„Ez a táblázat egy szégyen” - Ferenci Tamás lesújtó véleménye a kormány vakcinalistájáról
Hihetetlennek tartja ezeket a számokat nemzetközi összevetésben a biostatisztikus. Szerinte ez a közlés „komoly károkat okozhat a magyar járványügynek”.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány vasárnap nyilvánosságra hozta a koronavírus elleni második oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Ebből az derült ki, hogy a második oltás után eddig összesen 5714 fő betegedett meg, és 273-an haltak meg. A táblázat szerint 100 ezer oltottra vetítve a legtöbben (52) a Pfizer és a Moderna vakcinák után hunytak el koronavírus-fertőzés miatt, összesen 187-en. A Sinopharm-oltás után 78 ember halt meg, ami 100 ezer oltottra vetítve 16. AstraZeneca-oltás után 6, míg Szputnyik V vakcina után 2 koronavírussal fertőzött ember hunyt el.
A táblázatból ugyanakkor nem derül ki, hogy az elhunytak hány évesek voltak, volt-e alapbetegségük, illetve az oltáshoz képest mikor kapták el a fertőzést, de a forrása sem tisztázott a számoknak.
A kormány vakcinatáblázatát több szakember is bírálta már, köztük például Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, aki maga is részt vett az mRNS alapú vakcinák technológiájának kidolgozásában.
Kemenesi Gábor virológus például úgy fogalmazott, a kormány vakcinatáblázata: "szakmai szemmel nem értelmezhető".
Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense pedig a Telexnek úgy fogalmazott:
"Ez a táblázat egy szégyen, és őszintén remélem, hogy csak és kizárólag politikusok vettek részt az összeállításában, és nem itt tart a magyar gyógyszerügy, nem itt tart a hivatalos szervek tudományos felkészültsége, mert ez ilyen formában egy szegénységi bizonyítvány".
A biostatisztikus szerint a kormány által közölt táblázat kapcsán több kérdés is felvetődik, például, hogy nincsenek feltüntetve életkorok, alapbetegségek. De Ferenci arra is felhívja a figyelmet, hogy azt sem tudni, figyelembe vették-e az oltások alkalmazásában jelentkező időbeli különbséget. "De nemcsak az problémás, ha az utánkövetési időt nem vették figyelembe, hanem az is, hogy a különböző időszakokban nem ugyanaz volt a megfertőződési kockázat, hiszen jelentősen eltért a járványhelyzet januárban és áprilisban, így egyáltalán nem mindegy, hogy kit mikor oltottak be, vakcinatípustól függetlenül sem. Szintén nem egyértelmű, hogy a második oltás után mennyivel kezdték el vizsgálni az eseményeket, erre vonatkozólag semmilyen információt nem közöl a táblázat" - írja a lap.
"A táblázatban szereplő számok nemzetközi összehasonlításban nagyon magasak. Még az is felmerül, hogy talán rögtön a második oltás után nézték, semennyi időt nem várva utána, de nem tudom, semmilyen információ nincs erről sem, pedig nagyon fontos lenne"
- mondta Ferenci a lapnak.
A biostatisztikus azt is hozzáteszi:
"A 175, mindkét dózisban részesült halott ennyi oltottból a Pfizer-vakcina esetében kifejezetten furcsa, mert erre a vakcinára vannak nemzetközi közlések, és ez élesen ellentmond ezeknek. Csak hogy érzékeltessem: az amerikaiaknak 87 millió, két dózissal oltott közül 7157 esetük volt, és 88 halálozásuk. Nekünk meg vagy egymillióból volt 3000 megbetegedésünk és 175 halálozásunk?! Persze nem teljesen összevethetőek az adatok, az utánkövetési idő is eltérhet, de ez szinte hihetetlen."
Mint azt mi is megírtuk, a kormány vasárnap nyilvánosságra hozta a koronavírus elleni második oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Ebből az derült ki, hogy a második oltás után eddig összesen 5714 fő betegedett meg, és 273-an haltak meg. A táblázat szerint 100 ezer oltottra vetítve a legtöbben (52) a Pfizer és a Moderna vakcinák után hunytak el koronavírus-fertőzés miatt, összesen 187-en. A Sinopharm-oltás után 78 ember halt meg, ami 100 ezer oltottra vetítve 16. AstraZeneca-oltás után 6, míg Szputnyik V vakcina után 2 koronavírussal fertőzött ember hunyt el.
A táblázatból ugyanakkor nem derül ki, hogy az elhunytak hány évesek voltak, volt-e alapbetegségük, illetve az oltáshoz képest mikor kapták el a fertőzést, de a forrása sem tisztázott a számoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"Az állami egészségügy Szőlő utcája" - ezt állítja egy volt dolgozó az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetről, ahol 15 orvos mondott fel
Negyven szakorvos írt petíciót a Nyírő Gyula Kórházban, miután az új főigazgató alatt 15-en felmondtak. A beadvány szerint öt osztályon, köztük az emelt biztonságún sincs elég orvos.
Két év alatt 15 orvos hagyta ott az ország egyik legfontosabb pszichiátriai központját, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet, ahol most
40 szakorvos petícióban figyelmeztet: ha nem avatkoznak be azonnal, márciusra ellehetetlenülhet a betegellátás.
A Telex számolt be elsőként arról, hogy a kórházban dolgozó orvosok szerint a távozásokkal a szakorvosi létszám a kritikus mérték alá süllyedt.
A petíció szerint a kórház öt osztályán a minimumnál is kevesebb a szakorvos, így az emelt biztonságú részlegen is, ahol a legagresszívebb betegeket látják el.
A tiltakozók azt állítják, van olyan osztály, ahol „tényleges orvosi ellátás nincs”.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több orvos a felmondási idejét tölti, ami a beadvány szerint azzal fenyeget, hogy márciusra valóban veszélybe kerülhet a betegek ellátása.
Az RTL Híradónak egy korábban ott dolgozó, névtelenséget kérő szakorvos úgy fogalmazott,
a Nyírő Gyula Kórház „az állami egészségügy Szőlő utcája”. A volt munkatárs szerint az intézmény „egy olyan országos csúcsintézmény, ahol a betegek a legkiszolgáltatottabb, a hangjukat legkevésbé hallatni tudó csoportját kezeljük, és ahol az igazgató egy szakmailag megkérdőjelezhető, teljhatalmú uralkodó”.
A szakorvos részletesen is beszámolt a főigazgatóval kapcsolatos tapasztalataikról. „A mindennapi munkánkban érezhettük az igazgató információkkal való manipulálását, a tiltakozó kollégák láthatatlanná tételét, a burkolt fenyegetést, a kettős mérce alkalmazását, a kollégák túlterhelését »szakmai szükségszerűségként«, a passzív-agresszív kommunikációt, a megosztást és elszigetelést, mondvacsinált ürüggyel történő azonnali kirúgást.”
A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke is komolynak ítéli a helyzetet. Azt mondta: „Úgy látjuk, hogy ebben a pillanatban az akut ellátásban fennakadások vannak és nagyon fontosnak tartjuk, hogy a betegek hozzájussanak a megfelelő ellátáshoz és aggódunk ebben a pillanatban a betegeink miatt”. A szervezet február 2-án, hétfőn tárgyal az ügyről az Országos Kórházi Főigazgatósággal.
A Tisza Párt egészségügyi szakértője, Hegedűs Zsolt szerint az ügy rendszerhibákra mutat rá. „Nagy baj van és rendszerhibákat mutat a Nyírőnek a helyzete. Az, hogy 40 orvos petíciót ír, az pontosan azt mutatja, hogy már földrengésszerű katasztrofális állapotok lehetnek ott” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Belügyminisztériumban nem értik az egészségügyi rendszert.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság a híradónak azt írta, érdemben foglalkoznak a petícióban írtakkal, és „a szükséges egyeztetések pedig jelenleg is zajlanak” a kórházzal. Hozzátették, hogy „a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.”
Két év alatt 15 orvos hagyta ott az ország egyik legfontosabb pszichiátriai központját, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet, ahol most
40 szakorvos petícióban figyelmeztet: ha nem avatkoznak be azonnal, márciusra ellehetetlenülhet a betegellátás.
