Ez volt Ferenc pápa utolsó üzenete: Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság
Ferenc pápa utolsó üzenetét a minap, húsvétra tették közzé a Vatikánban.
Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is - "miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk" -, akik "messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel".
A pápa beszédében számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt.
De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is.
Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát.
Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.
Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.
A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.
- hangsúlyozta.
Felhívást intézett a politikai felelősökhöz: ne engedjenek a bezárkózást ösztönző félelmeknek, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokkal a fejlődést szolgálják: "ezek (a források) a béke fegyverei, amelyek a jövőt építik, nem pedig halált hoznak."
Sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, sürgette egymás segítését, kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, emberséget mindennapjainkban.
Megjegyezte: a védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás, "nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem egy "objektumot" találnak el, hanem lélekkel és méltósággal bíró embereket".
Az ünnepi misén a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál két erdélyi diakónus is szolgált, Márton Ottó és Sándor Simon. A kórus tagjai pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói voltak.
