HÍREK
A Rovatból

Felmérés: Valószínűleg több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába

Az eddigi adatok alapján az alsósok mintegy 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.


Az ADOM Diákmozgalom hétfő reggel indított felmérése szerint a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján

az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.

A délután 17 óráig beérkezett adatok alapján a felmérés által lefedett több mint 27 ezer alsós diák közül több mint 12 ezren maradtak otthon - írja az ADOM Diákmozgalom a közösségi oldalán.

Az eredményeket az összes alsó tagozatos diákra kivetítve arra a következtetésre jutottak, hogy még egy jóval alacsonyabb tényleges országos hiányzási arány esetén is

valószínűsíthető, hogy több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn személyesen iskolába.

A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki. Míg van olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amelyek szerint egy osztályból a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő). Sok olyan osztály is akadt, ahol a teljes osztály otthon maradt (például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, egy csömöri 22 fős osztályból mind a 22 fő). Olyan beszámolók is érkeztek, ahol a szülői közösség kérésére egy osztály vagy iskola digitális tanrendben folytatta az oktatást.

Az otthon maradó diákok több iskolában online követhették a tanórákat, és akadt olyan pedagógus is, aki be is tudta vonni az otthon tanuló diákokat, felszólította őket is óra közben, ahogyan az egy rendes tanórán szokás. Sok olyan beszámoló is érkezett azonban, ahol technikai okokból vagy felsőbb utasításra nem volt lehetőségük a pedagógusoknak online bekapcsolódási lehetőséget biztosítani a hiányzó diákoknak.

Megjegyzik, hogy a felmérés eredményei valószínűleg nem tökéletesen reprezentatívak (jelenleg a főváros felülreprezentált, valamint a gyereküket otthon tartó szülők nagyobb eséllyel töltötték ki a kérdőívet), azonban az eddigi adatok alapján országos viszonylatban nagy valószínűséggel több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába.

A felmérés során az egy településről érkező, osztálylétszámban és hiányzók létszámában is megegyező válaszokat az ismétlődések elkerülése érdekében kiszűrték, a délután folyamán pedig már lehetővé tették a pontos iskola és osztály megadását is a válaszadóknak.

Frissítés: Újraindult az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a jelenléti nevelés, oktatás hétfőn. Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Közleményükben hozzátették: a pedagógusok szinte valamennyien munkába álltak. A tárca köszönetet mondott minden óvodai és iskolai dolgozónak a jelenléti nevelés, oktatás újraindításáért végzett "áldozatos munkájáért".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Grecsó Krisztián Pintér Sándorról: Aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut
Az író a kórházban hagyott csecsemők miatt akadt ki a belügyminiszterre. Úgy véli, a háromgyermekes apa cinikusan beszélt a védtelen babákról.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 28.



Grecsó Krisztián író a Facebookon bírálta Pintér Sándor belügyminisztert. Posztját azzal kezdte, hogy Pintér Sándor háromgyermekes apaként szerencsés volt, mert a feleségével egészségben felnevelhették a lányaikat. Grecsó szerint ennek a tapasztalatnak, hogy milyen egy védtelen gyereket a kézben tartani, egy „elvárható, minimális, kötelező tisztességet” kellett volna generálnia a miniszterben.

Az író ezután így folytatja:

„Pintér úr, efféle aljas cinizmust, miszerint »nem ön szülte« a kórházban maradt gyerekeket, és nem ön »hagyta ott« őket, egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nehogy egy valamiféle miniszter.

Ön védtelen, szeretetre, törődésre, érintésre ácsingózó csecsemőkről beszél, és bár lehetősége és joga lenne segíteni rajtuk, nem teszi.

Szívből remélem, hogy már egy világi törvényszék előtt felelni fog ezért a minősíthetetlen bűnéért.

Sokan bejárnak gondozni, ringatni ezeket a gyerekeket, aggódnak, imádkoznak értük, velük vagyok, és bízom az égi törvénykezésben is, hogy aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”

A kórházakban rekedt csecsemők ügye 2024 óta állandó téma Magyarországon.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint 2025 novemberében 353 olyan kisgyermek volt kórházi ellátásban, akiket a szülők nem vihettek haza vagy lemondtak róluk.

Civil jogvédők, például a TASZ, többször jelezték, hogy sok esetben nem „elhagyásról” van szó, hanem hatósági, gyámügyi akadályok miatt nem kerülhetnek haza a babák.

A kormány 2024-ben gyorsított örökbefogadási szabályt vezetett be: ha 6 héten belül sem a szülő, sem hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, a gyermeket lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá lehet nyilvánítani. A sajtóbeszámolók szerint Pintér Sándor egy 2025 novemberi parlamenti meghallgatása során mondta a kórházakban maradt gyerekekről, hogy „nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott”. A miniszter a helyzet kezelésére új csecsemőgondozó intézetek nyitását ígérte, valamint a nevelőszülői díjazás emelését. A kormányinfón Gulyás Gergely is jelezte, hogy további csecsemőotthonokra van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához
A szakember szerint a rossz gazdasági helyzet és egy karizmatikus vezető felbukkanása is a kormányváltás felé mutat. Azonban a győztesnek azonnal az EU-pénzekért és az euróért kellene harcolnia.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 28.



Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.

„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”

fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.

Ugyanakkor hozzátette: ha a Tisza Párt nyerne is, nem lenne sok költségvetési mozgásterük, „főleg úgy, hogy valószínűleg meg kell tartsák a Fidesz hangulatjavító kiadásnöveléseit”. Szerinte

egy esetleges új vezetésnek azonnal hozzá kellene látnia a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalához, és minél hamarabb deklarálnia kellene, hogy Magyarország csatlakozni kíván az eurózónához.

Zsiday semmi akadályát nem látja annak, hogy 2027-től 5-10 éven át évi 3 százalékkal nőjön a magyar gazdaság, de ehhez szerinte hiteles EU-integrációra, a források megszerzésére és az euró felé való elindulásra van szükség.

A közgazdász által felvázolt irány egybevág a Tisza Párt programjával, amely szintén az EU-kapcsolatok rendezését, a pénzek feloldását és az euró bevezetése felé tett lépéseket hangsúlyozza. Ezzel szemben Orbán Viktor rendszeresen bírálja a „brüsszeli befolyást”, és októberben egyértelművé tette, hogy nem támogatja az euró bevezetését.

A kormány a szuverenitás védelmére és az EU-pénzek hiányát ellensúlyozó amerikai pénzügyi megállapodásra hivatkozik. Az Európai Bizottság november közepén továbbra is mintegy 18 milliárd eurónyi forrást tartott vissza Magyarországtól a jogállamisági aggályok miatt, bár az év folyamán történtek kisebb átcsoportosítások.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán maga vihette a selyemzsinórt: személyesen közölhette a zalai Fidesz-képviselővel, hogy már nem ő a jelölt
Információk szerint a miniszterelnök maga árulta el Vigh Lászlónak a rossz hírt, de kormányzati posztot is ígért neki. A háttérben a Tisza Párt elleni készülődés állhat.


Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.

Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.

Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.

Vigh lecserélésének hátterében helyi konfliktusok és országos stratégia is áll.

A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.

„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.

Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.

Nem mindenhol zajlik azonban feszültségekkel a váltás.

Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.

A jelöltek bejelentésének menetrendje körül ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. A Fidesz országos választmánya hivatalosan csak januárban dönt, Orbán Viktor hétfőn a Blikknek mégis azt mondta: „A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről.”

Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.

A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.

A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely reagált a kormány határozatára: Folytatódik az abszurd dráma
A főpolgármester szerint a kormány döntései miatt került bajba a város. Most azt kéri, álljanak ki Budapestért az emberek, mert csak egymásra számíthatnak.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 28.



Karácsony Gergely főpolgármester péntek reggeli Facebook-posztban azt írta, „folytatódik az abszurd dráma”. Állítása szerint a kormány kiadott egy határozatot, hogy a főváros nem kerülhet bajba, miközben szerinte a baj éppen abból van, hogy a korábbi döntéseiket nem hajtották végre. A főpolgármester egy sor kérdést tett fel a posztjában:

„Hol a törvénybe foglalt 12 milliárd a közösségi közlekedésre? Hol a 8,8 milliárd a főváros által meghitelezett trolikra? Hol a Lánchíd 6 milliárdja? Az Egészséges Budapest közel 25 milliárdjáról már nem is beszélve.”

Karácsony Gergely kitért arra a felvetésre is, amit egyfajta „mentő ötletként” említett, miszerint államosítanák a budapesti közösségi közlekedést. Ezzel kapcsolatban a főpolgármester megjegyezte: „Az milyen jól bejött a kórházaknál és az iskoláknál is….”

A bejegyzés végén a főpolgármester demonstrációra hívta az embereket. „Találkozzunk jövő hétfőn este a Clark Ádám téren! Ez a városunk, ez az otthonunk, álljunk ki érte, csak egymásra számíthatunk”

– zárta sorait.

A főváros és a kormány között hónapok óta éles vita zajlik Budapest finanszírozásáról. Csütörtökön Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a kabinet „megmentené” a fővárost, de a Magyar Államkincstár még aznap 6,2 milliárd forintot inkasszózott Budapest számlájáról. Karácsony Gergely ezt törvénytelennek nevezte, és december 1-jére rendkívüli közgyűlést hirdetett, majd esti demonstrációra hívta a budapestieket. A vitatott tételek között szerepel az évi 12 milliárd forintos, jogszabályban rögzített állami hozzájárulás a fővárosi közösségi közlekedéshez, a főváros által előfinanszírozott trolibuszok 8,8 milliárdos állami része, valamint a Lánchídra ígért 6 milliárd, amelyet a kormány a 18 hónapos autós-korlátozási feltételre hivatkozva nem fizetett ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk