A MÁV tavalyi teljesítménye több ponton is alulmúlta a várakozásokat – derül ki a HVG cikkéből. A lap negatív toplistán összegezte a vasútvonalak teljesítményét, ami alapján
2024 legproblémásabb vasútvonala a Budapest-Záhony vonal volt.
Ez a vasútvonal összesen 251 hibapontot kapott. Ez ugyan kilenccel kevesebb, mint az előző évben, de így is negatív rekorder maradt.
A második helyen nagy meglepetésre a Győrbe vezető vonal végzett, pedig ezt a szakaszt nemrég újították fel. 2023-ban, amíg tartott a felújítás, a forgalomban maradt szakaszon volt sok gond, most pedig, hogy kész lett a munka, nemhogy nem sikerült javítani, még több is lett a baj – írták a listában. Ez a vonal az előző évi 180 hibapont után tavaly már 230-cal zárt.
A legtöbbet késő vonat egy március végi Budapest-Zürich EuroNight volt, ami 9 és fél óra alatt jutott el a célállomásig.
Ez a szerelvény 20:40-kor indult a Keletiből, de a pályaudvaron letört az áramszedője, amiből több mint kétórás késés lett. Ez a baleset ráadásul fél órára teljesen megbénította a térség vasúti forgalmát. Ezután hajnalban érte el Győrt. A vonat a késések miatt nem ért át a határon az osztrák vasút egy tervezett pályakarbantartásának kezdete előtt, így csak annak vége után mehetett tovább. Győrből hajnal 3-kor engedték tovább a vonatot Hegyeshalomig, ahol reggel 6-ig, az ausztriai munkák végéig várt.
A HVG adatai alapján a MÁV összesen 2924,5 hibapontot kapott 2023-ban. Ez 120-szal több, mint az előző évi összesített pontszám. A romlás üteme némileg lassult, korábban 500 pontos növekedés is volt évente.
A MÁV tavalyi teljesítménye több ponton is alulmúlta a várakozásokat – derül ki a HVG cikkéből. A lap negatív toplistán összegezte a vasútvonalak teljesítményét, ami alapján
2024 legproblémásabb vasútvonala a Budapest-Záhony vonal volt.
Ez a vasútvonal összesen 251 hibapontot kapott. Ez ugyan kilenccel kevesebb, mint az előző évben, de így is negatív rekorder maradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tegye el a fütyülőjét, nem magát akarom hallgatni” – Dulakodás történt Orbán Viktor március 15-i beszéde alatt
Már a beszéd elején hangos füttykoncert zavarta meg Orbán Viktor beszédét a Múzeumkertben. A helyszínen feltűnt Kindlovits Máté, Kubatov Gábor titkára is.
A miniszterelnök beszéde alatt többen fújták a sípot, miközben a rendőrök igyekeztek fenntartani a rendet – írja a HVG.
A demonstrálók között voltak, akik a rendfenntartóknak üzentek: „Hazaárulók, menjetek haza!”. Az ellentüntetők hangja a szónoklat alatt végig jól hallható volt.
A helyszínen feltűnt Kindlovits Máté, Kubatov Gábor titkára is, aki
próbálta megakadályozni, hogy a kormánypárti résztvevők és az ellentüntetők összeverekedjenek.
Egy idősebb férfi a kordonon kívülről figyelte az eseményeket, közben odaszólt egy sípoló tüntetőnek: „Tegye el a fütyülőjét, nem magát akarom hallgatni.” Mások azt tanácsolták az ellentüntetőknek, hogy inkább a Tisza rendezvényére menjenek.
Két ellentüntetőt kivezettek a tömegből. Ők azt mondták, hogy odabent megrángatták őket.
A beszéd előtt nem sokkal Puzsér Róbert is megjelent az ellentüntetők között.
A miniszterelnök beszéde alatt többen fújták a sípot, miközben a rendőrök igyekeztek fenntartani a rendet – írja a HVG.
A demonstrálók között voltak, akik a rendfenntartóknak üzentek: „Hazaárulók, menjetek haza!”. Az ellentüntetők hangja a szónoklat alatt végig jól hallható volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:
A március 15-i programok már délelőtt megkezdődtek Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkörúton 10 óra 30 perckor kezdődött volna az állami ünnepség, de az időjárás miatt több mint fél órát csúsztak. Az eseményen mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök is.
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt
Egy friss kutatás szerint „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető.”
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.
Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.
A nemzeti identitás meghatározása is változott.
1995-ben a válaszadók 19 százaléka még szigorúbb szempontokat vett figyelembe, például az állampolgárságot, a születési helyet, a vallást és a politikai nézeteket. 2023-ra ez az arány 12 százalékra csökkent, míg azok aránya, akik szerint ezek nem számítanak, 61 százalékra emelkedett. Ez az arány 2013-ban még csak 11 százalék volt.
A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.
A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.
Ezzel párhuzamosan
nőtt azok aránya, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt. Míg 2003-ban a megkérdezettek kétharmada úgy gondolta, hogy nincs ok szégyenkezésre, 2023-ra a válaszadók 45 százaléka már úgy érezte, hogy van.
A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.
A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.
A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.
Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint
a földrengés 4,7-es erősségű volt, és 20 óra 37 perckor pattant ki, 8700 méter mélyen. Az epicentruma az Adriai-tengerben volt, 15 kilométerre Lesinától, Foggia tartományban
Az Egyesült Államok földtani intézete 5-ösre becsülte a rengés erősségét.
A földrengést több utórengés is követte, a legnagyobb közülük 3,8-as erősségű volt.
Ez a rengés 21 órakor következett be, 15 700 méter mélyen. Az epicentruma 10 kilométerre volt San Nicandro Garganicótól, szintén Foggia tartományban.
A földmozgást nagyobb városokban, például Bariban és Foggiában is érezni lehetett, valamint a szomszédos régiókban is.
A tűzoltóság tájékoztatása szerint sem sérülésekről, sem károkról nem érkezett jelentés.
A dél-olaszországi Nápoly térséget csütörtök kora hajnalban is földrengés rázta meg. Az az INGV szerint 4,4-es erősségű volt, az epicentrumot a tengerben, Nápoly közelében, 2 kilométeres mélységben mérték.
A hatóságok figyelmeztették a lakosokat, hogy ha a földrengések folytatódnak, akár kitelepítésre is szükség lehet.
A térségben egyébként gyakoriak a földrengések. Legutóbb egy 4,4-es erősségű földmozgás rázta meg a vidéket májusban. Ez volt az elmúlt 40 év legerősebb rengése, és ekkor több száz embert, köztük egy női börtön lakóit is kitelepítették Pozzuoliból, az iskolák pedig bezártak.
A Nápoly környéki vörös zónába tartozik Pozzuoli és Bacoli, valamint Nápoly néhány külvárosi kerülete, például Chiaia és Vomero. A város többi része a sárga zónába sorolható, ahol vulkáni hamuhullás jelenthet veszélyt egy esetleges kitörés során. A Vezúv és Pompeji viszont nem tartozik ezekbe a zónákba.
A turistáknak azt tanácsolják, hogy figyeljék a helyi hatóságok tájékoztatásait, és ha a vörös vagy sárga zónába utaznak, tartsák magukat naprakészen a Polgári Védelem hivatalos oldalán. Itt elérhetők az útmutatók a vulkáni tevékenységekre való felkészülésről, például a lávafolyásokról, a vulkáni bombákról és a sárlavinákról - írja az Euronews.
Újabb földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint
a földrengés 4,7-es erősségű volt, és 20 óra 37 perckor pattant ki, 8700 méter mélyen. Az epicentruma az Adriai-tengerben volt, 15 kilométerre Lesinától, Foggia tartományban
