HÍREK
A Rovatból

„Rohadt hideg van itt. Erről senki nem szólt nekem” – Trump alelnöke megérkezett Grönlandra

A grönlandiak nem kérnek az amerikaiakból, mégis Vance alelnök feleségével együtt érkezett a szigetre. Trump pedig továbbra is ragaszkodik a terület bekebelezéséhez.


J.D. Vance amerikai alelnök pénteken érkezett meg Grönlandra feleségével, Usha Vance-szel. Korábban már nagy figyelmet keltett, hogy a Fehér Ház bejelentette: Usha Vance és fiuk a szigetre látogat, később azonban az is kiderült, hogy maga az alelnök is csatlakozik hozzájuk.

Az alelnök megérkezése után rögtön az időjárást emlegette: „Rohadt hideg van itt. Erről senki nem szólt nekem.” Később az amerikai katonáknak is hasonlóan fogalmazott: „köszönöm a meleg fogadtatást ebben a hideg időben”.

Vance ezzel a látogatással lett a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki valaha járt Grönlandon. A katonáknak tartott beszédében kiemelte, hogy az amerikai bázis a szigeten kulcsszerepet játszik Észak-Amerikát érintő rakétaveszélyek megfigyelésében, és fontos lesz a jövőbeli sarkvidéki hajózási útvonalak és tengeri csatornák szempontjából is.

A látogatás előzménye, hogy Donald Trump tavaly decemberben vetette fel először hivatalosan: az Egyesült Államok szeretné megszerezni Grönlandot. A grönlandiak többsége azonban ezt elutasítja. Egy januári közvélemény-kutatás szerint

a helyiek 85 százaléka nem támogatja, hogy a sziget amerikai fennhatóság alá kerüljön. A márciusi választás előtti utolsó tévévitán pedig a hat pártelnök közül öten mondtak nemet arra a kérdésre, hogy megbízhatnak-e Donald Trumpban.

Vance beszédében arról is beszélt, hogy üzenetet küldenek Dániának, mert szerinte nem végeztek jó munkát a grönlandi emberek érdekében, és nem fektettek elegendő pénzt a sziget biztonságába. „Ezért olyan Trump politikája, amilyen” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják a grönlandiak önrendelkezési jogát, a vitájuk nem a helyiekkel, hanem a dánokkal van.

Az alelnök hozzátette, hogy szerinte Kína és Oroszország jelenleg nagyobb érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt, mint az Egyesült Államok európai szövetségesei, és Dániát hibáztatta, amiért „alig fektetett be” a terület „biztonsági rendszerébe”.

Az alelnök azt is elmondta, hogy jelenleg nem tervezik az amerikai katonai jelenlét növelését Grönlandon, ugyanakkor szerinte Kína és Oroszország egyre nagyobb térnyerése miatt „fel kell ébredniük”.

Amikor arról kérdezték, van-e már katonai terve az Egyesült Államoknak a sziget elfoglalására, Vance azt mondta: „Mi úgy gondoljuk, hogy a grönlandiak a saját önrendelkezésük alapján fognak úgy dönteni, hogy függetlenednek Dániától, és ezután beszélünk majd a grönlandiakkal a sziget jövőjéről.” Azt is hozzátette: „Nem gondoljuk, hogy valaha is szükség lenne katonai erőre.”

Donald Trump egy héttel a grönlandi választások előtt, az amerikai kongresszus két házának összevont ülésén közölte: „nemzetbiztonsági okokból szükségünk van Grönlandra”, majd hozzátette: „így vagy úgy, de megszerezzük.” A választások után pedig úgy fogalmazott: „Szerintem Grönland annektálása meg fog történni.”

Forrás: Telex, BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Putyintól megkérdezték, mikor hagyja abba az ukrajnai civilek meggyilkolását, így reagált az orosz elnök
Az alaszkai csúcstalálkozón azt is megkrédezték az orosz elnöktől, hogy miért kellene Trumpnak megbíznia benne.


Alaszkában találkozott egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin. A két elnök az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót. Ez azonban mindössze 12 percig tartott. Az újságírók pedig kérdezni sem tudtak a tájékoztató után, sőt a két elnök a tárgyalás előtti fotózáson sem válaszolt a sajtó kérdéseire.

A Sky News felvételén ugyanakkor látszik, hogy a fotózás végén felbolydultak a riporterek, és többen is bekiabálva próbáltak kérdéseket feltenni Trumpnak és Putyinnak. Hallani azt is, hogy

az egyik riporter azt kérdezte az orosz elnöktől: hajlandó-e tűzszünetre, majd azt is, mikor hagyja abba az ukrajnai civilek meggyilkolását.

A kérdező hozzátette: „miért kellene Trump elnöknek bíznia magában”.

