„Ha lehetne, visszacsinálnám” - Bocsánatot kért a tiszás aktivistát leköpő mezőtúri vállalkozó

A történész-elemző, aki hamis képet szúrt ki Orbán Viktor kényszersorozós videójában és összefüggésbe hozta a magyar kormányt az ukrajnai templom felgyújtásával, személyeskedéssel vádolta meg Orbán Viktort.

Orbán Viktor a Harcosok Klubja Facebook-csoportban reagált Rácz András Oroszország-szakértő felvetésére, aki egy bejegyzésben azt írta, hogy a magyar kormány „jó eséllyel benne volt” a kárpátaljai templomrongálásban. A miniszterelnök szerint „a Rácz nevű már addig merészkedik, hogy Magyarországot vádolja a kárpátaljai templom felgyújtásával”. Hozzátette azt is, hogy „sokan nyíltan kampányolnak Ukrajna mellett, de a szakértői világban is egyre erősödik a hangjuk”, ezért szerinte „nekünk ki kell tartanunk, ezen múlik Magyarország jövője”.

Rácz András a Facebookon reagált Orbán Viktor kijelentéseire, amelyekben a kormányfő igyekezett hitelteleníteni őt mint szakértőt. A „Na, ilyen se volt még: válasz Orbán Viktornak (és a Harcosok Klubjának)” című bejegyzésben azt írja, furcsán érzi magát, amiért a miniszterelnök úgy emlegeti, „a Rácz nevű” szakértő.

A miniszterelnököt Rácz arra is emlékezteti a posztban, hogy 2022 februárjában azon kevés elemzők egyike volt, aki előre jelezte Oroszország Ukrajna elleni támadását.

Az elemző arra is kitért, hogy Orbán Viktor a történtek ellenére ugyanúgy tovább találkozgatott az orosz elnökkel, míg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „többször találkozott személyesen az Ön külügyminiszterével, mint a belorusz külügyminiszterrel”.

Rácz felveti a kérdést: „Vajon miért ápolják Önök ezt a nagy barátságot az oroszokkal?” Úgy véli, az energiaszállítás nem lehet indok, mert „Magyarország valójában nem kapja olcsóbban az orosz gázt, mint a világpiaci ár”.

Rácz András a Harcosok Klubjának is üzent, közölve, hogy nem tőlük, hanem Ukrajnában járva fél, „az orosz haverok rakétáitól”, de „egyre rondább dolgokra képesek a tömeges dróntámadások is”. Szerinte a bértrollok támadásai nem tudnak hatni rá, hiszen:

A bejegyzés végén Rácz megjegyzi: „Miféle ország és kormányzat az, ahol a miniszterelnök (!) azzal foglalkozik, hogy egy senki történész ellen uszítja a követőit...? Sajnos csak utólag jut eszembe a klasszikus fideszes viszontválasz: ‘Reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásaival nem foglalkozunk’.”

Sulyok Tamás Facebook-bejegyzésben értekezett arról, hogy vannak helyek, „ahol a nemzet egysége nem díszítés a mondatok végén, hanem mindennapi valóság”. A gondolat mentén felidézte júniusi látogatását a parajdi sóbányánál, ahol szerinte a baj „példaértékű összefogást szült”.

Sulyok Tamás szerint az ott töltött idő nem csak kötelesség, hanem tanulás is volt. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy „nemzet csak akkor leszünk, ha mindenkinek van benne helye”. A posztban ezen a ponton tér ki arra, hogy miközben sokan csendben építik a közösséget, vannak olyanok,

Bár az államfő nem írja le Majka nevét, a körülírás és az időzítés egyértelművé teszi, hogy a rapper botrányt okozó előadására, a Campus Fesztiválon előadott Csurran, cseppen című dal végén imitált fejlövésre reagál. Sulyok szerint „minden kornak megvannak a hangoskodói”, de ő úgy véli, „nem a zaj, hanem a tartalom, nem az indulat, hanem a méltóság tart meg egy közösséget, egy nemzetet.”

Bayer Zsolt például a kritikus rappereket és a „mocskos fideszező” fiatalokat „kígyóvállú kis szarjancsiknak” nevezte, Orbán Balázs úgy fogalmazott, „ez az a Rubicon, amit nem kellene átlépni”, míg Deák Dániel szerint Majka megnyilvánulása ízléstelen és felháborító volt.

