Gulyás Gergely: Nem kérdés, hogy mi az ELTÉ-től az egyetlen elvárható megoldás Fleck Zoltán ügyében

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar történetében először indult végrehajtás a szervezet ellen, mert nem fizette ki egy megnyert per után járó tartozását. A kamatokkal együtt az összeg közel kétmilliárd forint – írta meg a hvg.hu.

A per 2020 őszén indult, miután a végrehajtói kar felmondta a Sysdata PSE Kft.-vel kötött, 2017-es szoftverfejlesztési szerződését. A megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A cég speciális, új szoftvert készített, de a végrehajtók „indoklás nélkül megtagadták már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntették”.

A Fővárosi Ítélőtábla 2025. június 17-én jogerős ítéletet hozott. Eszerint a végrehajtóknak 1 113 985 346 forintot és kamatait kellett volna megfizetniük, ami bő 1,9 milliárd forintra rúg. A cég előzetes fizetési felhívást is küldött, de a kar nem fizetett.

A szoftverfejlesztési munka a 114 hetes tervezett idő alatt, 2019 nyaráig rendben haladt. A kapcsolat akkor változott meg, amikor Varga Judit akkori igazságügyi miniszter a végrehajtói kar felügyeletét államtitkárára, Völner Pálra bízta, aki a Völner–Schadl-ügyben vádlott.

A vád szerint Schadl György, a végrehajtók korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott át Völnernek, összesen legalább 83 millió forintot. Ezért Völner befolyását Schadl érdekei szerint használta.

A hét végrehajtóból hat beismerte a vádakat, őket jogerősen elítélték. Az ügyészség szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelmet szerzett. A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat.

Az ügyészség beismerés esetére Schadlra tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért. Emellett pénzbüntetést, közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött munkától való végleges eltiltást és vagyonelkobzást is indítványoztak.

A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján szeptember 3-tól változás történt: Prof. Dr. Kálmán János tanszékvezetői megbízása lejárt, és ezt követően dékáni megbízatással oktatási és kutatási feladatokat lát el. A tanszékvezetői poszt így megüresedett, de pályázatot nem írtak ki – tudta meg az Átlátszó.

A rektor, Prof. Dr. Rovó László ideiglenes megbízást adott Dr. Lázár Bence András adjunktusnak. Ő a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Dr. Lázár György unokaöccse. Az egyetem szerint nem volt rajta kívül más alkalmas jelölt, de a portál forrásai azt állítják, hogy ez nem igaz.

A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, Bene Tamás úgy fogalmazott: „A korábbi tanszékvezetőn kívül a kinevezett személyen túl nincs a tanszéken más teljes állású, orvos végzettségű, habilitált oktató, aki a feltételeknek megfelelne.”

Az atlatszo.hu megkereste az ügyben a dékánt, az egyetemet és az adjunktust is, de érdemi választ csak az intézménytől kaptak.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a találkozó időpontját és helyszínét már egyeztették, de ezeket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Az orosz Lenta című lap szerint a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti csúcstalálkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják. A Mandiner azt írta, a lehetséges helyszínek számát az is befolyásolja, hogy

A Lenta úgy fogalmazott, Magyarország is esélyes helyszín lehet, mivel Budapest szoros kapcsolatot ápol Washingtonnal és Moszkvával, és az ország tervezi, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló szerződésből. Magyarország április 3-án jelentette be, hogy távozik a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államai közül.

Ezen a napon Budapestre látogatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki ellen – Putyinhoz hasonlóan – háborús bűncselekmények gyanúja miatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A magyar kormány az elfogatóparancsot nem hajtotta végre, ami a nemzetközi jog és kötelezettségek megsértését jelenti. Az orosz fél ezért úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin elfogására sem kerülne sor, ha a találkozót Budapesten tartanák meg.

(via 24.hu)

Kapu Tibor augusztus közepén, a 18-ai héten tér vissza Magyarországra. A magyar űrhajós 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson az Axiom–4 küldetés tagjaként, ezalatt több mint 60 kísérletet hajtott végre.

A Dragon űrkapszula július 15-én landolt, fedélzetén több mint 260 kilogramm rakománnyal, köztük a NASA hardverével és a küldetés során végzett kísérletek adataival.

Az egyetem mintegy húsz klinikája és tanszéke működött közre az űrprogram orvos-egészségügyi hátterének biztosításában.

Merkely Béla rektor kiemelte, hogy rendkívül összetett, szakmákon átívelő összefogás valósult meg, amely nemzetközi mércével nézve is példaértékűen járult hozzá a HUNOR-program sikeréhez, áll az egyetem közleményében.

(via 24.hu)