hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Ezentúl név szerint jelentik a 60 évesnél idősebb oltatlanokat Magyarországon

Az új kormányrendelet szerint az orvostanhallgatók kirendelhetők lesznek a háziorvosokhoz, ahol az oltási munkát segíthetik majd.

Link másolása

hirdetés

A kormány rendelkezése szerint ezentúl hetente jelenteni kell azokat a 60 éven felülieket, akiket még nem oltottak be - áll a Magyar Közlönyben.

A járvány elleni intézkedésről szóló egyes intézkedések című részben azt írják:

"Azon 60. életévüket betöltött magyar állampolgárokról, akik magyarországi lakcímmel és Társadalombiztosítási Azonosító Jellel rendelkeznek, azonban a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltásban nem részesültek,

a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő heti rendszerességgel tájékoztatást nyújt a fővárosi és megyei kormányhivatalokat irányító miniszter, valamint az érintett személy háziorvosa részére."

A közlemény szerint mindezzel a vakcina beadását akarják elősegíteni. Ehhez az érintett egészségbiztosítási nyilvántartásban rögzített nevét, lakcímadatait, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét kell feltüntetni.

Arról is rendelkeztek, hogy az orvostanhallgatók - az oktatási intézménnyel való egyeztetés után - kirendelhetők lesznek a háziorvosokhoz. A feladatuk az lesz, hogy a 60 év felettieket tájékoztassák az oltás hasznosságáról és a lehetőségekről. Aki pedig már 10 félévet sikeresen teljesített az egyetemen, az oltást is beadhatja a háziorvos felügyeletével.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Mától nem dolgozhatnak az egészségügyben azok, akik nem oltatták be magukat

A nem oltottak kiesése miatt valószínűleg nem várhatóak nagyobb fennakadások a rendszerben.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 15. volt a határidő, eddig kellett felvennie az oltást minden egészségügyi dolgozónak. Aki ezt a két héttel kitolt határidőre sem tette meg, 16-i dátummal kiesik a rendszerből – emlékeztet a Népszava.

Az, hogy korábban két héttel kitolták az eredetileg meghatározott határidőt, alighanem azt jelzi: az oltatlan egészségügyi dolgozók valószínűleg nem siettek a nyári hónapokban a vakcináért.

A lap információi szerint néhány százan lehetnek azok, akik távozhatnak a védőoltás megtagadása miatt a rendszerből

– ezt Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke közölte. Hozzátette: sokan az utolsó pillanatig kivártak, és vannak, akik csak a munkahelyük megtartásának érdekében mentek el az oltásra.

A szakszervezeti vezető szerint nagyon sok múlott azon is, hogy a kórházi menedzsment mennyire próbálta meggyőzni az oltást elutasító munkatársaikat. Példaként az egri kórházat említette, ahol a főigazgató személyesen beszélgetett mindenkivel azért, hogy oltassák be magukat.

A lap több nagyobb kórházat is megkeresett, ezek többségében 10-20 olyan alkalmazott volt, akiket nem oltottak be határidőre, a Semmelweis Egyetemen például a tízezer dolgozó alig egy százaléka olyan, aki megalapozott indok nélkül utasította el a vakcinát.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

„Hátba szúrás” – kínaiak és a franciák is elítélik a brit-amerikai-ausztrál megállapodást

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Ezt nagyon nem szeretnék a kínaiak.

Link másolása

hirdetés

Kína csütörtökön elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi és biztonsági partnerségi szervezet létrehozását, "hidegháborús mentalitással" vádolva a három országot.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket".

A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést európai idő szerint szerda éjjel jelentette be videókapcsolaton keresztül tartott sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök.

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.

Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az "indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitását" említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását.

hirdetés

Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte csütörtökön a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.

"Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. "Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták" - tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként "az évszázad megállapodásnak" nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.

Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: "nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását" illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában "súlyos döntést" jelent.

Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy megváltozott biztonsági igényei miatt Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződését, amelyet 2016-ban írt alá.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre. Ennek keretében kerül sor az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flotta legyártására.

A két francia kormánytag Joe Biden amerikai elnököt azzal vádolta meg, hogy saját szövetségeseit semmibe veszi.

"Ez az egyoldalú, durva, kiszámíthatatlan döntés nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump (előző amerikai elnök) csinált" - mondta Jean-Yves Le Drian.

"Biden elnök nyilatkozatából hirtelen tudtuk meg, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti szerződésnek vége, és majd az Egyesült Államok tesz egy nukleáris ajánlatot az ausztráloknak, amelynek nem ismerjük a tartalmát" - hívta fel a figyelmet a külügyminiszter. "Ilyen nincs szövetségesek között. Nemrég még mindent megbeszéltünk az Egyesült Államokkal, és tessék, most itt a fordulat. Ez tűrhetetlen" - tette hozzá.

A francia szenátus azonnal jelezte, hogy szeretné tudni a Washington és Párizs közötti viszony "valós természetét".

"Meghallgatást kell tartanunk egyes szövetségeseink fellépéséről, akik ellenfélként viselkednek, nem pedig lojális riválisként" - fogalmazott Christian Cambon, a szenátus külügyi és védelmi biztosságának elnöke. A felsőház közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy "példanélküli" a brit-amerikai-ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szóló bejelentés, s London és Washington "megváltoztatja a játékszabályokat".

A döntés eredményeképpen Ausztrália jelezte Franciaországnak, hogy felmondja szerződését az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal. Ebben a Naval Group arra vállalt kötelezettséget, hogy a világ legnagyobb hagyományos tengeralattjárójából tizenkettőt szállít le Ausztráliának. Az első 2027-ben érkezett volna meg. Ausztrália eddig 2,4 milliárd ausztrál dollárt (520 milliárd forintot) költött a projektre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Utólag módosított a hitelmoratóriumon a kormány, több adós így jobban jár

A bankok az ügyintézési teher miatt nem örülhetnek túlságosan az egyik módosításnak.

Link másolása

hirdetés

Két új rendelet is megjelent este a Magyar Közlönyben, ami a hiteltörlesztési moratóriumról szól - szúrta ki a Telex.

Az első arról szól, hogy mely rászoruló csoportoknak hogyan hosszabbodhat meg a fizetési haladék. A második már bizonyos szempontból érdekesebb. Ezt a rendeletet a természetes személyek hitelkártya-szerződésére, valamint a fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésre (folyószámlahitel) kell alkalmazni.

A lényege, hogy a bankoknak ki kell számítaniuk, a piaci átlagos kamatnál többet vagy kevesebbet számolnak fel az ügyfeleiknek, és ha többet, akkor inkább a kisebb kamatot kell relevánsnak tekinteni.

Ez értelemszerűen csak azokra vonatkozik, akik igénybe vették, de már kiléptek a moratóriumból.

A bankok ennek a módosításnak duplán sem örülhetnek, a pénzügyi teher mellett ügyintézési terhet is kaptak a nyakukba, 60 napjuk van ugyanis csak, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel és visszafizessenek azoknak, akiknek ez jár. A lap szerint a kormányban valaki rájöhetett, hogy amennyiben a moratórium alatt valakinek ketyeg a kamata, azzal nagyon rosszul jár.

hirdetés

A Telex emlékeztet, bár sokan próbáltak előre figyelmeztetni a moratórium hátulütőire, sokan csak későn, az úgynevezett lezáró levelek elolvasásánál eszméltek, hogy nem 10, hanem esetenként 13-14 vagy akár 25-30 hónappal nőtt a hitelük futamideje.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Rövidebb lesz a középiskolai tanárok képzési ideje

Ezzel a lépéssel valószínűleg a tanárhiányon próbálnak enyhíteni, és a pedagóguspályát igyekeznek népszerűbbé tenni.

Link másolása

hirdetés

Megjelent egy új kormányrendelet a Magyar Közlönyben, aminek értelmében a középiskolai tanárok képzési ideje lerövidül.

A képzési idő [...] osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti, kétszakos tanárképzésben 12 félév

– olvasható a rendeletben. Vagyis eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év – értelmezi a sorokat az Eduline.hu.

Eddig három év után volt egy elágazás: választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni. A hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta. A mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé - nyilatkozta a portálnak Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

A módosítás mögött alighanem a jelentkezők alacsony száma áll – idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: