Koncepciós eljárásnak nevezte a Fidesz a 17 milliárdos NKA-ügy nyomozását

Magyar Péter miniszterelnök felmentette Czunyiné dr. Bertalan Juditot, a Fidesz Védvonal nevű hálózatának vezetőjét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a TOP Plusz programok uniós forrásainak felhasználását felügyelő bizottságok éléről. A szerdán megjelent kormányhatározattal egy időben a kabinet több mint 530 milliárd forintnyi uniós forrást szabadított fel két sürgős energetikai programra.

A Magyar Közlönyből derült ki, hogy

– írta a 24.hu.

Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány az előző kabinet Gazdaság-újraindítási akciótervére hivatkozva bővítette a helyreállítási és ellenálló-képességi tervhez kapcsolódó listát.

A szoros határidő miatt Magyar Péter azzal bízta meg Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy azonnal gondoskodjon a két program végrehajtásának megkezdéséről.

A kormányhatározat nevesíti is a lehetséges kedvezményezetteket. Az okosmérőkre kiírt pályázatokon kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott elosztó hálózati engedéllyel rendelkező társaságok indulhatnak.

Ezek az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az ELMŰ Hálózati Kft., az MVM ÉMÁSZ és DÉMÁSZ Áramhálózati Kft., valamint az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. Utóbbi cég Mészáros Lőrinc tőzsdei vállalatcsoportjához tartozik.

„Nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…” – kommentelte Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön, miután Török Gábor politikai elemző a Tisza-kétharmad lépését az előző másfél évtized alkotmányos megoldásai között is feltűnőnek nevezte. A kormányfő a Telex Facebook-oldalán reagált arra a cikkre, amelyben a politikai elemző véleményét ismertették – írta a lap.

Török Gábor szerint az alkotmányozó többséggel a hatalom gyakorlója szinte bármit megtehet, a fegyver kint van az asztalon, és „a hatalom gyakorlásának mércéje így az lesz, hogy mikor, mire és hogyan használja.” Az elemző úgy látja, a kormány mostani lépése azért is kirívó, mert „hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással. Nem bonyolítja túl, nem akarja intézményátalakításba csomagolni”.

A hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet valóban egyszerűen fogalmaz.

A javaslat szerint ezt követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választana új államfőt.

A kormányzati csomaghoz kapcsolódik az a kedden bejelentett javaslat is, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat azoktól a köztársasági elnököktől, akik nem töltik ki a hivatali idejüket.

A kormány hétfőn, a „Tisztítótűz-művelet” keretében jelentette be az Alaptörvény módosítását. A tervet éles bírálatok érték: az Amnesty International szerint veszélyes precedenst teremt a személyre szabott jogalkotás, a Fidesz pedig diktatórikus lépésről beszélt. Sulyok Tamás korábban óvott „a közhatalom önkényes gyakorlásától”, majd jelezte, kész harcolni a pozíciójáért.

A tárgyalóteremből kilépve tett fel néhány kérdést a frissen letartóztatott Bús Balázsnak az RTL. A Kecskeméti Járásbíróság az NKA-ügyben rendelte el a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnökének letartóztatását. Az ügyészség a szökés, a bizonyítékok befolyásolása és a bűnismétlés veszélyére hivatkozott.

A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó testülete 2024 decemberétől a törvényeket megszegve 1079 támogatásról döntött, összesen több mint 17 milliárd forint értékben.

A csatorna a tárgyalóteremből kilépő Búst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét arról kérdezte, hogy követett-e el bármilyen törvénytelenséget, amire nemmel felelt. Majd a riporterrel ismertette a bírósági döntést, és azzal kapcsolatos véleményét is:

– sorolta a politikus, aki ezután már több kérdésre nem válaszolt.

Az RTL még szerette volna megtudni, hogy Hankó Balázstól kapott-e utasításokat a támogatások megítélésére, de nem jártak sikerrel a NAV-osok gyűrűjében távozó politikusnál.

Az RTL rövid interjúját itt lehet megnézni:

Két, 39 másodpercen belül bekövetkező, 7-esnél is erősebb földrengés rázta meg szerda este Venezuelát: a legfrissebb adatok szerint legalább 32 ember meghalt és 700-an megsérültek. A helyi idő szerint hat óra után bekövetkezett katasztrófa miatt épületek omlottak össze a fővárosban és környékén.

A 7,2-es, majd az azt kevesebb mint egy perccel követő 7,5-ös rengés epicentruma az ország karibi partvidékén, Morón közelében volt. Delcy Rodríguez ügyvezető elnök rendkívüli állapotot hirdetett, és a károk miatt lezárták a caracasi nemzetközi repülőteret. Az amerikai Földtani Szolgálat „duplet” eseményként írja le a helyzetet, ami két, egymáshoz közeli időben és helyen kipattanó, nagy erejű főrengést jelent.

A fővárosban, Caracasban, pánik tört ki, az emberek az utcára menekültek az imbolygó épületekből – számolt be róla a The Guardian.

Egy helyi lakos, Roberto Gamas drámai szavakkal írta le a rengést: „nagyon erősen ide-oda mozgott. Hihetetlen. Az ereje egyszerűen elképesztő volt.”

María Alejandra úgy írta le a a földrengés utáni jeleneteket, mint „egy horrorfilmet”. A Reutersnek azt mondta:

Sokan az éjszakát is a szabadban vagy ideiglenes menedékhelyként megnyitott iskolákban töltötték, mert féltek visszatérni otthonaikba az esetleges utórengések miatt.

A mentőcsapatok és önkéntesek egész éjjel a romok alatt rekedt túlélők után kutattak, főként a legsúlyosabban érintett Altamira negyedben. Egy 61 éves férfi, José Morillo motorral sietett a helyszínre, miután megtudta, hogy az egyik összedőlt épületben több családtagja is tartózkodott.

Később az ő unokahúgát élve húzták ki a törmelék alól.

Az eseményekre reagáltak a világ vezetői is. Donald Trump amerikai elnök „pusztítóan sok halálos áldozatról” beszélt, és segítséget ígért a mentéshez.

Caracas történetének egyik legsúlyosabb földrengése 1967-ben történt, akkor egy 6,6-os erősségű rengés több mint 200 ember halálát okozta.