HÍREK
A Rovatból

Török Gábor Semjén Zsolt felszólalásáról: Nem volt ez jól átgondolva

A Törökülés 14. részében a Szőlő utcai ügy politikai hatásairól beszélt. Török úgy látja, a kormányoldal „karaktergyilkosság” narratívára váltott.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. szeptember 27.



Török Gábor a Törökülés tizennegyedik részében a Szőlő utcai javítóintézet ügyének politikai következményeit elemezte, írja a 24.hu. Úgy fogalmazott, a kegyelmi botrány óta a közvélemény különösen érzékeny a családvédelemmel és a gyerekekkel kapcsolatos témákra. Elmondta, a történet elején ő sem látta ennyire súlyosnak az ügyet, mégis bármerre járt, erről kérdezték olyanok is, akik nem foglalkoznak politikával.

Az elemző szerint a kormányoldal a „karaktergyilkosság” narratívára váltott, és soha nem látott megtorlást emleget. Úgy vélte, a Fidesz számára új jelenség, hogy nem tudja úgy uralni a nyilvánosságot, mint korábban, mert az ellenfél azonnal reagál, ha a kormánypárt lépne valamerre. Hozzátette, a kampányban továbbra sincs olyan erős vezető téma, mint korábban a migráció vagy a rezsicsökkentés.

„A Fidesz Semjén Zsolt megszólalása után, vagy lehet, hogy már azelőtt, azt a megoldást választotta, hogy ha már nem tudja letekerni, akkor megpróbálja áttematizálni az ügyet.”

Török szerint Semjén felszólalása nem tűnt előre megtervezettnek. Kövér László arckifejezése és Orbán Viktor viselkedése alapján ezt jelezte számára a helyzet, és úgy fogalmazott: nem volt ez jól átgondolva.

A beszélgetésben azt is mondta, hogy a kegyelmi ügy nemcsak erkölcsi terhet hozott a kormánypártnak, hanem új kihívót is.

„Ha nincs kegyelmi botrány, akkor nincs Magyar Péter. Ha nincs Magyar Péter, akkor a Fidesznek most valószínűleg Gyurcsány Ferenccel, Dobrev Klárával, más kisebb pártokkal kellene küzdenie, és sokkal könnyebb lenne az ügyet kezelnie.”

Szólt arról is, hogy az Országgyűlésben zajló vita nem erősíti az úgynevezett régi ellenzéket. Végül kitért arra, hogy a Fidesz gondjaiban milyen szerepet játszik a romlottság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Többfelé leszakadhat az ég kedden, négy megyére is riasztást adtak ki
Záporok, zivatarok, néhol mennydörgés is előfordulhat, főként az ország keleti, északkeleti felén. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak.


A változó felhőzet mellett kedden napközben még sok napsütésre lehet számítani, a hőmérséklet csúcsértéke 27 és 33 fok között alakul, de helyenként záporok, néhol dörgés is előfordulhat – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből. A nyugatias szél ekkor nagy területen élénk, főként az északi megyékben erős, olykor viharos lehet.

Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést adtak ki a zivatarveszély miatt.

Az éjszaka folyamán az erősen felhős vagy borult égbolt mellett főképp az ország keleti, északkeleti felén alakulhatnak ki záporok és zivatarok. A délnyugati szél északnyugatira fordul, nagy területen élénk, északon erős lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak. A levegő hajnalra általában 17 és 24 fok közé hűl le, de a kevésbé szeles, hidegre hajlamos helyeken ennél pár fokkal hűvösebb lehet.

Szerdán reggeltől, kora délelőttől észak felől határozottan csökkenni kezd a felhőzet, és napos idő várható kevés gomolyfelhővel.

Zápor, zivatar már csak kisebb körzetekben fordulhat elő.

Az északnyugati, északi szél azonban nagy területen erős marad, néhol viharos lökésekkel. A hőmérséklet délután 26 és 31 fok között alakul.

A hét második felében stabilizálódik az idő. Csütörtökön gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, zápor csak kevés helyen alakulhat ki. Az északi, északnyugati szél élénk, olykor erős lesz, a hajnali 11-18 fokról 25-30 fokig melegszik a levegő.

Pénteken napos idő várható kevés gomolyfelhővel, csapadék nem valószínű, az északnyugati szelet pedig élénk lökések kísérik. A hajnali minimumok 8 és 18, a csúcsértékek 25 és 31 fok között változhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kilenc feljelentettből csak egy kért bocsánatot, poligráfos vizsgálatnak vetnék alá Semjén Zsoltot a rágalmazási ügyben
A rágalmazási per feljelentettjei a hétfői békéltető tárgyaláson egyértelművé tették, hogy szeretnék a bizonyítási eljárás lefolytatását. Azt is közölték, ha a KDNP elnöke vállalja a poligráfos vizsgálatot, elállnak ettől.


Folytatódik a bíróságon a „Zsolti bácsi”-ügy: Semjén Zsolt hétfőn nem jelent meg a Budai Központi Kerületi Bíróságon tartott békéltető tárgyaláson, ahol az általa rágalmazásért feljelentett kilenc ember közül csak egy kért bocsánatot. A többiek, köztük volt ellenzéki politikusok és egy humorista, nem hátráltak meg, sőt, bizonyítási eljárást és akár poligráfos vizsgálatot is követelnek a KDNP elnökétől.

A tárgyaláson, ahol a bíró csak a feljelentetteket hallgatta meg, az érintettek egyértelművé tették, hogy szeretnék a bizonyítási eljárás lefolytatását – írja a Telex. Ennek részeként indítványozták, hogy a bíróság szerezze be a Szőlő utcai ügyben vallomást tevők, köztük a volt javítóintézeti igazgató és a koronatanú, Bangó Sándor tanúvallomásait.

Egyúttal azt is közölték Semjén Zsolttal, hogy elállnak a bizonyítási eljárástól, ha aláveti magát egy poligráfos vizsgálatnak, és tisztázza a nevét. Erre a felvetésre egyelőre nem érkezett válasz.

A meghallgatás után a feljelentettek közül többen is nyilatkoztak. Arató Gergely volt DK-s képviselő szerint nincs okuk bocsánatot kérni, mert a közéleti kritikához való jogukkal éltek. „Éltünk azzal a jogunkkal, hogy kritizáltuk a kormányt, és hogy megfogalmazzuk a kétségeinket az erkölcsi tisztességével kapcsolatban” – mondta.

Szabó Tímea, a Párbeszéd korábbi képviselője Semjén távolmaradását tette szóvá.

„Ha Semjén annyira biztos a dolgában, miért nem merte az arcával is vállalni az eljárást?”

– tette fel a kérdést.

Somogyi András humorista, akit egy paródia miatt jelentettek fel, nonszensznek nevezte volna, ha bocsánatot kér.

„Így legalább kiderülhet, kit takar a Zsolti bácsi név” – fogalmazott.

Semjén Zsolt tavaly összesen kilenc embert jelentett fel rágalmazásért a „Zsolti bácsi” névvel kapcsolatos kijelentéseik vagy bejegyzéseik miatt. Az érintettek között van Szabó Tímea, Tordai Bence és Arató Gergely mellett Kiss László óbudai polgármester, Somogyi András, valamint több magánszemély is. Az elsőrendű vádlottként említett Erdei Sándor Zsolt, ismertebb nevén Rokker Zsolti nem jelent meg a bíróságon.

Az eljárásban korábban fordulat állt be: az ügyészség először átvette a vád képviseletét, majd a májusi választás után elállt ettől, így az ügy magánvádasként folytatódik, de az ügyészség által korábban összeállított vádirat alapján. A Fővárosi Főügyészség ezt azzal indokolta, hogy Semjén Zsolt már nem lát el közfeladatot.

A Szőlő utcai büntetőügyben az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy legalább tizenöt kiskorú sértettet azonosítottak, miközben hivatalosan továbbra sem találtak bizonyítékot a „Zsolti bácsi” néven emlegetett személy létezésére, a nyomozás pedig már tizenegy gyanúsítottnál tart. Az ügyben Semjén Zsolt korábban az Országgyűlésben „ördögien felépített karaktergyilkosságról” beszélt. A figyelem az utóbbi időbenBangó Sándor, a Szőlő utcai ügy koronatanúja felé fordult, aki miután vallomást tett, közölte: a hatóságok a nyomozás érdekeire hivatkozva kérték, hogy ne osszon meg részleteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ököl nagyságú betondarabok is potyogtak a Groupama Arénában – balesetveszélyes hibákat tárt fel egy 2025-ös jelentés
Egy tavaly készült igazságügyi szakvélemény szerint a Groupama Aréna szerkezeti hibái miatt lehulló betondarabok akár emberi élet kioltására is alkalmasak. A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek.


Kisebb és nagyobb, esetenként ököl nagyságú betondarabok hullottak a Groupama Arénában; egy 2025-ös igazságügyi szakértői vélemény szerint a kivitelező Market Építő Zrt. felelős a balesetveszélyes hibákért. A Telex birtokába jutott dokumentum – amely a tízéves garanciális bejárás után készült – 291 hibatételből 245-öt minősített a kivitelezés hiányosságának.

A legsúlyosabb gondot a lelátó vasbeton szerkezetének hibái jelentik: a szakértők megállapították, hogy az elemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolokból hiányoznak a szükséges vasalások.

A jelentés nem kertel a lehetséges következményekről, szó szerint kimondja, hogy „figyelembe véve a leesési magasságot és a betondarabok méretét, azok alkalmasak akár emberi élet kioltására is”.

A szakvélemény emellett rosszul kialakított dilatációs hézagokat és szakszerűtlen korlátrögzítéseket is feltárt, amelyek mind a kivitelező hibás teljesítésére vezethetők vissza.

A stadiont üzemeltető Sportfive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Igaz András arról beszélt, hogy a 2024-es átfogó vizsgálat során tártak fel korábban nem észlelt hibákat. Hozzátette, a Ferencvárosi Torna Club mint vagyonkezelő utasította a kivitelezőt a javításokra. Igaz András hangsúlyozta: „A hibák kijavítása garanciális keretek között, folyamatosan történik, a kivitelező saját költségére, hogy a létesítmény továbbra is biztonságos legyen.”

Ezzel szemben a Market Zrt. azt közölte, tíz évig nem jelentkezett statikailag jelentős probléma. A cég szerint 2023-ban észlelték a hibát, amit egy partnerük által gyártott vasbetontermék pontatlanságára vezettek vissza. „A szükséges javításokat haladéktalanul, szakszerűen és megnyugtató módon elvégeztük” – írta a Market.

A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek, és „a stadion statikai és műszaki állapota jelenleg rendben van, a létesítmény biztonságos, aggodalomra nincs ok”.

A Groupama Aréna állami tulajdonban van, a vagyonkezelő a Ferencvárosi Torna Club, az üzemeltetést pedig a Sportfive Hungary végzi. A 14,5 milliárd forint közpénzbe került, 14,7 milliárd forintos nettó áron megépült létesítmény generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt.

A stadion látványterveit 2012-ben mutatták be, az építkezés 2013 márciusában kezdődött, a műszaki átadás pedig 2014 augusztusában történt meg.

Az első komolyabb problémát, a lehulló betondarabokat 2023 márciusában észlelte az üzemeltető, ami után a Market javításokat végzett.

A 2024-es, tízéves bejárás során újabb, korábban nem látott hibákra derült fény. A 2025 márciusa és júniusa között készült igazságügyi szakvélemény állapította meg a 245 kivitelezési hibát, és sürgetett azonnali beavatkozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás távozása esetén Forsthoffer Ágnes veszi át a köztársasági elnöki jogköröket
A parlament kedden sürgősséggel tárgyalja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. Ha a javaslatot elfogadják és kihirdetik, az államfői teendőket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át.


Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a 17. alaptörvény-módosítást, akkor Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása a kihirdetést követő napon megszűnik, és ideiglenesen a házelnök, Forsthoffer Ágnes veszi át az államfői jogköröket.

A parlament kedden sürgősségi tárgyalással tűzi napirendjére a javaslatot, a részletes vitára és a kétharmados többséget igénylő zárószavazásra pedig várhatóan egy jövő heti rendkívüli ülésen kerülhet sor.

Az elfogadás után a jogszabályt a házelnöknek 5 napon belül alá kell írnia, ezután kerül az államfő elé, akinek szintén 5 napja van a döntésre – írta a Blikk.

Sulyok Tamásnak két lehetősége van: vagy aláírja a saját megbízatásának megszüntetését, vagy eljárásjogi aggályokra hivatkozva előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

Utóbbi azonban szűk mozgásteret ad, mivel a testület ilyenkor nem vizsgálhatja a módosítás tartalmát, csak azt, hogy az elfogadás során betartották-e az eljárási szabályokat. Politikai vétóra, vagyis a törvény megfontolásra való visszaküldésére alaptörvény-módosításnál nincs lehetőség.

Ha a módosítás hatályba lép, az államfői tisztség megüresedik. Az új elnök hivatalba lépéséig a feladat- és hatásköröket Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja, aki ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja. A házelnöki teendőket ezalatt az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el, az Alaptörvény szerint.

Az új államfő megválasztását ezután az ideiglenesen eljáró házelnöknek kell kitűznie. A jelöléshez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, így az ellenzék is állíthat saját jelöltet. Az első fordulóban a győzelemhez kétharmados többség kell. Ha ez eredménytelen, a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba.

Sulyok Tamás szerint a kormány javaslata nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”.

A kormány szombaton nyújtotta be a 17. alaptörvény-módosítást a „Tisztítótűz-művelet” részeként, a jogállam helyreállítására és a korábbi rendszer kulcspozícióinak felszámolására hivatkozva. Az államfő kizárta a lemondást.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk