HÍREK
A Rovatból

Buda Péter: Orbán egy orosz háborús tervet támogat, ami Európa kapitulációját jelentené

A nemzetbiztonsági szakértő szerint a békének álcázott javaslat valójában Ukrajna teljes lefegyverzését célozza, ami pedig egy még brutálisabb jövőbeli konfliktusnak ágyaz meg kontinensünkön. Buda Péter úgy látja, Orbán Viktor a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak.


Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

Ha valóban erről lenne szó, nem szervezték volna titokban a megbeszélést, és nem lenne szükség ilyen gyakori és magas szintű találkozókra. A szakértő úgy véli, az utazás valódi célja a magyar szerep egyeztetése volt az amerikai-orosz tárgyalásokban.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

„Minden hozzáértő szakember és politikus tisztában van ugyanis azzal, hogy ez valójában nem béketerv, hanem gyakorlati értelemben egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

„Ezen nem lehet mit szépíteni: Magyarország Putyin oldalán ébredt az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbantásakor, 2022. február 24. hajnalán. Mégpedig meglehetősen intim pózban”

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

„A magyar kormány által csípőből támogatott béketerv valójában tehát orosz háborús terv: ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket Moszkva háborúval akart elérni”

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

„Hatszázezer négyzetkilométer és stratégiai fontosságú tengeri kikötők kerülnének a Nyugattal ellenséges hatalom kezébe, ez önmagában földrengésszerű geopolitikai erőegyensúly-változást jelentene”

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Zavarba jöttek az ukrán zászlót kifeszítő, majd a tömegből kirohanó ismeretlenek a Tisza menetén, a propaganda pont ott volt lefotózni az akciót
Egy 8-9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren, majd egy szemtanú szerint „jól szervezetten, vezényszóra” feszítették ki az ukrán zászlót. A mindössze kétperces eseményről készült fotókat percek alatt átvette a kormánysajtó és több fideszes politikus is.
DKA - szmo.hu
2026. március 16.



Percekig tartott csupán a Deák téri akció, órákon belül mégis ellepte a kormányközeli médiát: egy 4–5 méteres ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetének kezdetén.

A helyszíni beszámolók szerint azonban nem szimpatizánsok, hanem egy szervezett csapat tűnt fel, majd villámgyorsan el is tűnt.

Az események akkor kezdődtek, amikor egy 8–9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren. Egy szemtanú beszámolója szerint a csoport jól szervezetten, vezényszóra feszítette ki a hatalmas ukrán zászlót.

„Ezzel egyidőben fotósok jelentek meg, akik dokumentálták a kifeszített zászlót a tömegben is, illetve a környező erkélyekről is”

– számolt be a Telexnek az eset szemtanúja. Az akció résztvevői felháborodva utasították el, hogy felvétel készüljön róluk, ami egy több mint százezres ünnepi felvonuláson legalábbis szokatlan.

„A pop-up akció résztvevőit kérdezgettem, miért csinálják ezt, akik fenyegetéssel reagáltak, hogy ne videózzak, mert megvernek/feljelentenek. Az akcióban résztvevők nem voltak túl jólszituáltak, elég könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy anyagi ellenszolgáltatás cserébe szervezték őket oda” – írta a szemtanú.

Egy rövid párbeszéd során a „Miért tartjátok ezt a zászlót, elmondod?” kérdésre először egy „nem” volt a válasz, majd az egyik fiatal annyit mondott: „Ukrajnával vállalunk szolidaritást”. A jelenet mindössze egy-két percig tartott.

„Amikor már sok ember próbálta rángatni le a provokálók zászlóját, és küldte őket melegebb éghajlatra, akkor füttyszóra összeszedték a kifeszített ukrán zászlót, és sietve kirohantak a tömegből.”

A történet szinte percek alatt körbe is futott az Origón, a Hír TV-n, a Riposton, a Magyar Nemzetben, a Borsban és a Mandineren, azzal a felütéssel, hogy nem is igen lehet mást várni egy tiszás rendezvénytől, szembeállítva azt a Fidesz nemzeti színben pompázó felvonulásával.

Deák Dániel fideszes influenszer is megosztott egy ilyen képet ezzel a szöveggel: „Nem meglepő: miután Magyar Péter paktumot kötött Zelenszkijjel, a Tisza ma már ukrán zászlóval vonul”.

A képeket és a narratívát több fideszes politikus is megosztotta, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Takács Péter egészségügyi államtitkár és Gál Kinga európai parlamenti képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jámbor András: Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak
Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt a különbség, és ez az áprilisi választáson is meg fog látszani.


Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.

„Csak van ezzel a kamuval pár gond”

– írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.

A politikus összehasonlításként a 2014-es Békemenetet hozta fel, amelyről azt írta: „2014-ben a valóban legnagyobb Békemenet a Hősök terére ment. A Hősök terét felparcellázták, nem engedték be teljesen a tömeget, nem lógott ki a Dózsára, mint most, és az Oktogonig ért az Andrássyn a tömeg.”

Jámbor András a Tisza Párt mostani, „Nemzeti Menet” nevű rendezvényéről azt állította, hogy a tömeg vége a Jókai utcánál volt, a Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg a Dózsa György útra is kilógott, bár az Andrássy úton a kivetítők miatt nagyobb kihagyások voltak. A képviselő a 2014-es eseményre visszautalva úgy folytatta:

„Akkor a rendőrség 400 ezerre becsülte a Békemenetet, akkor ez a mostani a legpesszimistább becsléssel is 300 ezres.”

Posztját azzal zárta, hogy szerinte a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt, hogy melyik eseményen voltak többen, és ez április 12-én is egyértelmű lesz.

Budapesten március 15-én egyszerre két nagy politikai rendezvényt tartottak. A Békemenetet, amely az Elvis Presley térről indult és a Kossuth térig vonult, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. A Tisza Párt „Nemzeti Menete” pedig az Andrássy úton át a Hősök terére vonult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Saját, alternatív szavazatszámlálása is lesz a Tiszának
Magyar Péter a március 15-i sajtótájékoztatóján beszélt az alaptörvény módosításáról, a tervezett külföldi látogatásairól, és a nyerési esélyeikről is.


Huszonnyolc nappal az április 12-i országgyűlési választás előtt Magyar Péter a március 15-i ünnepi Nemzeti Menet után egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hamis zászlós hadműveletre számít a választásokig. A Tisza Párt elnöke a titkosszolgálatoknak és a hatóságoknak is üzent:

„Azt üzenem a titkosszolgálatoknak, és minden magyar hatóságnak, hogy ne váljanak bűnrészessé ebben.”

Szerinte az orosz beavatkozás már zajlik, ennek jeleit látja például a közösségi médiában megjelent trollfarmokban. Leszögezte: az orosz ügynökök sehol nem jártak sikerrel, és itt sem fognak.

Vizsgálóbizottságot nem állítana fel, úgy véli, a magyar igazságszolgáltatásnak kell elvégeznie a munkáját. „Mindenki, aki ebben részt vett, az hazaárulást követett el, és a börtön ablakába soha nem süt be a nap…” – tette hozzá.

Magyar Péter a választási esélyekről azt mondta, a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján már a legkisebb településeken is kiegyenlített a verseny a Fidesszel. Kiemelte, hogy nem vándorcirkuszt csinálnak, hanem a valóságról beszélnek az emberekkel. Egy Fidesz-győzelem esélyét kizártnak tartja.

„A Fidesz ezt a választást nem tudja megnyerni, 15-20 százalékos különbséget, amit a Fidesz belső mérései is mutatnak, nem lehet megfordítani, főleg úgy, hogy nem kormányoznak, hanem félelmet és gyűlöletet keltenek.”

A Tisza Pártnak saját, alternatív szavazatösszesítése is lesz, de csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha az eredmény eltér a hivatalostól. Saját méréseik szerint 50 körzetben vezetnek meggyőzően, 30-ban a fej-fej mellett, 26-ban pedig 3-5-6 százalék a különbség, de úgy véli, hogy ott is van esélye a Tiszának.

Győzelmük esetén több területen változtatnának jogszabályokat, hogy Magyarország hozzájusson a jogállamisági aggályok miatt visszatartott, mintegy 8 ezer milliárd forintnyi uniós forráshoz.

A programjuk szerint korrupcióellenes lépéseket tennének, csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, függetlenítenék az igazságszolgáltatást és a nyomozóhatóságokat, valamint helyreállítanák a sajtó és az akadémiai szféra szabadságát.