A Telex számolt be elsőként arról, hogy a kórházban dolgozó orvosok szerint a távozásokkal a szakorvosi létszám a kritikus mérték alá süllyedt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rohadt hazaárulók” – Magyar Péter a kormányt vádolta, a helyi Fidesz az erőszakot ítélte el a debreceni baltás támadás miatt
A férfi egy debreceni panelházban üldözött két kopogtató tiszás kampányaktivistát, miután hazaárulónak nevezte őket. Az elfogott támadó ügyében a rendőrség intézkedett, a pártok a politikai felelősségről vitáznak.
Baltával a kezében üldözött két kopogtató aktivistát egy férfi egy debreceni panelházban január 30-án, péntek este. A Tisza Párt a kormányzati hangulatkeltést okolja az esetért, a helyi Fidesz-vezetők elítélték az erőszakot, a rendőrség pedig elfogta a férfit.
Az ügyben annyi biztos, hogy a két Tisza-aktivistát egy férfi üldözte baltával, de senki nem sérült meg. A helyszínre pajzzsal felszerelt rendőrök érkeztek, akik elfogták a férfit, az aktivistákat pedig tanúként hallgatják ki. A párt szóvivője, Tárkányi Zsolt a házfelügyelőre hivatkozva azt mondta, a támadó egy tanár, ezt azonban a hatóságok egyelőre nem erősítették meg. A rendőrség egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt az ügyről.
Az aktivisták elmondása szerint a panelház egyik emeleti folyosóját lezáró rácsnál csengettek be a férfihez. Amikor megtudta, mit akarnak, hazaárulónak nevezte őket, és közölte, hogy menjenek onnan, különben baltával megy nekik. Ezután az aktivisták néhány szinttel lejjebb mentek, hogy máshol kampányoljanak, a férfi azonban pár perccel később utánuk eredt, és ekkor már tényleg egy balta volt a kezében.
A férfi az üldözés alatt „azt hajtogatta, hogy rohadt hazaárulók” – írta a 444.hu Tárkányi Zsolt szóvivő beszámolója alapján.
Az esetről Magyar Péter tett közzé egy rövid videót, amelyen a lépcsőházban lefelé rohanó aktivisták látszanak, de az üldöző hangja nem kivehető. A párt szóvivője szerint a fiatalok megpróbálták bekapcsolni a kamerát, de a menekülés intenzitása miatt azzal nem sokat tudtak rögzíteni.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője az eset után úgy fogalmazott: „Döbbenet! Baltával támadtak a TISZA fiatal önkénteseire egy debreceni lakótelepen.” Hozzátette, „az önkénteseink sokkot kaptak”, majd Orbán Viktornak címezve felszólította: „Álljon az ország nyilvánossága elé, és haladéktalanul állítsa le az általuk szított erőszakot és agressziót!”
Az esetre a Fidesz debreceni politikusai is reagáltak. Széles Diána alpolgármester kijelentette: „Én és a Fidesz debreceni szervezete elítélünk minden fizikai és verbális erőszakos cselekményt…” Barcsa Lajos, Debrecen másik alpolgármestere és a térség országgyűlési képviselője pedig azt írta: „Az erőszaknak Debrecenben nincs helye. Pont.” Barcsa egyúttal arra kért mindenkit, hogy a politikai vádaskodás helyett várják meg a hatósági vizsgálat eredményét.
A Tisza ifjúsági szervezete, a Rendszerváltók Ifjúsági TISZA Sziget Debrecen közleményében azt írta, az egyik megtámadott aktivista az ő tagjuk. Szerintük „ide vezetett a Fidesz 16 éves gyűlöletkampánya – egy magyar tanár támad rá fiatal egyetemistákra.” A párt helyi jelöltjei szombat reggel arról számoltak be, hogy a két érintett fiatal az ijedtségen túl jól van. Elmondásuk szerint hetek óta kopogtatnak a városban, de eddig semmilyen atrocitás nem érte őket.
Baltával a kezében üldözött két kopogtató aktivistát egy férfi egy debreceni panelházban január 30-án, péntek este. A Tisza Párt a kormányzati hangulatkeltést okolja az esetért, a helyi Fidesz-vezetők elítélték az erőszakot, a rendőrség pedig elfogta a férfit.
Az ügyben annyi biztos, hogy a két Tisza-aktivistát egy férfi üldözte baltával, de senki nem sérült meg. A helyszínre pajzzsal felszerelt rendőrök érkeztek, akik elfogták a férfit, az aktivistákat pedig tanúként hallgatják ki. A párt szóvivője, Tárkányi Zsolt a házfelügyelőre hivatkozva azt mondta, a támadó egy tanár, ezt azonban a hatóságok egyelőre nem erősítették meg. A rendőrség egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt az ügyről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Megkérdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat” – ezzel a felirattal a mellényén vitték el a szlovák rendőrök Orosz Örsöt, a Magyar Szövetség politikusát egy pozsonyi tüntetésről január 30-án, pénteken.
Az Új Szó és a Paraméter.sk szerint a Beneš-dekrétumok elleni demonstráción a politikus a rendőrség és a szervezők kérésére sem vette le a láthatósági mellényét. A több mint ezer fős tüntetésen a beszámolók szerint szlovák szó is elhangzott. Orosz este hét óra körül Facebook-oldalán azt posztolta, hogy a kihallgatására vár - írja a 24.hu.
A politikus egy korábbi bejegyzésében így írt: „Nem fogom soha megengedni magamnak azt a lélektani állapotot, hogy a félelem határozza meg a cselekvésem a szülőföldemen. Szlovákia az én hazám is!”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a történtek után felszólította a szlovák vezetést, hogy tartsák be az uniós jogszabályokat, és haladéktalanul engedjék szabadon a felvidéki magyar politikust. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott:
„Orbán Viktor hallgatása és sunnyogása ide vezet. Magyar embereket visznek el Pozsony óvárosában, mert ki merik mondani a véleményüket”.
Hozzátette, elvárják, hogy a magyar külügyminiszter azonnal rendelje be a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövetet.
Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt órákban gondolt rám ?
Alább a rendőrségen tett vallomásom szó szerinti fordításban:
"Nem kérdőjelezem meg a Benes dekrétumok létezését, sem ennek az országnak a területi integritását, megkérdőjelezem és mélységesen elítélem azonban a kollektív bünösség elvének XXI. századi alkalmazását, konkrétan a magánvagyon ma is zajló, 80 éves dokumentumok alapján történő kisajátítását. Ezért is döntöttem úgy, hogy részt veszek ezen a nyilvános eseményen.
Az eseményről a rendőrök vezettek ki és felszóllítottak a feliratos mellény levételére, majd odahívták az egyik szervezőt, aki azt mondta nekem: "Hogyha nem veszem le a mellényt, a rendőrség szét fogja oszlatni a tömeget." Erre az válaszoltam, hogy az efféle megfélemlítést a szólásszabadság korlátozásának tartom és a véleményem mellett továbbra is kiállok!"
Hiszek társadalmaink őszinte, és a kölcsönös tiszteleten alapuló megbékélésében és továbbra is ezért fogok küzdeni!"
Orbán Viktor miniszterelnök korábban a kollektív büntetés elvét ugyan rossznak nevezte, de a szlovák jogszabály kapcsán a jogi következmények tisztázását sürgette. „Ezt akarom megérteni, hogy mi is az a jogszabály, amit most megalkottak a szlovákok, és az változtat-e az eddigi helyzeten” – mondta, hozzátéve, hogy szeretné, ha „végre legyen már egy tiszta jogi helyzet” az ügyben. A kormányoldalról Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is megszólalt, aki szerint „a kollektív bűnösség, a kollektív jogfosztás emberjogi szempontból elfogadhatatlan, így a Benes-dekrétumok is.”
A vita hátterében a szlovák büntető törvénykönyv decemberi módosítása áll, amely akár fél évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A jogszabály ellen petíció indult, a kezdeményezők – köztük Orosz Örs – tiltakozásul önfeljelentést is tettek. Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban jelezte, a vitát az Európai Bizottság előtt kell rendezni. Juraj Blanár külügyminiszter azt mondta, hogy a dekrétumok megkérdőjelezése a szlovák államiság alapjait áshatja alá. Ezzel szemben a szlovák ellenzéki Progresszív Szlovákia szerint a módosítás alkotmányellenes.
A Beneš-dekrétumok a második világháború után kibocsátott csehszlovák elnöki rendeletek, amelyek kollektív bűnösség alapján sújtották a német és magyar kisebbséget. A kérdés máig politikailag érzékeny Szlovákiában és Magyarországon.
„Megkérdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat” – ezzel a felirattal a mellényén vitték el a szlovák rendőrök Orosz Örsöt, a Magyar Szövetség politikusát egy pozsonyi tüntetésről január 30-án, pénteken.
Az Új Szó és a Paraméter.sk szerint a Beneš-dekrétumok elleni demonstráción a politikus a rendőrség és a szervezők kérésére sem vette le a láthatósági mellényét. A több mint ezer fős tüntetésen a beszámolók szerint szlovák szó is elhangzott. Orosz este hét óra körül Facebook-oldalán azt posztolta, hogy a kihallgatására vár - írja a 24.hu.
A politikus egy korábbi bejegyzésében így írt: „Nem fogom soha megengedni magamnak azt a lélektani állapotot, hogy a félelem határozza meg a cselekvésem a szülőföldemen. Szlovákia az én hazám is!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárult a vizsgálat: az Úszószövetség levenné Széchy Tamás nevét a róla elnevezett budapesti uszodáról
A néhai edzőt pedofíliával és szexuális zaklatással vádolják egykori tanítványai. Az áldozatok azt is követelik, hogy Széchy-t távolítsák el a nemzetközi úszó hírességek csarnokából.
Lezárult a vizsgálat, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) azt javasolja:
vegyék le Széchy Tamás nevét a margitszigeti uszodáról.
A fenntartó Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkársága közölte, hogy hivatalos megkeresés még nem érkezett, de ha befut, dönteni fognak az átnevezésről – számolt be róla csütörtök este az RTL Híradó.
A MÚSZ még 2025-ben állított fel egy független eseti bizottságot, hogy feltárja a néhai mesteredzővel kapcsolatos múltbeli visszaéléseket. A testület közel húsz érintettet hallgatott meg és archív felvételeket is vizsgált. A bizottság Széchy Tamás 2004-es halála miatt jogi felelősséget nem állapíthatott meg, de rögzítette: amennyiben az állítások igazak, azok a régi és a mai normák szerint is meg nem engedett, elítélendő cselekményeknek minősülnek. A szövetség elnöksége csütörtökön, a jelentés megvitatása után javasolta hivatalosan, hogy a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és Széchy Tamás Uszoda nevéből hagyják el az edző nevét.
„Számtalan bizonyíték van arra, hogy Széchy Tamás pedofil és szexuális ragadozó volt” – mondta Batházi Tamás volt válogatott úszó, a szövetség korábbi főtitkára. Füzesy Tamás, az edző egyik egykori tanítványa arról beszélt, hogyan bántalmazta őt 12 évesen az „úszópápa”. „Odajött hozzám, levetkőztetett meztelenre. Aztán felhúzta rám a fürdőnadrágot, megigazgatta, mindenhol hozzám ért, a nemi szervemnél is” – idézte fel a történteket. Batházi szerint azonban az áldozatok ennél többet akarnak. „Minimum az, hogy az úszók hírességek csarnokából száműzzék, és posztumusz vonják vissza az állami kitüntetéseit” – fogalmazott.
A súlyos állításokra a sportvezetésből korábban éles ellenreakciók is érkeztek. Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke még 2025 júliusában „bántó és gusztustalan rágalomnak” nevezte Batházi állításait, és jogi lépéseket is kilátásba helyezett. A vita hamar kiszélesedett, egyesek „kirakattevékenységnek” nevezték a MÚSZ-bizottság felállítását, míg más sportolók, köztük Hosszú Katinka rendszerszintű változást sürgettek.
A labda most a fenntartó Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) és a Honvédelmi Minisztérium térfelén pattog, a döntés a hivatalos kérelem beérkezése után várható. Az áldozatok másik követelése Széchy eltávolítása a nemzetközi úszó hírességek csarnokából (ISHOF), ahol jelenleg is díjazottként szerepel; erről a nemzetközi testületnek kell döntenie. Az állami kitüntetések visszavonása bonyolultabb kérdés: a kormányzat régóta hangoztatott álláspontja szerint az állami elismeréseket, különösen posztumusz, nem lehet visszavonni.
Lezárult a vizsgálat, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) azt javasolja:
vegyék le Széchy Tamás nevét a margitszigeti uszodáról.
A fenntartó Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkársága közölte, hogy hivatalos megkeresés még nem érkezett, de ha befut, dönteni fognak az átnevezésről – számolt be róla csütörtök este az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