Magyar Péter ezzel szemben a Campus Fesztivál reakcióján akadt fenn, mondván: a bukott kormánypárti bagázs helyett - akiket meg is hívtak megnyitóra és pódiumbeszélgetésre - a fellépőiktől és a vendégeiktől határolódtak el. Pottyondy Edina közben azt furcsállta, hogy a NER-propagandának semmi baja az erőszakkal, amikor Bayer vagy Bencsik biztat rá, de Majka miatt bezzeg megy a jajveszékelés.

Az elektromos és plug-in hibrid kocsikat forgalmazó BYD 2026-ra halasztja a szegedi elektromosautó-üzem tömeggyártásának kezdetét, és legalább két évig a tervezettnél kisebb kapacitással működteti az üzemet – közölte a Reuters-szel két, az ügyet ismerő forrás. Eközben a kínai vállalat a vártnál hamarabb indítja el a gyártást Törökországban, ahol az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt jelentősen meghaladhatja az eredetileg bejelentett termelési terveket.

A BYD korábban azt közölte, hogy októberben indítja a szegedi üzem működését, de nem árulta el, mikor kezdődhet a tömegtermelés. A nem hivatalosan, név nélkül nyilatkozó források pedig most állítják: 2027-ben ugyan nőhet valamelyest a magyarországi gyártás, de az eredetileg tervezett kapacitást akkor sem fogják elérni. Az értesülést a kínai autómárka egyelőre nem kommentálta.

A nyugat-törökországi Manisában működő gyár a tervek szerint 2027-ben bőven meghaladhatja majd a 150 ezer darabot, és a BYD 2028-ban még tovább kívánja növelni a termelését.

A Reuters emlékeztet: a BYD azért építi a magyar gyárat, hogy vámmentesen értékesíthesse az autóit Európában. Jelenleg minden, az európai piacon kapható autójuk Kínában készül, amelyekre így a tízszázalékos vám mellett az EU dömpingellenes adót is kivet, szóval a cég összesen 27 százalékos vámra van kárhoztatva.

„Nem véletlen, hogy egyesek már csak úgy emlegetik a mostani aktust, mint az utolsó nagy kifosztás” – írta legfrissebb Facebook-bejegyzésében Felföldi József. Az édességiparban érdekelt nagyvállalkozó egy nappal azután kritizálta a közösségi médiában a kormányt, hogy üzent Tiborcz Istvánnak, aki szerinte feleslegesen fényezi önmagát, inkább önreflexióra lenne szüksége, mert az, amit ő sikernek tart, nem a tehetségéből és a szorgalmából, hanem a családi kapcsolatai révén született.

Felföldi az újabb posztban arról értekezik, hogy a kormány már készül a távozásra, és ennek megfelelően bánik az állami vagyonnal is. „A hatalom – ha nyilvánosan még ezt nem is vallja be – lassan elengedi a gyeplőt. Vagy legalábbis kénytelen rákészülni, hogy 2026 tavaszán menni kell. De ha már menni kell, akkor azt nem tennék üres zsebbel” – fogalmazott.

A bejegyzésében azt állítja, hogy a belvárosi állami épületeket – köztük a minisztériumokat és a történelmi palotákat – gyanúsan gyors eljárásban privatizálhatják. „A sajtóban ‘a pesti belváros kifosztásaként’ emlegetett történet nem pusztán egy újabb visszaélés, hanem szimbolikus záróakkordja annak az orbáni rendszernek, amely másfél évtizede a közérdeket a magánérdek lepleként használja.”

Felföldi keményen bírálja a kormányzat eddigi gyakorlatát. Úgy véli, hogy a közpénzek elosztása fokozatosan, lépésről lépésre vált kizárólag a kiválasztott kevesek előnyére.

A belvárosi paloták értékesítése Felföldi szerint a „pofátlanság új szintjét” jelentő: korábban ezek az ingatlanok irreálisan magas áron kerültek állami kézbe, most pedig kedvezményekkel adják el őket, sok esetben ugyanazoknak, akiktől megvásárolták.

„A nemzet nevében kormányzó politikai elit ma már nem az ország jövőjét tervezi, hanem saját távozásának fájdalomdíját termeli ki.” Felföldi úgy látja, a társadalom nem buta, és látja, mi történik.

A vállalkozó zárásként arról ír, hogy szerinte egy új korszak kezdete közeledik. „Az utolsó nagy lopás tehát lehet egy korszak vége, de lehet a kezdet is… Személy szerint én nagyon várom már ezt a napot!”