„Ez hidegzuhany volt” – több száz dolgozót rúgtak ki az iváncsai akkumulátorgyárból
„Sajnos az a magyar iparpolitika, ami az összeszerelő üzemmé tette ezt az iparágat, ez most megbosszulja magát, mert a kockázat az Magyarországon van” – mondta Bod Péter Ákos.
Több száz dolgozót küldtek el pénteken az iváncsai akkumulátorgyárból – mondta el az RTL-nek egy dolgozó. A gyárban még csak tesztüzemmódban, de működnek a gyártósorok. Beszámolója szerint a műszak közepén szóltak nekik, hogy pakoljanak össze, mert ki vannak rúgva. A szakszervezet úgy tudja, hogy kölcsönzött munkaerőt és elsősorban vendégmunkásokat küldtek el.
Több száz embert elküldtek, egyikük azt írta a Híradónak:
"Délután kettőkor jött a műszakvezetőnk. Kiabált, hogy jöjjön mindenki ide, mert baj van".
Ekkor közölték velük, hogy ki vannak rúgva.
„Ez hidegzuhany volt”
– mondta egy másik iváncsai dolgozó. Többen elmondták, hogy lehetett már hallani pletykákat a leépítésről.
"Voltak előzetes információk, hogy elbocsátások várhatók, viszont erre így senki nem volt felkészülve, hogy ilyen hirtelen és ilyen sok ember"
- mondta egyikük.
A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti szövetségének elnöke szerint másfél hete tárgyaltak a céggel a bérekről. Végül nem sikerült megegyezni, csak annyit értek el, hogy a saját dolgozókat nem küldik el. A szakszervezet elnöke szerint több mint ezer, kizárólag kölcsönzött munkavállalót küldtek most el.
„Értesüléseink szerint a magyar vezetőség jelenleg is lobbizik azért, hogy magyar munkavállalók ne legyenek elküldve, most az első körben az összes kirgiz kollégát bocsájtották el” – tudta meg a Híradó az egyik ott dolgozótól.
Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kirúgásonak az lehet az oka, hogy a korábbi tervekhez képest sokkal kevesebb elektromos autót adnak el Európában. „Emiatt sajnos az összeszerelő fázisban a munkaerőigény csökken” – mondta. Ha megy a termelés akkor hirtelen sok ember kell, ha csökken, akkor pedig elbocsátások vannak - tette hozzá.
"Sajnos az a magyar iparpolitika, ami az összeszerelő üzemmé tette ezt az iparágat, ez most megbosszulja magát, mert a kockázat az Magyarországon van"
– tette hozzá Bod Péter Ákos.
A dolgozók úgy tudják, hogy hétfőn újabb elbocsátások várhatók.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Több száz dolgozót küldtek el pénteken az iváncsai akkumulátorgyárból – mondta el az RTL-nek egy dolgozó. A gyárban még csak tesztüzemmódban, de működnek a gyártósorok. Beszámolója szerint a műszak közepén szóltak nekik, hogy pakoljanak össze, mert ki vannak rúgva. A szakszervezet úgy tudja, hogy kölcsönzött munkaerőt és elsősorban vendégmunkásokat küldtek el.
Több száz embert elküldtek, egyikük azt írta a Híradónak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy fotót tett közzé, amelyen állítása szerint az őt korábban lefejezéssel megfenyegető férfi látható Erős Gábor fideszes képviselőjelölttel. A bejegyzés szerint a kép egy bajóti családi napon készült.
„A képen szemben a lefejezéssel fenyegetőző bajóti polgártársunk, pirosban pedig Erős Gábor fideszes képviselőjelölt, ahogy a bajóti családi napon kedélyesen főzőcskéznek”
A Tisza Párt elnöke szerint a fideszes politikus tegnap azt állította, hogy nem találkozott a férfival. Magyar Péter posztjában úgy fogalmaz: „Erős Gábor hazudik, csakúgy mint Lázár János a rendőrségi igazoltatásról, vagy Pócs János Tarnazsadányban.” Azt is írja, hogy a helyiek megerősítették, a férfi a fideszes politikus intéző embere. Bejegyzését azzal a mondattal zárja, hogy „az ég kék, a Fidesz hazudik”.