Putyin egyik kérdésre sem felelt. Ahelyett, hogy válaszolt volna, a szájából tölcsért formálva mondott valamit, talán azt, hogy nem hallja a kérdéseket.

Trump és Putyin csúcstalálkozója végül anélkül ért véget, hogy bármiben is megállapodtak volna.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megállapodás nélkül zárult a Putyin-Trump csúcs, de arra utaltak, folytatják
Putyin nem engedett korábbi feltételeiből. A három órán át tartó találkozó után Trump utalt arra, hogy akár Moszkvában is folytatódhatnak a tárgyalások.
MTI/AP/Jae C. Hong - szmo.hu
2025. augusztus 16.



Anélkül ért véget az alaszkai csúcstalálkozó, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott.

Trump pozitívan értékelte a találkozót. „Sok mindenben egyetértettünk, és már csak nagyon kevés nyitott kérdés maradt” – mondta. Hozzátette azonban, „az egyik a legfontosabb”. Azt nem részletezte, mik ezek a pontok, sőt azt sem tisztázta, hogy Ukrajnáról szólnak-e. „Haladtunk valamennyit” – tette hozzá.

„Szóval addig nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás” - összegezte még.

Putyin néhány perccel korábban jelezte, hogy semmit sem enged keményvonalas álláspontjából Ukrajnával kapcsolatban, és azt állította, hogy az „alapvető biztonsági fenyegetésekkel függ össze”.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy ahhoz, hogy a rendezés tartós és hosszú távú legyen, minden elsődleges okot meg kell szüntetnünk” – mondta.

Moszkva korábban azt követelte, hogy Ukrajna adja át területe egy részét Oroszországnak, szerelje le hadseregét, mondjon le a NATO-csatlakozás lehetőségéről, és változtassa meg a kormányát.

Putyin homályosan utalt bizonyos megállapodásokra közte és Trump között, amiről szeretné azt hinni, hogy kikövezi az ukrajnai békéhez vezető utat. Ehhez hozzátette: „Elvárjuk, hogy Kijevben és az európai fővárosokban konstruktívan fogadják, és ne gördítsenek akadályokat az ügy elé.”

Putyin az orosz-amerikai együttműködés fontosságáról és az üzleti lehetőségekről is beszélt.

Az orosz vezető emellett megerősítette Trump gyakran hangoztatott állítását, miszerint ha ő ült volna a Fehér Házban, Oroszország 2022-ben nem támadta volna meg Ukrajnát.

„Ma Trump elnök azt mondta, hogy ha akkor ő lett volna az elnök, nem lenne háború, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy valóban így lenne” – mondta Putyin. – „Ezt meg tudom erősíteni.”

Trump közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO vezetőit,Zelenszkij ukrán elnököt és másokat, hogy tájékoztassa őket a találkozón elhangzottakról.

Mielőtt a több száz újságíró kérdéseket tehetett volna fel, Trump még odaszólt: „Valószínűleg nagyon hamarosan újra találkozunk.”

„Legközelebb Moszkvában” – válaszolta angolul Putyin.

„Kapok majd emiatt némi támadást, de el tudom képzelni” - reagált az amerikai elnök.

Később Trump interjút adott a Fox Newsnak, amiben 10-ből 10 pontosra értékelte a találkozót. Azt mondta, közel lehet a háborút lezáró megállapodás, de van egy-két kulcsfontosságú feltétel, amiket ő teljesíthetőnek tart, azonban Zelenszkijen múlik, hogy hajlandó-e teljesíteni. A műsorban is arról beszélt, hogy nemsokára újabb találkozót tartanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Trump egy B-2-es lopakodó bombázót zúgatott el Putyin feje fölött, aztán F-22-es vadászgépek és harci helikopterek sora mellett autóztatta el Alaszkában
Nem akármilyen fogadtatásban volt része az orosz elnöknek az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton.


Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszka egyik légibázisán fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy látványos „légibemutatóval”, amelyen ugyanazokat a bombázókat és vadászgépeket vonultatták fel, amelyeket júniusban Irán nukleáris létesítményeinek megtámadásakor használtak - írja az ABC News.

Az amerikai és az orosz elnök a Joint Base Elmendorf–Richardson támaszponton találkozott, ahol vörös szőnyegen vonultak végig, a fejük felett pedig négy F–35-ös és egy B–2-es lopakodó bombázó húzott el.

A támaszponton végig F–22-es vadászgépek és harci helikopterek alkottak sorfalat, ami mellett Putyin autós konvojának is el kellett haladnia.

Két tisztviselő tájékoztatása szerint a pénteki csúcstalálkozó előtt két B–2-es bombázót vezényeltek a bázisra, az F–35-ösök pedig az alaszkai Eielson légibázisról érkeztek. Az F–22-esek helyben állomásoztak Elmendorfban.

Az viszont nem derült ki, hogy Trump személyesen rendelte-e el a bombázók és a vadászgépek jelenlétét a légibázison, afféle erődemonstrációként az Oroszországgal – amely szintén nukleáris hatalom – folytatott tárgyalásai előtt.

A B–2-es egyébként az amerikai erő szimbóluma, mivel a bombázók megállás nélkül képesek a világ bármely pontjára elrepülni, és hagyományos, illetve nukleáris fegyvereket is hordozhatnak. A lopakodó B–2-eseket az Egyesült Államok a júniusi „Éjféli Kalapács Hadműveletben” is bevetette: akkor hét ilyen gép indult a Missouri állambeli Whiteman légibázisról, és 36 órán át tartó repülés után érték el Iránt, ahol több mint egy tucat bunkerromboló bombát dobtak le.

Az elmúlt hetekben Trump többször is dicsérte a B–2-esek erejét és a pilóták szakértelmét. „Ez egy elképesztő gép” – fogalmazott korábban az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kyiv Independent a Trump-Putyin csúcstalálkozóról: Undorító, szégyenletes, és végül is haszontalan
Az ukrán lap szerkesztőségi cikke szerint Trump nem kapta meg az alaszkai találkozón, amit akart, Putyin viszont biztosan.


Szerkesztőségi cikket közölt Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után Kyiv Independent. A véleménycikkben azt írták, ezek a jelzők jutottak eszükbe, miközben az amerikai és az orosz elnök találkozóját nézték:

„Undorító. Szégyenletes. És végül is haszontalan”.

A cikk szerzői úgy fogalmaztak:

„képernyőinken egy vérben úszó diktátor és háborús bűnös királyi fogadtatásban részesült a szabadság földjén – miközben drónok tartottak a városaink felé”.

A cikkben felidézték, hogy Trump előzetesen arról beszélt: tűzszünetet akar, és Putyinnak komoly következményekkel kell majd számolnia, ha nem megy bele ebbe. A két és fél órás találkozóról ugyanakkor úgy jöttek ki, hogy semmiféle nem állapodtak meg semmiben.

A Kyiv Independent szerint Trump a találkozón nem kapta meg, amit akart.

„De Putyin? Ő biztosan megkapta”

– tették hozzá.

A szerzők szerint feltűnően kontrasztos volt Putyin fogadtatása ahhoz képest, ahogy Trump fél évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkijt fogadta az Ovális Irodában.

„Ukrajna elnöke nyilvános megszégyenítést kapott, Oroszországét pedig kényeztették. Mindkét eset szégyenletes volt”

– fogalmaznak.

A szerkesztőség szerint Trump nem tanulta meg, hogy Putyin nem köt megállapodásokat, „ő csak elvesz”, és addig folytatja, amíg erőszakkal meg nem állítják.

Emlékeztettek arra is, hogy az orosz delegáció gúnyolódott a tárgyalásokon. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például Szovjetunió feliratú felsőben érkezett.

Az ukrán újságírók szerint Putyin azért is mosolygott, mert a találkozó minden amerikai szövetséges számára nyugtalanító és kellemetlen üzenetet küldött. A cikk szerint pedig stratégiai szempontból a transzatlanti szövetség gyengítése még Ukrajna megszerzésénél is fontosabb lehet Putyin számára.

„Putyin győztesen tért vissza az alaszkai csúcstalálkozóról, ám nem olyan elsöprő győzelemmel, mint amilyet elérhetett volna”

– írják a a szerzők, akik szerint hogy ha a két elnök nem jutott megállapodásra, az azt jelenti, Trump nem hagyta jóvá Oroszország követeléseit Ukrajnával kapcsolatban.

A szerkesztőségi cikk végül arra is kitért, hogy ha lesz újabb találkozó, akkor oda kell engedni Ukrajnát is az asztalhoz, és Trumpnak Ukrajna szövetségeseként kell fellépnie, nem pedig mint egy bírónak két hadakozó fél között.

„Csak így kerülhetjük el, hogy ismét olyan helyzet álljon elő, amelyben a szabad világ vezetője egy véreskezű diktátort kényeztet – 340 millió amerikai nevében. Végtére is az Oroszországgal kötött megállapodások nem tartanak sokáig. De azok a képek, amelyeken az amerikai katonai díszőrség letérdel, hogy vörös szőnyeget terítsen egy gyilkos elé? Azok megmaradnak. És senki sem fog erre a találkozóra hosszabb ideig – vagy élénkebben – emlékezni, mint az ukránok” – zárják.


Link másolása
KÖVESS MINKET: