Feloszlatták az Európába várók tömegét Törökországban egy hónap után. Február végén azzal csalták őket a török-görög határhoz, hogy mehetnek az Európai Unióba. Ahogy a helyszíni beszámolónkban is olvashattátok: becsapták őket, akik próbáltak menni a zárt határon keresztül is, őket megverve, ruháik és pénzük nélkül küldték vissza.

A törökök erőszakkal “segítettek”. Füst, könnygáz, lövöldözés volt szinte minden nap, mindkét oldalról. Egyre kevesebbet kaptak enni, pár önkéntest eleinte hagytak dolgozni, de pár napja az a segítség is megszűnt. Egy ideje próbálták rávenni az embereket, hogy menjenek vissza Isztambulba. 14 500-an voltak, amikor ott jártunk, csütörtökre 4-5 ezren maradtak. A hideg, az egyre kevesebb étel miatt egyre többen ültek buszra.

A török határon korábban dolgozó önkéntesek beszámolója szerint csütörtökön estefelé a rendőrség tájékoztatta a Pazarkulénél sátorban élőket, hogy a tábort kiürítik a koronavírus miatt. "Az emberek attól tartottak, hogy a törökök megint be akarják csapni őket, nem akartak felszállni a buszokra. Sokakat erőszakkal is kényszerítettek." – olvasható a blogjukon.

A rendőrök közölték, hogy mindenkinek mennie kell. Akik nem akartak, azoknak a sátrát szétverték. Az önkéntesek a kapcsolataik révén arról számoltak be, hogy az emberek buszra szállnak és Isztambulba mennek, ahol már várják őket a kollégiumokban karanténra.

Sokan azonban azt gondolták, hogy a görög és a török átkelők (Kastanies és Pazarkule) közötti senki földjén biztonságban lehetnek. Sokan gyűltek ott össze, de már sátor is alig maradt, nagyon hideg volt és enni sem kaptak.

Evacuation of Pazarkule?

as you can see these people are collected here because of the government has want everybody to move out because of the Karuna virus and everybody is trying to get to the ah to the border where the police the government cannot make force people to get out all the people are coming here between between the the gate gate of of the the grace grace and and the the Turkey Turkey You can see all the families all the people are slowly slowly moving moving in this place.

Egyre többen jöttek össze egy másik kapcsolatunk szerint:

Security Check Required

null

Éjjel volt nagy tűz, ezt görög oldalon verekedésnek mondták, iráni és szíriai kapcsolatunk szerint a rendőrök gyújtották fel a sátrakat, hogy mindenki menjen.

Hajnal 4 után mindenkit feltettek a buszra és elindultak, akkor még senki sem tudta, hova.

Az emberek azt remélték, hogy a 3 órára lévő Isztambulba mennek, de kiderült, hogy sokkal távolabb, körülbelül 15 órányi útra tartanak, Malatya, Osmanya and Adana merült fel az út vége felé.

Majdnem egy napig utaztak több ezren bizonytalanul. Azt is mondták nekik, hogy két hetet lesznek karanténban, utána visszatérhetnek a határhoz. Menet közben kaptak enni és vécére is kimehettek ötösével

– mesélték a buszon ülők.

Fotózni, videózni nem lehet, csak titokban próbáltak néha valamit mutatni. Egyik ismerősünk Malatyába érkezett. Ott azt mondták neki, hogy két hetet karanténban lesz, aztán mehet az államába. Ez nem teljesen világos, feltehetően deportálás lesz, oda, ahova nem akarnak menni.

Másik ismerősünk Osmaniye-be, a Düzici táborba érkezett. Új helyükről, karanténjuk részleteiről nincs hír, tegnap este elvették a telefonjaikat. Jöttek üzenetek másoktól, más helyekről.

"Attól tartok, meg fognak ölni. A hadsereg elvette a mobilt, mert el akarják rejteni a menekültek helyzetét. De van titkos telefonom."

"Így néz ki a karantén a törökországi menekülteknek. Nincs étel, nincs telefon, nincs ágy. Ezért fizetett az Európai Unió."

"Kérjük, ossza meg a közösségi médiában, hogy mi történik."

"Mi is emberek vagyunk!"

Alig akad hír arról, mi történt az elmúlt két napban, a törökök és a görögök is hamisan vagy csak részletét mutatják a valóságnak.