HÍREK
A Rovatból

Fotókon a Lakatos Márk ellen szervezett tüntetés a Kossuth téren – Tóth Gabi, Ábrahám Róbert is felszólalt

Lakatos Márk ellen még tavaly indult eljárás, de a rendőrség elévülés miatt megszüntette. A döntés felháborodást váltott ki, több ismert ember is vállalta, hogy felszólal a demonstráción.


Lakatos Márk stylist ellen 2024 októberében indult eljárás, miután Ábrahám Róbert azzal vádolta meg, hogy egy 13 éves fiút hívott fel magához, és szexuális bűncselekményt követett el ellene. A stylist az első perctől kezdve tagadta a vádakat, és közölte, hogy mindenben együttműködik a hatóságokkal. A rendőrség idén április 11-én elévülésre hivatkozva lezárta a nyomozás Lakatos Márkot érintő részét. A stylist a közösségi oldalán reagált a döntésre: azt írta, hogy sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki, a rendőrségi határozatot pedig rágalomnak nevezte. Közölte azt is, hogy jogi képviselőjével lépéseket tesz az ügyben.

Ábrahám Róbert április 16-ra, szerda estére tüntetést hirdetett a budapesti Kossuth térre a rendőrségi döntés miatt.

A demonstráció célját így fogalmazta meg: „ha a jog elévült, legalább az erkölcsi felelősségre vonás ne maradjon el”.

Képgaléria: A tüntetésről (Fotókért kattints a képre)

A rendezvényen elsőként Király Tamás, az Ultrahang Plusz podcast műsorvezetője szólalt fel. Azt mondta, „nem vagyok egy tüntető típus, az Odakint most szörnyek járnak rendezvényre sem mentem el. Nem könnyű ma Magyarországon a normalitás mellett kiállni”. Beszédében azt mondta, hogy meglepődött, amiért nem alakult ki nagyobb felháborodás az ügy kapcsán. „Azt hittem, lekapcsolták a netet” – fogalmazott. Kiemelte:

„ha van egy szexuális ragadozó, aki vadászik, aki el akarja rabolni a gyermekeket, azt felelősségre kell vonni, mindegy milyen politikai oldalt képvisel, mindegy mi a szakmája”.

Király kitért a Varnus Xavér-ügyre is, amely kapcsán arról beszélt, hogy szerinte „nem Xavér, hanem azok járnak bíróságra, akik vádolják őt, vagy vele voltak kapcsolatban”. Úgy fogalmazott: „a ma este azt üzeni, hogy nincs okunk a szégyenre. Azoknak kell szégyenkezniük, akik tönkreteszik a gyerekek életét”. Hangsúlyozta: „nincs bal- vagy jobboldali pedofília csak pedofília”. Ezután felolvasott a rendőrség közleményéből, amely szerint az 1–5 évig büntethető gyermekek elleni bűncselekmények elévülhetnek a jelenlegi jogi szabályozás alapján.

A következő felszólaló Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő volt. Beszédében utalt a korábbi rendszerre és a Szovjetunióra, és kijelentette: „a Szovjetunió zászlaját vivők nem szűntek meg, csak átalakultak és Brüsszelben dolgoznak ellenünk”. Ezt követően a liberalizmust bírálta, és úgy fogalmazott: „hiába hisztizik, toporzékol egy hadseregnyi szélsőséges, nem kell csatlakozni a jóemberkedéshez, elég a magunk istenéhez ragaszkodni”. Szerinte „szó sincs véleményszabadságról, a nyugat ugyanolyan ideológiai szigorral sújt le, mint a KGB”, valamint azt mondta: „az elnyomás eszközévé vált a jog”.

Somkuti beszédében példaként hozta fel a németországi Björn Höcke esetét, aki ellen náci jelszó használata miatt indult eljárás, miután egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért” kifejezést használta.

A demonstráción Tóth Gabi is felszólalt. Arról beszélt, hogy

anyaként és nőként fontos számára a hagyomány, és kiemelte, hogy „aki szerető környezetben nő fel, nem is gondolná, hogy szörnyek járnak köztünk”. Beszédében azt is elmondta, hogy több ismert ember nem mert részt venni a tüntetésen, mert attól tartott, hogy az negatívan befolyásolhatja a karrierjét.

A demonstráción jelen volt Dúró Dóra és Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselői is.

Ábrahám Róbert beszédében Lakatos Márkot és más közéleti szereplőket is élesen bírálta, akik szerinte nem emelték fel a hangjukat az ügy kapcsán. Felidézte, hogy Lakatos korábban „Kárpátok Madonnája” névvel illette Tóth Gabit, majd visszautasította azt a vádat, hogy az énekesnő jelentette volna fel a stylistot. Felháborodását fejezte ki amiatt is, hogy „20 évvel később elévült a bűncselekmény”.

Kritizálta, hogy Lakatos „általános iskola mellett koktélozott” és „ismert személyiségek szelfiztek vele” az ügy kirobbanása után. Többek között Alföldi Róbertet is kiemelte. Pottyondi Edinát is szóvá tette: „Pottyondi mikor kijelentette, minden gyereket megvédenek, most hol van?” A beszéde végén még egyszer kiemelte, hogy „a Lakatos-ügyről semmilyen ismert személyiség nem szólalt meg”, és „aki igen, azokat meghurcolták”. Zárásként közölte: „Legyen számonkérés!”

Tóth Gabi a színpadon elénekelte a Honfoglalás című dalt, majd Király Tamás búcsúzóul azt mondta: „Létezik bűnbocsánat, de ahhoz bűnbánat is kell”.

A hivatalos program este nyolcig tartott volna. A beszédek végére azonban már csak páran maradtak. A tüntetés elején két-háromszázan vettek részt.

Forrás: Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij drámai beszéde: Történelmünk legnehezebb pillanata, vagy a méltóságunkat veszítjük el vagy egy kulcsfontosságú szövetségest
Az ukrán elnököt sarokba szorították, a nép pedig retteg a következményektől. Donald Trump hálaadásig adott időt a fájdalmas válaszra.


Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.


Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nekem annyit nem tudnának fizetni, hogy én ezt kivigyem bárkinek” - megszólalt az újságkihordó, aki megtagadta az atomháborúval riogató Bors-melléklet kézbesítését
A somogyi nőnél 850 példány maradt a riogató lapból, ami szerinte hazugságokkal hergeli az embereket. Úgy érezte, ezt már nem tűrheti el, és inkább a botrányt is vállalta.
F. O. / Fotó: RTL - szmo.hu
2025. november 21.



Megtagadta a kormánypárti Bors atomháborúval fenyegető különszámának kézbesítését egy somogyi újságkihordó, aki szerint az ő munkája nem az, hogy propaganda szórólapokat vigyen ki az embereknek – számolt be az esetről az RTL Híradó. A nőnél mintegy 800-850 példány maradt a Mediaworks által kiadott, „Háború vagy béke?” alcímű ingyenes kiadványból.

„Nekem annyit nem tudnának fizetni, hogy én ezt kivigyem bárkinek is”

– mondta Matisáné Szabó Márta, aki elvi okokból döntött a terjesztés leállítása mellett. A Népszava által először bemutatott történet szerint a nő beleolvasott a 16 oldalas újságba, amelynek címlapján egy gombafelhő látható, és olyan szalagcímek szerepelnek benne, mint hogy „12705 atombomba fenyegeti a világot”, vagy hogy „Horvátországban már sorozzák a 18 éveseket”.

Az újságkihordó szerint a kiadvány azzal kampányol, hogy az ellenzék háborút akar, ami már nem fért bele az elveibe.

„Nem arra szerződtem, hogy bármelyik párt szórólapját kivigyem; ez propaganda, és nem tartozik a munkakörömbe” – tette hozzá.

A lapot több vármegyében, főleg falvakban terjesztik, és vegyes fogadtatásra talált. A Békés megyei Mezőgyánon egy 87 éves asszony felháborodottan nyilatkozott.

„Hiányzik nekem, hogy ilyen hülyeségekkel tömjék az embert? Örülök, hogy levegőt tudok venni”

– fogalmazott Deli Sándorné. Egy helyi férfi szerint a 2026-os választás miatt hergelik az embereket.

„Szerintem ez felháborító! Ez már az atomháborúval ijesztgetés netovábbja”

– jelentette ki. Ugyanakkor volt olyan lakos is, akit megrémítettek az olvasottak. „A szórólapban arról tájékoztattak, hogy lehet-e háború, viszik-e a fiatalokat katonának, sorozás lesz-e. Mi ezt nem szeretnénk, ezt elkerülnénk” – mondta.

A kiadvány üzenetei egybecsengenek a kormányzati kommunikációval.

Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt hétvégén Győrben hasonlóan fogalmazott. „Nem érdekli őket az sem, hogy minden, a háborúval eltelt nap óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára: a harmadik világháború kitörésének kockázatát. Látva a fegyverkezést és a nukleáris fegyverekre való nyílt hivatkozást, ez nem lehet más, mint egy egész bolygónkat elpusztító atomháború” – mondta a tárcavezető.

Urbán Ágnes médiakutató szerint a Bors különszáma a kormány üzeneteit közvetíti.

„Tulajdonképpen államilag támogatott dezinformációt látunk. Őszintén remélem, hogy ennek megvannak a korlátai, és hatékonyságban már inkább árt, mint használ:

egyre többen jönnek rá, hogy propagandával és dezinformációval van dolguk” – értékelte a helyzetet a szakértő.

A Policy Solutions egy kutatása szerint a magyarok többsége jelenleg nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. A felmérésből az is kiderül, hogy csökken azok aránya, akik pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtanának Ukrajnának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk