„Gyurcsány Ferenc bejelentette azt a döntését, hogy lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul.
Végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól,
hazug gyurcsányozással próbáljon elfedni minden bajt, hazug gyurcsányozással próbáljon lehetetlenné tenni embereket, programokat, politikákat. A gyurcsányozás a jobboldali politika erkölcsi, emberi, szellemi leépülésének terméke, a hazug karaktergyilkosságok mintapéldája. Ennek mostantól vége” – írta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-kéviselője a Facebookon.
.
„A DK az egyetlen magyar párt, ahol az elnököt nem kongresszusi küldöttek szűk köre, hanem a párt teljes tagsága választja. Mindig így csináltuk, ezt tartjuk igazán demokratikusnak. Az elnökválasztásra heteken belül sor kerül, tájékoztattam az Elnökséget, hogy a választáson elindulok. Mától az elnökválasztásig tartó átmeneti időszakban a pártot Molnár Csaba ügyvezető alelnök irányítja” – tájékoztatott a politikus, aki ezután váratlanul egy magánéleti fejleményről is tájékoztatta követőit.
„Egy fájdalmas személyes ügyet is szeretnénk elmondani Ferivel, itt és most, először és utoljára.
Sok hónapnyi gyötrődés, újratervezési kísérlet és megannyi átbeszélt éjszaka után meghoztuk életünk talán legnehezebb döntését: elválunk.
Erről írni is nehéz, beszélni meg lehetetlen. Persze mindig lesznek dologok, amelyek összekötnek minket; egymás iránti kölcsönös tiszteletünk, barátságunk örök, a gyerekeinknek mindig mi fogjuk jelenteni a családot, és persze Marcit is közösen neveljük. Most viszont gyászolunk - sok idő után ez az első dolog, amivel már nem együtt, hanem külön-külön kell megküzdenünk” – írta Dobrev Klára.
„Gyurcsány Ferenc bejelentette azt a döntését, hogy lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul.
Végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól,
hazug gyurcsányozással próbáljon elfedni minden bajt, hazug gyurcsányozással próbáljon lehetetlenné tenni embereket, programokat, politikákat. A gyurcsányozás a jobboldali politika erkölcsi, emberi, szellemi leépülésének terméke, a hazug karaktergyilkosságok mintapéldája. Ennek mostantól vége” – írta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-kéviselője a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy
a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást.
Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.
Bejelentették:
„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.
A film nézettsége szombaton, a reggeli órákban átlépte az 1 milliót, és percről percre folyamatosan nő.
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki vagyunk rekesztve” – Drámai helyzetbe kerültek az izlandi magyar szavazók
Az Izlandon élő magyar állampolgárok egy része még nem kapta meg a levélszavazási csomagját. A postai késések miatt veszélybe került, hogy voksaik a törvényi határidőre beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodához.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Egy Izlandon élő, a neve elhallgatását kérő olvasó a kialakult helyzetről azt mondta: „
Az a véleményem, hogy ki vagyunk rekesztve a szavazati jogunk gyakorlásából, illetve függünk a rendszer bürokráciájától.
Ugyanolyan jogunk kellene hogy legyen a szavazatok időben való leadásához, mint az összes többi állampolgárnak”.
Mindeközben országszerte rekordokat dönt a külföldön leadott szavazatok száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 90 ezren regisztráltak a külképviseleti szavazásra, a levélszavazásra jogosultak száma pedig meghaladja a 471 ezret.
Az első levélszavazatok március végén már be is érkeztek Budapestre.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a rendszer felkészült a lebonyolításra, és nem számítanak fennakadásra. A hivatalos tájékoztatás szerint a levélszavazatokat postán, bármely magyar külképviseleten a megadott időszakban, illetve Magyarországon a szavazás napján este 7 óráig lehet leadni. Civil jogvédők és politikai elemzők ugyanakkor korábban többször felhívták a figyelmet a levélszavazás rendszerének igazságtalanságaira, például arra, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tart a háború legkockázatosabb mentőakciója: még mindig keresik a lelőtt F-15-ös pilótáját
Irán felett lelőttek egy F-15E Strike Eagle vadászgépet, a kéttagú személyzet egyik tagját kimentették, a másik pilótát azonban a Forradalmi Gárda és az amerikaiak is keresik. Közben egy másik gép, egy A-10-es is lezuhant a Hormuzi-szoros közelében.
A levegőben és a földön is versenyfutás zajlik Iránban, miután pénteken két amerikai harci repülőgép is lezuhant a térségben. Egy F-15E Strike Eagle vadászbombázó kéttagú személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a másik pilótát azonban még mindig nagy erőkkel keresik az ellenséges területen.
Az amerikaiak mellett az iráni hadsereg is keresi a gépet és a személyzetet, az Iráni Forradalmi Gárda pedig lezárt egy területet Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartományban, ahol a repülő feltételezhetően lezuhant.
Az F-15-ös pilótája utáni kutatás mostanára a háború eddigi legkockázatosabb mentőakciójává vált.
A The Washington Post által ellenőrzött felvételek tanúsága szerint egy amerikai C-130-as teherszállító repülőgép extrém alacsony magasságon, mélyen Irán területe felett, az iraki határtól mintegy 145 kilométerre keletre töltötte fel üzemanyaggal a kutatásban részt vevő két HH-60G Pave Hawk helikoptert. Ez a manőver jól mutatja, mekkora kockázatot vállalnak a mentőegységek.
„Ez magas kockázatú küldetés. Minél tovább van valaki a földön, annál kisebb az esély a biztonságos kimentésére” – értékelte a helyzetet James Slife nyugalmazott altábornagy, a Különleges Műveleti Parancsnokság volt vezetője.
A kockázatot jól jelzi, hogy az iráni állami média jelentései és név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a mentésben részt vevő helikoptereket földi tűz érte.
Az egyik Black Hawk típusú helikopter találatot kapott, a fedélzeten többen megsérültek, de a gép még repülőképes maradt, és a sérült legénységgel együtt vissza tudott térni a bázisára.
Ezzel szinte egy időben egy A-10 Thunderbolt II csatarepülőgép is a Perzsa-öbölbe csapódott a Hormuzi-szoros közelében. Az A-10-es lezuhanásának körülményei kevésbé tisztázottak, de a gép az elmúlt hetekben kifejezetten az Iráni Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai elleni műveletekben vett részt a Hormuzi-szoros térségében, ami megmagyarázza a jelenlétét. Az iráni állami média azt állította, hogy az ő légvédelmük lőtte le a csatarepülőt.
A Fehér Ház szűkszavúan közölte, hogy az elnököt tájékoztatták a helyzetről. Eközben az iráni állami televízió ellentmondásos üzeneteket küldött a lakosságnak: az egyik műsorban arra kérték a nézőket, hogy keressék az amerikai katonákat, míg egy másik felhívásban arra szólítottak fel, hogy „NE ENGEDJÉK, hogy bárki bántsa a pilótát”.
Néhány nappal ezelőtt Pete Hegseth védelmi miniszter még arról beszélt, hogy Irán légvédelme annyira legyengült, hogy az Egyesült Államok akár B-52-es bombázókat is küldhet az ország fölé. A mostani veszteségek azonban mást mutatnak.
Több mint húsz éve nem fordult elő, hogy amerikai, ember vezette harci repülőgépet ellenséges tűz következtében veszítsenek el.
A levegőben és a földön is versenyfutás zajlik Iránban, miután pénteken két amerikai harci repülőgép is lezuhant a térségben. Egy F-15E Strike Eagle vadászbombázó kéttagú személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a másik pilótát azonban még mindig nagy erőkkel keresik az ellenséges területen.
Az amerikaiak mellett az iráni hadsereg is keresi a gépet és a személyzetet, az Iráni Forradalmi Gárda pedig lezárt egy területet Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartományban, ahol a repülő feltételezhetően lezuhant.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogánék minisztériuma elismerte, hogy lehallgatták egy üzletembert, de szerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz
A párt egy, a körükhöz köthető üzletember titkosszolgálati lehallgatására reagált a súlyos váddal. A kormány szerint az ügy egy balatonfűzfői lőporgyár megvásárlásáról és ukrán fegyverszállításról szólt.
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
A kormány szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok tavaly júliusban szereztek tudomást arról, hogy egy üzleti kör a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlását készítette elő. A közlemény szerint a vételhez Ukrajna adott volna hitelt, a gyárban előállított lőport pedig Ukrajnába akarták szállítani.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak 2024 júliusában keletkeztek információi arra vonatkozóan, hogy egy férfi és több, a haditechnikai szektorban ismert szereplő, aktív üzleti lobbitevékenységet folytattak a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlása érdekében. Az üzem értékesítése kapcsán egyeztetéseket folytattak Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivőjével. Céljuk az volt, hogy az így gyártott lőport Ukrajnába szállítsák” – áll a kabinetiroda közleményében. Hozzáteszik, a szolgálatok nem politikai alapon járnak el, és minden esetben fellépnek, ha Magyarországról fegyverszállításra irányuló tevékenységet észlelnek.
A 444 szerint a nekik eljuttatott dokumentumokban a lehallgatásokról készült összefoglalók szinte kizárólag a megfigyelt üzletember Tisza Párthoz köthető politikai és gazdasági kapcsolatairól szóltak. A Tisza Párt a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásával vádolta meg a kormányt.
Közleményükben azt írták: „Az, hogy a kormányzásra készülő TISZA egyébként mentelmi joggal rendelkező elnökére dolgoznak a magyar titkosszolgálatok és jelentéseket írnak Magyar Péter tevékenységéről és esetleges találkozóiról, az a rendszerváltás utáni talán legsúlyosabb politikai bűncselekmény-sorozat része. Beleillik abba a sorba, hogy Orbán Viktorék a titkosszolgálatokat felhasználva akarták tönkretenni a legerősebb magyar pártot.”
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