Magyar Péter kedden tett közzé egy videót, amelyben a bajóti Kovács János halálos fenyegetést fogalmaz meg vele szemben. Magyar feljelentést tett, és azt állítja, hogy Kovács a Fideszhez köthető, a Cigány Közösségek Szövetsége (CIKöSZ) nemzetiségi képviselője, valamint Erős Gábor és Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos embere. A fenyegetés miatt Bajót önkormányzata közleményben határolódott el a kijelentésektől.
Magyar Péter egy fotót tett közzé, amelyen állítása szerint az őt korábban lefejezéssel megfenyegető férfi látható Erős Gábor fideszes képviselőjelölttel. A bejegyzés szerint a kép egy bajóti családi napon készült.
„A képen szemben a lefejezéssel fenyegetőző bajóti polgártársunk, pirosban pedig Erős Gábor fideszes képviselőjelölt, ahogy a bajóti családi napon kedélyesen főzőcskéznek”
Fekete-Győr András Lázár Jánosnak: A saját rendőrségetek erősítette meg, hogy egy aljas, gerinctelen hazudozó vagy
A Momentum korábbi elnöke szerint a miniszternek a vádlottak padján a helye. Úgy véli, Lázár vagy rágalmazott, vagy illegálisan szerzett adatokat civilekről.
Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy Facebook-posztban szólította fel lemondásra Lázár János minisztert. A politikus szerint Lázár János számára „vége a dalnak”, miután állítása szerint a rendőrség megerősítette, hogy hazudott.
„Most, hogy a saját rendőrségetek erősítette meg feketén-fehéren, hogy egy aljas, gerinctelen hazudozó vagy, felesleges minden további magyarázkodás: szedd össze a sátorfádat, és tűnj el végre a közéletből”
- szögezte le a bejegyzés elején a politikus.
Fekete-Győr azt írta, a miniszternek magával kellene vinnie Pócs Jánost is, akiről szerinte szintén kiderült, hogy a „tiszás verőemberekről” szóló története a „beteg elméjének a szüleménye volt”.
A Momentum volt elnöke szerint a két fideszes politikus „tökéletes állatorvosi lovai ennek a mocskos rendszernek: ha féltek a népharagtól és elfogynak az érvek, azonnal jön a rágalmazás, az uszítás és a gátlástalan hazudozás. A rendőrség mai hivatalos cáfolata viszont végleg rád rúgta az ajtót, és ebből a helyzetből már nincs menekvés.”
Fekete-Győr két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel Lázár János ügyében.
„Vagy az történt, hogy hasraütésszerűen vádoltál meg nyilvánosan ártatlan embereket többek között gyilkossággal és nemi erőszakkal, amiért rágalmazás miatt a bíróságon kell majd felelned. Vagy az, hogy illegális úton, titkosszolgálati módszerekkel szereztél adatokat civilekről, és ezekkel éltél vissza nyilvánosan”
– idézte a politikus a lehetséges verziókat.
A poszt végén Fekete-Győr úgy fogalmazott, bármelyik is az igazság, Lázár Jánosnak nem miniszterként, hanem a vádlottak padján van a helye, és azt javasolta neki, hogy „kezdj el barátkozni a Gyorskocsi utca gondolatával”.
A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerda délután közleményben szögezte le, hogy a január 29-i gyöngyösi Lázárinfó rendezvényen nem történt rendőri intézkedés, igazoltatás vagy adatgyűjtés. Ez ellentmond azoknak a miniszteri sugallatoknak, amelyek szerint a tiltakozókról a rendőrségi eljárás révén juthattak információkhoz, amit Lázár egy nappal korábban az RTL riporterének mondott.
Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy Facebook-posztban szólította fel lemondásra Lázár János minisztert. A politikus szerint Lázár János számára „vége a dalnak”, miután állítása szerint a rendőrség megerősítette, hogy hazudott.
„Most, hogy a saját rendőrségetek erősítette meg feketén-fehéren, hogy egy aljas, gerinctelen hazudozó vagy, felesleges minden további magyarázkodás: szedd össze a sátorfádat, és tűnj el végre a közéletből”
- szögezte le a bejegyzés elején a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Akár 100 ezer forint plusz adót is fizethet egy diósdi család, brutálisan megemelte az önkormányzat a lakóingatlanok után fizetendő adót
Január elsejétől új, sávos adórendszer sújtja a lakosokat, a legtöbben a legmagasabb kategóriába esnek. Az ellenzék szerint lenne más megoldás, de a polgármester frakciója többségben van.
Forrnak az indulatok Diósdon, ahol egy brutális adóemelés borzolja a kedélyeket. Január elsejétől ugyanis az önkormányzat sávosan, van, ahol csaknem a háromszorosára emelte a lakóingatlanok után fizetendő építményadót. A helyiek február 9-re tüntetést szerveznek, a polgármester azonban az RTL Híradó szerdai riportjában világossá tette: hallja ugyan az elégedetlenkedő hangokat, de nem tervezik a rendelet módosítását.
Ami eddig egységesen 350 forint volt négyzetméterenként és évente, az mostantól jóval fájdalmasabb lehet a családi kasszának. Az új szabályozás szerint 50 négyzetméterig marad a 350 forint, 50 és 100 négyzetméter között már 500, 100 négyzetméter felett pedig 1000 forintot kell fizetni négyzetméterenként.
Mivel a legtöbb diósdi családi ház a legnagyobb kategóriába esik, sokaknak akár százezer forinttal is megnőhet az éves adóterhe.
Kiss Ferenc Gábor három gyermeket nevel a családi házukban. Bár a hivatalos határozatot még nem kapták kézhez, a rendelet alapján úgy számolnak, idén nagyjából a dupláját kell befizetniük. „Értem, hogy az önkormányzatnak bevételt kell szereznie, de nem gondolom, hogy ezt egy az egyben a lakosság nyakába kell tenni” – mondta.
A helyzetet tovább rontja, hogy a kedvezményezettek köre is beszűkült. Tóthné Varga Erzsébet egyedül élő nyugdíjas, akinek a havi járandósága alig haladja meg a 200 ezer forintot. Mivel a lánya is a házba van bejelentve, idén már elesik a kedvezménytől, ami számára évi 60 ezer forint plusz kiadást jelent. „Nehéz lesz, nem biztos, hogy ki tudom gazdálkodni” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy sokaknak még ennél is alacsonyabb a nyugdíja. „Nekik ez elég komoly problémát fog okozni.”
Az adórendeletet a polgármester hétfős frakciója szavazta meg az ötfős ellenzék ellenében. Makádi Anna, az Élhetőbb Diósdért Egyesület képviselője szerint lenne megoldás. „Mi úgy gondoljuk, hogy a megoldásra kellene fókuszálni. A rendeletet visszamenőleges hatállyal is lehet módosítani, ehhez csak szándék és akarat szükséges a hét képviselő részéről” – fogalmazott.
Diósd polgármestere, Dizseri András azonban hajthatatlan. A korábban a Fidesz-KDNP színeiben indult városvezető szerint az adóbevételből a települést fejlesztik, és szerinte ezt többen szeretnék, mint ahányan most az emelés miatt háborognak.
„Sokkal nagyobb igény van arra, hogy fejlesszük a települést, hiszen az infrastruktúra katasztrofális: a közintézményeink és az utak állapota is az. Ebben a helyzetben ez elkerülhetetlen döntés volt”
– indokolta a lépést.
A polgármester az RTL Híradónak azt is elmondta, hogy a városnak alig van iparűzésiadó-bevétele, miközben több mint 150 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie az államnak. Ez a hozzájárulás egy olyan országos mechanizmus része, amelynek keretében a tehetősebb önkormányzatoktól vonnak el forrásokat a szegényebb települések javára. A kormány 2026-ra bevezetett ugyan egy 50 millió forintos mentességi küszöböt, de a diósdi teher még így is jelentős.
Az elégedetlen helyiek egy csoportja most akcióba lépett: február 9-re, hétfőre tüntetést szerveznek az adóemelés ellen. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az új adóhatározatokat a január 1-i állapot alapján küldik ki, az első fizetési határidő március 15., illetve a határozat kézhezvételétől számított 15 nap.
Forrnak az indulatok Diósdon, ahol egy brutális adóemelés borzolja a kedélyeket. Január elsejétől ugyanis az önkormányzat sávosan, van, ahol csaknem a háromszorosára emelte a lakóingatlanok után fizetendő építményadót. A helyiek február 9-re tüntetést szerveznek, a polgármester azonban az RTL Híradó szerdai riportjában világossá tette: hallja ugyan az elégedetlenkedő hangokat, de nem tervezik a rendelet módosítását.
Ami eddig egységesen 350 forint volt négyzetméterenként és évente, az mostantól jóval fájdalmasabb lehet a családi kasszának. Az új szabályozás szerint 50 négyzetméterig marad a 350 forint, 50 és 100 négyzetméter között már 500, 100 négyzetméter felett pedig 1000 forintot kell fizetni négyzetméterenként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha valaki a héten meg akart volna fagyni, a kormánytól nyugodtan megfagyhatott volna” – ilyen volt az extrém hideg a legkiszolgáltatottabb magyaroknak
100 százalékos kapacitás felett működő hajléktalanszállók, beígért, de elmaradt állami tüzifa, civilek és jótékonysági szervezetek emberfeletti küzdelmei - a 24.hu részletes beszámolót készített arról, hogy egyes emberek milyen páratlan harcot vívtak az utóbbi napokban rászorulókért, miközben az állami segítségre gyakran hiába vártak.
Mínusz húsz fok, hetekig tartó hóvihar és telt házas melegedők: január túlélőüzemmódra kényszerítette Magyarország legkiszolgáltatottabbjait. Január 7. és 30. között vörös kód volt érvényben, ami azt jelenti, hogy a szociális intézményeknek kötelező befogadniuk minden bajba jutott embert. A segélyszervezetek és önkormányzatok egyszerre vívtak harcot a faggyal, a kapacitáshiánnyal és a logisztikával.
A rendkívüli hidegben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is beszámolt tapasztalatairól 24.hu-nak. A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, Romhányi Tamás szerint a legnagyobb veszély nem is az utcán élőket fenyegeti. „A legtöbb kihűlés és haláleset nem közterületen, hajléktalan emberek körében következik be, hanem jellemzően a rosszul fűtött vagy nem fűtött házakban vagy házként használt különféle épületekben” – emlékeztetett.
A Magyar Vöröskereszt is megerősítette: a fagyhalál azokat fenyegeti leginkább, akik magukra maradva, például egy esés után a fűtetlen lakásukban vagy a házuk körüli telken kerülnek bajba.
Jánoshidán, a 2900 fős jászsági faluban 41 család jelezte, hogy nem lesz elég tűzifájuk a télre.
Eszes Béla független polgármester elmondta, jelentkeztek a kormányzati tűzifaosztásra, de nem kaptak semmit. „Ha valaki a héten meg akart volna fagyni, akkor a kormányzattól nyugodtan megfagyhatott volna” – fogalmazott a polgármester, aki szerint végül az önkormányzat vásárolt és osztott szét 2-3 mázsa fát a rászorulóknak.
Eszes Béla hozzátette, hogy a Jászságban három másik település kapott állami tűzifát, katonai segítséggel. „Ez azért nagyon érdekes, mert Jászárokszállás az egyik leggazdagabb település a környéken... Csak hát Pócs Jánosnál, a helyi kormánypárti országgyűlési képviselő úrnál nagyon jó helyet foglalnak el, és őket kiemelten támogatja.”
A rendkívüli havazás a segítségnyújtást és a mindennapi életet is megbénította. Jánoshidán egyetlen traktorral takarították a havat, napi 10-16 órában, a sóért pedig több mint száz kilométert kellett utazniuk Szigetszentmiklósra. A polgármester nehezményezte, hogy a kormányinfón nem mondtak köszönetet az önkormányzatoknak, pedig becslése szerint az ország 3200 önkormányzatánál akár 4-5 ezer gép is dolgozhatott, tízszer annyi, mint amennyiről a kormányzat beszélt. A Máltai Szeretetszolgálat munkatársai is elakadtak a hóban összkerék-meghajtású autóikkal, és órákat vártak a traktoros mentésre, miközben az idős- és fogyatékosellátó intézményeikben a dolgozók fél nappal is tovább maradtak bent, mert nem érkezett meg a váltásuk.
A hajléktalanellátó intézmények százszázalékos kihasználtság fölött működtek. A Máltai Szeretetszolgálat Galvani úti, 15 férőhelyes krízishelyiségénél volt, hogy 30-35 ember sorakozott a bejutásért.
„A szeretetszolgálatnál alapelv, hogy férőhelyhiány miatt nem küldünk el senkit, valamilyen módon megoldjuk. Férőhelyhiány miatt senkit nem küldtünk el. Ez része a küldetésünknek is” – mondta Romhányi Tamás. A krízisférőhelyek ilyenkor nem ágyakat jelentenek, hanem folyosókon, ebédlőkben leterített matracokat. A legnagyobb hidegben azok is bejönnek, akik egyébként elutasítják az intézményi ellátást; a segítség elfogadási aránya ilyenkor tízből hétre nő. Az utcán maradásnak több oka is lehet: a szabályokhoz való alkalmazkodás nehézsége, a jövedelemszerzési lehetőséghez való ragaszkodás, vagy az, hogy a legtöbb szállóra nem vihetik be kutyájukat.
Az extrém időjárás a szociális munka fókuszát is eltolta: a hosszú távú segítségnyújtás – iratok pótlása, munkahelykeresés – helyett a közvetlen életmentés lett a legfontosabb.
A hideg emellett váratlan hiányt is okozott: elfogytak a ruhakészletek. A vörös kód utáni első hétvégén a Máltai Szeretetszolgálatnak ruhaadomány-gyűjtést kellett hirdetnie, mert elfogytak a nagyméretű férfi bakancsok, kabátok és pulóverek. Volt, hogy egy kórház hívta őket egy 46-os cipőért, hogy elengedhessenek egy hajléktalan beteget. A nagy méretre azért van szükség, mert a keringési betegségek, fagyási sérülések és a vizesedés miatt az emberek lába bedagad, vagy egyszerűen több pár zoknit húznak egymásra a hideg ellen. „Ezért kellett gyűjtést hirdetnünk, de hát két nap alatt ipari mennyiséget kaptunk, hálaistenek” – mesélte Romhányi.
A krízishelyzet mellett a szeretetszolgálat hosszú távú megoldásokkal is próbál segíteni. Huszonkét legszegényebb településen szociális napelemeket telepítettek, melyek bevételéből a téli időszakban a rászoruló családok előre fizetős mérőóráit töltik fel, így 1430 családnál biztosan működik egy elektromos fűtőtest. Az enyhülés azonban nem jelenti a veszély végét. Az olvadó hó és a latyak átáztatja a hajléktalan emberek ruháit és cipőit, ami a nulla fok körüli hőmérsékleten is kihűléshez és súlyos egészségkárosodáshoz vezethet.
Mínusz húsz fok, hetekig tartó hóvihar és telt házas melegedők: január túlélőüzemmódra kényszerítette Magyarország legkiszolgáltatottabbjait. Január 7. és 30. között vörös kód volt érvényben, ami azt jelenti, hogy a szociális intézményeknek kötelező befogadniuk minden bajba jutott embert. A segélyszervezetek és önkormányzatok egyszerre vívtak harcot a faggyal, a kapacitáshiánnyal és a logisztikával.
A rendkívüli hidegben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is beszámolt tapasztalatairól 24.hu-nak. A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, Romhányi Tamás szerint a legnagyobb veszély nem is az utcán élőket fenyegeti. „A legtöbb kihűlés és haláleset nem közterületen, hajléktalan emberek körében következik be, hanem jellemzően a rosszul fűtött vagy nem fűtött házakban vagy házként használt különféle épületekben” – emlékeztetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