Létrehoznának egy jogászokból álló, paritásos alapon működő testületet is, amely azt vizsgálná, hogy egy-egy állami hirdetés megjelenhet-e. Magyar szerint ugyanis „az online világban semmi szükség nincs erre az eltúlzott propagandaköltésre”.

Ha kétharmados többséget szereznének, első lépésként módosítanák az alaptörvényt, és két ciklusban maximálnák a miniszterelnöki mandátumot.

Külpolitikai terveiről azt mondta:

„Első utam Varsóba, második Bécsbe, a harmadik Brüsszelbe vezet, ott politikai megállapodást akarok kötni az Európai Unió vezetőivel.”

A rendezvényen skandált „Ruszkik haza!” rigmusra úgy reagált, hogy a magyar hősök köztéri szobrai mind Nyugat felé néznek, ezért minden hibájával együtt ott van az ország helye. Kijevbe nem tervez azonnal ellátogatni, de a kárpátaljai magyarok miatt szükségesnek tartja az egyeztetést. Az ukránok legfontosabb feladatának a békekötést tartja, de ebbe nem szólna bele.

A migráció kérdésében nem engedne. „Mi nem fogunk elengedni háromezer embercsempészt, mint Orbán” – mondta, hozzátéve, hogy a jogállamiság visszaállítása mellett a migrációellenes intézkedések is fenntarthatók.

Elutasította azt a felvetést, hogy a választók Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között döntenek. „Bármilyen hülyeséget mondhat a leköszönő miniszterelnök, Önök ezt utána folytatni fogják. Ezt elhiszi valaki, hogy Magyarországon az emberek Volodimir Zelenszkijről szavaznak, egy három éve háborúban álló ország elnökéről?” – tette fel a kérdést az újságíróknak.

Egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció esélyét kicsinek tartja, Toroczkai Lászlónak pedig „jó vergődést” kívánt.

Magyar Péter a polgármestereknek is üzent:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Búcsú a tavasztól: viharos széllel záporok és fagyos reggelek jönnek
Hétfőn hidegfront érkezik Magyarországra, amely véget vet a napos időnek. A következő napokban jelentős lehűlés, erős szél és többfelé eső, sőt akár hó is várható.
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2026. március 15.



Vége a napfürdőnek, hétfőn egy hidegfront vet véget a tavaszias időnek, és többnapos szeles, csapadékos időszakot hoz magával. Nyugat felől megnövekszik a felhőzet, és egy hidegfront hatására elszórtan záporok is kialakulhatnak – írja az Időkép.

Hétfőn nyugat felől növekszik a felhőzet, de a középső és keleti tájak még napos időre ébredhetnek. Eső, zápor főként a Dunántúl északi felén és a főváros térségében valószínű. A front mentén feltámad az északnyugatira forduló szél, amelyet erős lökések kísérnek. Délután 14-18 fokos maximumok várhatók, de északnyugaton már hűvösebb lesz, a front érkezésekor pedig hirtelen több fokot hűl a levegő.

Jelentősebb, nagyobb területet érintő csapadék inkább kedden érkezik. Eleinte az északi, keleti és középső tájakon többfelé elered az eső, majd nyugaton is számítani lehet elszórt záporokra, néhol zivatar sem kizárt. A legmagasabb hegycsúcsokon átmenetileg havas eső, kisebb havazás is előfordulhat. Sokfelé élénk, helyenként erős lesz az északi, északnyugati szél. A hőmérséklet napközben 7 és 15 fok között alakul, de északon ennél pár fokkal hűvösebb is lehet.

Szerdán északon és nyugaton már hosszabb időszakokra kisüt a nap, máshol viszont borongós időre van kilátás. Kisebb eső, zápor elsősorban a Dunántúl nyugati, délnyugati és déli tájain alakulhat ki. Az északkeleti, keleti szél élénk, erős lesz, a csúcshőmérséklet 12 és 18 fok között alakul.

Csütörtökre visszatér a szárazabb, naposabb idő. Nyugaton és északnyugaton szinte zavartalan napsütésben lehet részünk, máshol időnként zavarhatják felhők a napot, de csapadék sehol sem várható. A legalacsonyabb hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, napközben pedig 12 és 17 fok közé melegszik a levegő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk