GKI: A tanárok béremelésére bőven lenne pénze a kormánynak
A 2025-ig beígért béremeléssel a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát fogja elérni. Pedig a kormánynak lenne pénze a normális emelésre is.
A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években – írja a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató elemzésére hivatkozva.
Ebben kitérnek arra is, hogy a kormányzati javaslat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások – és az EU felé az emelés forrásáért tett ígéret – szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. Csakhogy, a tervezett értékkel és az egyéb diplomások bérének emelkedésével kalkulálva,
a GKI becslése szerint a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát fogja elérni 2025-ben.
A GKI úgy becsüli, hogy a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, s 2025-ben 311 milliárd forintot tesz ki.
A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig. Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd forinttal nő 2025-re, vagyis
a GDP arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes kereset felzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el. A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne.
A központi költségvetést nézve, ez a 450 milliárd forint a büdzsében nem egy kigazdálkodhatatlan összeg. Főleg úgy, hogy ennek több mint 80 százalékát az EU állja. Arról nem is beszélve, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter épp nemrég beszélt róla, hogy most a kifizetési stoppal a kormány csak októberben 300 milliárd forint kiadást tud megfogni.
A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években – írja a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató elemzésére hivatkozva.
Ebben kitérnek arra is, hogy a kormányzati javaslat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások – és az EU felé az emelés forrásáért tett ígéret – szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. Csakhogy, a tervezett értékkel és az egyéb diplomások bérének emelkedésével kalkulálva,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, miért vásárol földet Orbán Ráhel 320 millióért Somogyban
A miniszterelnök legidősebb lánya összesen 120 hektárnyi területet vásárolna meg. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Most viszont az is kiderült, hogy miért vásárol földeket a miniszterelnök legidősebb lánya.
„A Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve – a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően – a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez”
- közölte BDPST Koncept.
Orbán Ráhelt egyébként 2021-ben jegyezték be földművesként, ami lehetővé teszi számára a földvásárlást. Ugyanakkor mivel budapesti lakos, a helyi gazdák elővásárlási joggal élhetnek. A kifüggesztés szerint erre 2025. június 10-ig van lehetőségük.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen szóval reagált az Állami Számvevőszék Matolcsy videójára
A volt jegybankelnök egy YouTube-videóban azt mondta, hogy az ÁSZ-jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
A videó után a Telex az Állami Számvevőszéket is megkereste.
„Az Állami Számvevőszék az MNB volt elnökének szavaival kapcsolatosan ennyit kíván reagálni: Ugyan....!”
– válaszolta a lap kérdésére az Állami Számvevőszék Kommunikációs osztálya.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem gyűjthet majd 1%-ot, minden támogatóját nyilatkoztatnia kell azoknak, akiket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek talál - itt a tavaszi nagytakarítós törvényjavaslat
Benyújtották a törvényjavaslatot, ami szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik.
A törvényjavaslat szerint
minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, még akkor is, ha transzparens pályázaton nyerték el.
Ide tartoznak az uniós pályázatok is, amelyeken uniós tagországban működő szervezetek vesznek részt.
A javaslat alapján a listára került szervezetek vezetőinek, alapítóinak, valamint a felügyelő- és ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és ezek a személyek kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a hivatal helyszíni ellenőrzést tartson. Ilyenkor a hivatal munkatársai belenézhetnek az iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, és ezekről másolatot is készíthetnek. Ehhez rendőri segítséget is kérhetnek.
A javaslatban szerepel, hogy
a szuverenitást olyan tevékenységek veszélyeztetik, amelyek a közvélemény befolyásolására alkalmasak. Ide sorolnak minden olyan cselekvést, ami hatással lehet a választói akaratra vagy a demokratikus vitára.
De a javaslat szerint szerint veszélyezteti az ország szuverenitását bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét, a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést, az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A törvény az elfogadása utáni harmadik napon lépne hatályba.
Az 1 százalékos felajánlások gyűjtését viszont csak a következő adóévtől tiltanák meg a listára kerülő szervezeteknek.
A javaslat viszont nem tartalmaz konkrét határidőt arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mikor tegyen javaslatot a kormánynak arról, kiket vegyenek fel a jegyzékbe.
Halász János egyébként azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A javaslat indoklásában a nemzeti konzultációk eredményeire is hivatkozik.
Orbán Viktor március 15-i beszédében a kritikus civileket, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő bírókat, az ellenzéki politikusokat és a független sajtót is támadta. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már gyülekeznek az emberek a Bazilika előtti téren. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy legújabb akciójában Nagyváradig sétál majd közösen a szimpatizánsaival.
„Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért” - fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
Magyar azután jelentette be ezt az akciót, hogy Orbán Viktor és a Fidesz szerint pártja brüsszeli érdekeket szolgál és a magyarok ellen dolgozik.
A menet szerdán 11.30-kor indul a Bazilikától a mintegy 300 km-re lévő Nagyváradra.
11 óra környékén már jó egy kisebb tömeg ácsorgott az indulás helyszínén, az emberek között pedig Ruszin-Szendi Romolusz is feltűnt.
Már gyülekeznek az emberek a Bazilika előtti téren. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy legújabb akciójában Nagyváradig sétál majd közösen a szimpatizánsaival.
„Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért” - fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
