HÍREK
A Rovatból

Felmérés: Valószínűleg több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába

Az eddigi adatok alapján az alsósok mintegy 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.


Az ADOM Diákmozgalom hétfő reggel indított felmérése szerint a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján

az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.

A délután 17 óráig beérkezett adatok alapján a felmérés által lefedett több mint 27 ezer alsós diák közül több mint 12 ezren maradtak otthon - írja az ADOM Diákmozgalom a közösségi oldalán.

Az eredményeket az összes alsó tagozatos diákra kivetítve arra a következtetésre jutottak, hogy még egy jóval alacsonyabb tényleges országos hiányzási arány esetén is

valószínűsíthető, hogy több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn személyesen iskolába.

A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki. Míg van olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amelyek szerint egy osztályból a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő). Sok olyan osztály is akadt, ahol a teljes osztály otthon maradt (például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, egy csömöri 22 fős osztályból mind a 22 fő). Olyan beszámolók is érkeztek, ahol a szülői közösség kérésére egy osztály vagy iskola digitális tanrendben folytatta az oktatást.

Az otthon maradó diákok több iskolában online követhették a tanórákat, és akadt olyan pedagógus is, aki be is tudta vonni az otthon tanuló diákokat, felszólította őket is óra közben, ahogyan az egy rendes tanórán szokás. Sok olyan beszámoló is érkezett azonban, ahol technikai okokból vagy felsőbb utasításra nem volt lehetőségük a pedagógusoknak online bekapcsolódási lehetőséget biztosítani a hiányzó diákoknak.

Megjegyzik, hogy a felmérés eredményei valószínűleg nem tökéletesen reprezentatívak (jelenleg a főváros felülreprezentált, valamint a gyereküket otthon tartó szülők nagyobb eséllyel töltötték ki a kérdőívet), azonban az eddigi adatok alapján országos viszonylatban nagy valószínűséggel több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába.

A felmérés során az egy településről érkező, osztálylétszámban és hiányzók létszámában is megegyező válaszokat az ismétlődések elkerülése érdekében kiszűrték, a délután folyamán pedig már lehetővé tették a pontos iskola és osztály megadását is a válaszadóknak.

Frissítés: Újraindult az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a jelenléti nevelés, oktatás hétfőn. Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Közleményükben hozzátették: a pedagógusok szinte valamennyien munkába álltak. A tárca köszönetet mondott minden óvodai és iskolai dolgozónak a jelenléti nevelés, oktatás újraindításáért végzett "áldozatos munkájáért".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.


„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el

hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Az eltérések több területet is érintettek.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Tizenöt perc jutott a búcsúra – Kijevben eltemették a háború első anyaországi magyar hősét
A gyászoló édesapa hangja elcsuklott, amikor meglátta fia nevét a fekete zsákon. A kijevi halottasházban a háború miatt már futószalagon mennek a temetések.


„Magyar hőst hozunk a pajzson, azért jött ide, hogy megvédjen téged” – ez a mondat hangzott el Áser Benjámin kijevi búcsúztatásán, a háború sújtotta ukrán fővárosban. A reggelek sűrűek az egyes számú kijevi igazságügyi halottasház udvarán. Három hatalmas hűtőkamion parkol ott, az épület ugyanis, amit a négymilliós főváros békeidős halálozási arányaira méreteztek, képtelen befogadni a keletről érkező holttestek áradatát – írta a 24.hu.

„Ezerszeres kapacitáson működünk” – mondja az egyik halottszállító.

A ravatalozóban a hatalmas forgalom miatt mindössze 15 perc jut a búcsúztatásra, utána egy olívazöld katonai furgon viszi tovább a koporsót a temetőbe.

Az ukránok minden elesett katonára következetesen hősként, „herojként” hivatkoznak. Áser Benjámin koporsóján a Harmadik Rohamdandár logója látható. Amikor a fekete zsákot áttolták az udvaron, rajta a cirill betűs felirattal – „Ejszer” –, édesapja, Áser Nátán hangja elcsuklott.

Áser Benjámin a háború első, Magyarországon született magyar önkéntese, aki a harcokban elesett.

A Harmadik Rohamdandár Második Gépesített Zászlóaljának lövészeként szolgált, amikor május 24-én Harkiv megyében életét vesztette. A nyilvános búcsúztatót november 27-én tartották a kijevi Függetlenség terén (Majdan), ahol apja és bajtársai is jelen voltak, majd a Nemzeti Katonai Emléktemetőben helyezték végső nyugalomra.

Áser korábban a Magyar Honvédség szerződéses katonája volt, de 2023 márciusában nem jelent meg szolgálati helyén, miután jelezte, hogy Ukrajnába megy harcolni. Emiatt Magyarországon eljárás indult ellene.

A temetés megszervezése hónapokig elhúzódott, mert Kanadában élő édesapja sokáig mérlegelt, hogy Kijevben vagy Torontóban legyen a szertartás. A kijevi búcsúztatón a város főrabbija, Moshe Reuven Azman nemcsak ukrán és magyar, hanem zsidó hősként is méltatta az elesett önkéntest. Míg az ukrán és a nemzetközi közvélemény az Ukrajna melletti kiállás példájaként tekint a történetére, a magyar kormány következetesen „háborúellenes” álláspontot képvisel, a külföldi fegyveres szolgálat pedig jogi következményekkel jár. A fronton több ezer külföldi önkéntes harcol, a közelmúltban cseh és litván harcosok haláláról is érkeztek hírek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Figyelmen kívül hagyják a Kúria ítéletét, új kormányhivatali eljárás indult a balatonföldvári kikötő ügyében
A 90 százalékban kész kikötő már áll, a helyeket árulják. A legfőbb bírói fórum ítélete ellenére a kormányhivatal most újra dönthet a sorsáról.


Bár a Kúria jogerősen megsemmisítette a balatonföldvári Nyugati-strandra épülő kikötő engedélyét, a beruházó alkotmányjogi panaszát pedig az Alkotmánybíróság is elutasította, a Veszprém Megyei Kormányhivatal a napokban mégis új engedélyezési eljárást indított az ügyben – írta a Népszava.

A lépés azért is különös, mert a Kúria korábbi ítélete egyértelműen kimondta, hogy a megismételt eljárás során a kormányhivatalnak el kell utasítania a beruházó Balabo Kft. kérelmét.

A Kúria ítéletét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a beruházás a helyi építési szabályzatba ütközik, mivel egy partszakasz nem lehet egyszerre strand és kikötő is.

A bíróság kimondta: ha egy strand vízfelületén kikötő épül, ott a fürdőzés lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a strand funkciója pedig a jogszabályok szerint nem változtatható meg.

A Kúria emellett a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását is hiányosnak találta.

A helyzetet bonyolítja, hogy amíg a kormányhivatal az alkotmányjogi panasz elbírálása miatt felfüggesztette az eljárást, a Balabo Kft. folytatta az építkezést. A 175 hajó befogadására alkalmas, 2,5 hektáros létesítmény készültsége mára elérte a 90 százalékot, sőt, a cég már tavasszal elkezdte értékesíteni a kikötőhelyeket.

A beruházó éppen erre, a már majdnem kész állapotra és a használat hiányából fakadó amortizációra hivatkozott az Alkotmánybíróság előtt, aránytalan veszteségre panaszkodva. Az AB ezt az érvelést azzal söpörte le, hogy a cég a folyamatosan per alatt álló engedélyek tudatában, saját gazdasági kockázatára építkezett.

Helyi források szerint a Kúria döntése ellenére sem lenne meglepő, ha a kormányhivatal ismét zöld utat adna a beruházásnak.

A projektet ellenző civil szervezet tanácstalan azzal kapcsolatban, mit lehet tenni, ha a hatóság a legfőbb bíróság ítéletével szemben dönt. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a projektet utólag nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják, ami mentesítené bizonyos szabályok alól, bár egy jogerős kúriai ítélettel szemben egy ilyen lépés jogilag megkérdőjelezhető lenne. Egy másik elképzelés szerint kompromisszum születhet, amelynek keretében a város tulajdonrészt szerez a kikötőben, a cég pedig a korábbinál nagyobb összeget fordít a strand fenntartására.

A földvári kikötő ügye a 2019-es önkormányzati választások után került napirendre. A pályázatot a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrend alatt Holovits Huba fideszes polgármester írta ki, amelyen egyedüli indulóként a Balabo Kft. nyert, amely nem sokkal korábban 897 millió forintos állami támogatást kapott a projektre. A civilek tiltakozása és nyertes perei többször is megakasztották az építkezést, a jogi csatározások végén mondta ki a Kúria, hogy a kormányhivatalnak el kell utasítania a kikötő engedélyezési kérelmét.


Link másolása
KÖVESS MINKET: