Műtétre vársz? Nos, a beavatkozás a szervezetednek olyan, mint egy maratonfutás.
Minél jobban felkészül, annál könnyebb és gyorsabb lesz a felépülés.
A cél nem csupán a beavatkozás sikere, hanem a szövődménymentes visszatérés a mindennapokhoz. A műtéti felkészülés a kitűzött időpont megismerésével azonnal el is kezdődhet.
„Egy műtét egy sportteljesítményhez, például egy futóversenyhez hasonlítható, a szervezet felhasználja a tartalékait, így sokat számít, ha a folyamat úgy indul el, hogy a test a lehető legjobb, kipihent állapotban van”
– hangsúlyozza dr. Bárdos Dávid, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika sebész szakorvosa a Semmelweis Hírek cikkében. A felkészülés legfontosabb lépése a sebésszel való őszinte beszélgetés. Érdemes előre összeírni a kérdéseket, hiszen az orvos ismeri legjobban az állapotunkat, és személyre szabott tanácsokat adhat, legyen szó akár a testsúly rendezéséről, akár a szervezet feltáplálásáról.
A kórházba érkezés előtt több praktikus teendőt is elvégezhetünk otthon. Kényelmesebb és higiénikusabb otthon elvégezni a szőrtelenítést, így a bőrnek van ideje megnyugodni a beavatkozásig.
Fontos, hogy a piercinget, sminket távolítsd el, és a köröm legyen átvilágítható, ezért lakk és műköröm nélkül érkezz.
Az ékszereket is hagyd otthon, a műtéti területre pedig legalább egy hónappal a beavatkozás előtt már ne tetováltass.
A műtét jó apropó az egészséges életmód gyakorlására is.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy már hetekkel a műtét előtt hagyd abba a dohányzást és az alkoholfogyasztást, túlsúly esetén igyekezz fogyni, és naponta mozogj.
„Egy jó karban lévő beteg sokkal könnyebben kap majd levegőt, kevésbé lesz nehéz kikelnie az ágyból, vagy kisebb eséllyel lesz tüdőgyulladása” – sorolja az előnyöket a szakorvos.
Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a műtét előtti célzott felkészítés, az úgynevezett prehabilitáció csökkenti a szövődmények esélyét.
Azonban nem kell mindent egyedül megoldani.
Létfontosságú, hogy ilyenkor mozgósítsd a családot, a barátokat, és bátran kérj segítséget.
„Nem szégyen betegnek lenni, bárki kerülhet ilyen helyzetbe. Jobb előre gondolkodni, mintsem a kórházi ágyból telefonálgatva megszervezni a kutya sétáltatását” – hívja fel a figyelmet a sebész.
Érdemes előre megszervezni a hazaszállítást, és ha várhatóan ápolásra lesz szükség, legalább az első hetekre segítséget szerezni. A munkahellyel is jobb előre átbeszélni a várható kiesést.
A testi felkészülés mellett a lelki ráhangolódás is kulcsfontosságú. „Fontos, hogy higgyünk benne, aktívan tehetünk a gyógyulásunkért, és megtapasztaljuk a saját erőnk mozgósításának lehetőségeit, ezzel erősíthetjük az önbizalmunkat” – javasolja Juhász Anita és Kiss Luca, a klinika szakpszichológusai. A jó mentális állapot fenntartásához olyan egyszerű technikák is segíthetnek, mint a hálanapló vezetése, a kellemes, feltöltődést jelentő tevékenységek végzése, a relaxáció vagy a légzőgyakorlatok.
Egy szőrszál kitépése miatt kómába került, agyhalottnak nyilvánították, mégis felébredt, és felépült egy férfi
A kórházban derült ki a sokkoló diagnózis: egy ritka bakteriális fertőzésből vérmérgezés, vagyis szepszis alakult ki nála. „A baktériumok valósággal végigpusztítottak a testén, és sorra leállították az összes szervét” – mesélte a férfi nővére.
Egyetlen rossz mozdulat, egy ártatlannak tűnő, benőtt szőrszál kitépése majdnem a texasi Steven Spinale életébe került. A 36 éves édesapának mindössze 4% esélyt adtak a túlélésre, miután kómába esett, az orvosok pedig attól tartottak, agyhalott. Szerettei azonban sosem adták fel a reményt, és most, évekkel később, biztató hírek érkeztek az állapotáról.
A kálvária 2022-ben kezdődött, amikor Steven a lágyékán lévő benőtt szőrszálat eltávolította, majd nem sokkal később rosszul lett. „Egyszerűen csak elég rosszul éreztem magam, de az orvosok sem tudták, mi okozza a tüneteimet”
– emlékezett vissza a család a kezdetekre. A férfi állapota rohamosan romlott, hamarosan életfenntartó gépekre kellett kapcsolni.
A kórházban derült ki a sokkoló diagnózis: egy ritka bakteriális fertőzésből vérmérgezés, vagyis szepszis alakult ki nála. „A baktériumok valósággal végigpusztítottak a testén, és sorra leállították az összes szervét” – mesélte a férfi nővére, Michelle. Mindez azonban nem volt elég: a kórházban elkapta az A-influenzát, kétoldali tüdőgyulladást és akut légzési distressz szindrómát is kapott, sőt, egy kisebb stroke-ot is elszenvedett, miután a fertőzés elérte a szívét – írta a LADbible. Az orvosok szerint Steven nagy valószínűséggel „agyhalott” volt, és mindössze négy százalék esélyt adtak neki a túlélésre.
Ekkor történt meg a csoda, amiben már kevesen hittek. Az édesapa a számtalan életveszélyes szövődmény dacára magához tért a kómából, és megkezdte a lassú, küzdelmes felépülést. Hozzátartozói a közösségi médiában dokumentálták a gyógyulás minden apró lépését.
A férfi nővére, Michelle tavaly novemberben egy megható videót tett közzé, amelyben Steven „mérföldköveit” mutatta be. „Minden apró lépés egy óriási győzelem. Látni, ahogy újra eszik, gyógytornára jár, és próbál felállni, leírhatatlan érzés” – mondta Michelle. A felvételeken valóban látszik, ahogy a férfi az ágyban ülve étkezik és újra tanul járni, hatalmas erőfeszítések árán.
A szepszis a szervezet szélsőséges, életveszélyes válasza egy fertőzésre, amely gyors beavatkozás nélkül szervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Az amerikai járványügyi központ adatai szerint évente legalább 1,7 millió felnőttnél alakul ki, és legalább 350 ezer haláleset köthető hozzá. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) felhívja a figyelmet, hogy aki zavartságot, nehézlégzést, illetve „kékes, szürkés, sápadt vagy foltos” bőrt, ajkakat vagy nyelvet tapasztal, azonnal forduljon sürgősségi ellátáshoz. Steven története a reményről és a szeretet erejéről szól, de egyben komoly figyelmeztetés is: egy látszólag apró sérülés is végzetes lehet.
Egyetlen rossz mozdulat, egy ártatlannak tűnő, benőtt szőrszál kitépése majdnem a texasi Steven Spinale életébe került. A 36 éves édesapának mindössze 4% esélyt adtak a túlélésre, miután kómába esett, az orvosok pedig attól tartottak, agyhalott. Szerettei azonban sosem adták fel a reményt, és most, évekkel később, biztató hírek érkeztek az állapotáról.
A kálvária 2022-ben kezdődött, amikor Steven a lágyékán lévő benőtt szőrszálat eltávolította, majd nem sokkal később rosszul lett. „Egyszerűen csak elég rosszul éreztem magam, de az orvosok sem tudták, mi okozza a tüneteimet”
– emlékezett vissza a család a kezdetekre. A férfi állapota rohamosan romlott, hamarosan életfenntartó gépekre kellett kapcsolni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gondolkodtál már azon, hogy a napi mosdólátogatásaidnak száma többet árul el rólad, mint gondolnád? A kérdés, valójában egy fontos egészségügyi mutató, amely az életkorral drámaian változik. Szakértők elmondták,
mi számít normálisnak a különböző életszakaszokban, és mikor érdemes odafigyelni a jelekre.
A legkisebbek esetében a gyakori pisilés teljesen természetes, hiszen hólyagjuk kisebb, anyagcseréjük pedig gyorsabb.
„A kisgyermekek naponta 8–14-szer pisilhetnek, ami az idősebb gyerekeknél 6–12-re csökken”
– magyarázta Hamid Abboudi konzultáns urológus.
A kamaszoknál, fiatal felnőtteknél a mosdólátogatások száma napi 4–6 alkalomra mérséklődik. Bár a hormonális változások átmenetileg növelhetik a sürgetettséget, Abboudi szerint „a legtöbbször ez semmi aggasztó, és természetes módon rendeződik”.
A 60 év alatti felnőttek esetében a napi 5–8 alkalom tekinthető átlagosnak.
A nők általában gyakrabban éreznek ingert, aminek hátterében a terhesség alatti méhnyomás és a húgyúti fertőzésekre való nagyobb hajlam állhat.
Idővel ez a szám ismét emelkedni kezd: 60 év felett akár a napi tíz alkalom sem számít kórosnak.
Ennek oka a kismedencei izmok gyengülése, a veseműködés változása, férfiaknál a prosztata megnagyobbodása, valamint az ebben a korban gyakran szedett gyógyszerek, például a vízhajtók hatása.
De miért ennyire tág ez a normális tartomány? Az orvosok szerint a kulcs az egyéni mintázat.
„Valaki napi tízszer is vizelhet, és ez teljesen rendben van, ha nem zavaró… másoknál napi négy alkalom is szokványos”
– hangsúlyozza egy szakértő.
A vizelések számát a folyadékbevitel, a koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a gyógyszerek is befolyásolják.
Baj akkor lehet, ha a saját, megszokott mintázatunkban hirtelen, megmagyarázhatatlan változás áll be, különösen ha az fájdalommal, égető érzéssel, zavaros vagy véres vizelettel társul.
A tartósan nyolcnál több nappali vizelés szintén olyan jel, amivel érdemes orvoshoz fordulni. Egy telt hólyag legalább 300–400 milliliter folyadékot kell, hogy tartson. Így ha megfelelően hidratálsz, a 3–4 óránkénti vizelés napközben normális a szakértők szerint.
Gondolkodtál már azon, hogy a napi mosdólátogatásaidnak száma többet árul el rólad, mint gondolnád? A kérdés, valójában egy fontos egészségügyi mutató, amely az életkorral drámaian változik. Szakértők elmondták,
mi számít normálisnak a különböző életszakaszokban, és mikor érdemes odafigyelni a jelekre.
A legkisebbek esetében a gyakori pisilés teljesen természetes, hiszen hólyagjuk kisebb, anyagcseréjük pedig gyorsabb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felejtsd el a fokhagymát, a tudósok bizonyították, milyen élelmiszer segít valójában a fertőzések elleni küzdelemben
Egy 50 vizsgálatot összegző Cochrane-elemzés igazolta a tőzegáfonya hatását húgyúti fertőzések megelőzésére. Ugyanakkor a WHO a fokhagyma vírusellenes hatásáról szóló híreket cáfolta.
A hideg, nyirkos téli reggeleken sokan nyúlnak ösztönösen a forró tea, a méz vagy éppen egy gerezd fokhagyma után, remélve, hogy a természet erejével vehetik fel a harcot a kórokozókkal.
A népi gyógyászat és a modern tudomány azonban nem mindig jár kéz a kézben.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már a koronavírus-járvány idején egyértelműen fogalmazott: bár a fokhagyma egészséges étel és lehetnek antimikrobiális tulajdonságai, semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy fogyasztása megvédene volna a vírustól. Léteznek élelmiszerek, amelyek hatását komoly klinikai vizsgálatok igazolják, de a csodaszerektől messze állnak.
A legerősebb tudományos bizonyítékokkal a tőzegáfonya rendelkezik, mégpedig a húgyúti fertőzések megelőzésében.
Egy átfogó, 50 vizsgálatot és közel 9000 résztvevőt összegző Cochrane-elemzés kimutatta, hogy a tőzegáfonya-készítmények valóban csökkentik a tünetes, laboratóriumi tenyésztéssel is igazolt fertőzések kockázatát a visszatérő problémákkal küzdő nők, a gyermekek, valamint a különböző orvosi beavatkozások miatt fogékonyabb betegek körében.
A hatásmechanizmus lényege, hogy a gyümölcsben található A-típusú proantocianidinek megakadályozzák, hogy a fertőzést leggyakrabban okozó E. coli baktériumok megtapadjanak a húgyutak falán.
„Ez nem a gyógyításról, hanem a megelőzésről szól. Ha valakinek már húgyúti fertőzése van, továbbra is orvoshoz kell fordulnia” – mondta Jacqueline Stephens epidemiológus az ABC News-nak.
Míg a tőzegáfonya a szervezet belsejében fejti ki hatását,
egy másik természetes anyag, az orvosi minőségű méz a test felszínén, a sebkezelésben már bizonyította hatását. Széles spektrumú antibakteriális hatása miatt évtizedek óta használják égési sérülések és fertőzött sebek ellátására.
Fontos azonban, hogy kizárólag sterilizált, standardizált hatóanyag-tartalmú, úgynevezett medical-grade készítményekről van szó, nem a konyhai mézről. Ezek a termékek több fronton támadják a kórokozókat: a magas cukortartalom elvonja a vizet a baktériumoktól, az alacsony pH kedvezőtlen közeget teremt, emellett kis mennyiségben hidrogén-peroxidot is termelnek.
A legújabb kutatások egyre inkább a belső, láthatatlan frontra, a bélmikrobiomra fókuszálnak. Egy tízhetes, véletlenszerűsített humán vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy
a fermentált élelmiszerekben – mint amilyen a joghurt, a kefir, a kimcsi vagy a kombucha – gazdag étrend növelte a bélflóra sokszínűségét és csökkentette 19 gyulladásos marker szintjét a vérben.
Ez nem közvetlen vírus- vagy baktériumölő hatás, hanem a szervezet védekezőrendszerének finomhangolása. „Ez egy lenyűgöző eredmény. Az egyik első példát szolgáltatja arra, hogyan képes egy egyszerű étrendi változtatás reprodukálhatóan átformálni a mikrobiótát egy egészséges felnőttekből álló csoportban” – nyilatkozta Justin Sonnenburg, a Stanford Egyetem mikrobiológusa a Food Navigator portálnak.
A zöld tea hatóanyagai, a katechinek, már közelebb állnak a közvetlen vírusellenes hatáshoz.
Egy metaanalízis szerint
a tea vagy tea-katechinek fogyasztása, illetve a teával történő gargalizálás mérsékelheti az influenza és más felső légúti fertőzések kockázatát.
A koncentrált kivonatokkal azonban óvatosan kell bánni: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság figyelmeztet, hogy napi 800 mg feletti EGCG-bevitel (a fő katechin) májkárosodást okozhat.
A fekete bodza kivonata szintén a légúti fertőzések kapcsán került a vizsgálatok kereszttüzébe.
Egy utazókon végzett kutatás szerint a bodzát szedő csoportban a megfázásos epizódok átlagosan két nappal rövidebb ideig tartottak, és a tünetek is enyhébbek voltak. Más vizsgálatok influenzás betegeknél is hasonló eredményt hoztak, de a kép nem egységes. A népi gyógyászat legismertebb szereplője, a fokhagyma esetében pedig a modern klinikai bizonyítékok a leggyengébbek: a közönséges nátha megelőzésére mindössze egyetlen, kis létszámú vizsgálat utal némi előnyre, ami a tudományos következtetések levonásához elégtelen.
A hideg, nyirkos téli reggeleken sokan nyúlnak ösztönösen a forró tea, a méz vagy éppen egy gerezd fokhagyma után, remélve, hogy a természet erejével vehetik fel a harcot a kórokozókkal.
A népi gyógyászat és a modern tudomány azonban nem mindig jár kéz a kézben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mindenki azt hitte, hogy hazudik és titokban iszik” – létezik egy bizarr betegség, amitől az emberek alkohol nélkül is berúgnak
A családtagok titkos alkoholizmusra gyanakodnak, miközben az érintett élete rémálommá válik. A háttérben egy titokzatos rendellenesség áll, ami belekben elszaporodott élesztőgombákkal áll kapcsolatban.
Meg van az a kép, amikor a feleség vagy férj átkutatja a házat eldugott alkohol után kutatva, mert meg van győződve, hogy a párja titokban iszik? És persze hiába az esküdözés, hogy egy kortyot sem ivott, a viselkedése – a zavartság, a bizonytalan beszéd – mégis mást mutat.
Ez nem egy filmjelenet, hanem egy valós, ritka betegségben, az auto-sörfőzde szindrómában szenvedő érintettek mindennapi kálváriája.
Ilyenkor a szervezet belső sörfőzdévé alakul: a bélrendszerben elszaporodott élesztőgombák vagy baktériumok a szénhidrátokat, például egy tál tésztát vagy egy szelet kenyeret, alkohollá erjesztik.
A jelenséget egy januárban publikált szaklapban megjelent tanulmány is alátámasztja, amely kimutatta, hogy a betegek bélmikrobái a fellángolások idején kimutathatóan több etanolt termelnek.
A háttérben leggyakrabban a bélflóra egyensúlyának felborulása áll, amit gyakran egy hosszan tartó antibiotikum-kúra indít el.
Az antibiotikumok kiirtják a jótékony bélbaktériumokat, teret engedve az alkoholtermelő mikroorganizmusok, például a Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) vagy a Candida fajok elszaporodásának.
„Mindenki azt hitte, hogy hazudik, és titokban iszik” – emlékezett vissza egy esetre Dr. Fahad Malik orvos a The Washington Postnak.
A tünetek – az „agyi köd”, a szédülés, a koordinációs zavarok és a hangulatingadozások – súlyos pszichés terhet rónak az érintettekre, akiknek az élete egyik napról a másikra rémálommá válhat.
A váratlan „részegség” miatt a betegek alkalmatlanná válhatnak a munkavégzésre vagy az autóvezetésre, ami súlyos jogi következményekkel járhat.
Egy New York állambeli nő esetében a rendőrök 3,3 ezrelékes véralkoholszintet mértek, ami a helyi legális határ több mint négyszerese. A nőt ittas vezetéssel vádolták meg, de a bíróság végül felmentette, miután orvosi szakvéleményekkel sikerült bizonyítani, hogy auto-sörfőzde szindrómában szenved.
„Senki sem hallott még erről az állapotról, és kételkedve fogadták” – mondta Joseph Marusak a nő ügyvédje.
Gyanú esetén az orvosok kontrollált körülmények között végzett szénhidrátterheléses tesztet alkalmaznak: a betegnek cukros oldatot kell innia, majd órákon keresztül figyelik a vérében és a leheletében az alkoholszint emelkedését, miközben biztosítják, hogy külső forrásból ne jusson alkoholhoz.
A kezelés alapja egy szigorú, alacsony szénhidráttartalmú diéta, amit célzott gombaellenes gyógyszerekkel egészítenek ki.
Ritkán, de dokumentált esetek szerint a szindróma gyermekeknél is előfordulhat, ami különösen félrevezető lehet, mivel náluk az ittassághoz hasonló tüneteket könnyen neurológiai vagy pszichés problémának is nézhetik.
Meg van az a kép, amikor a feleség vagy férj átkutatja a házat eldugott alkohol után kutatva, mert meg van győződve, hogy a párja titokban iszik? És persze hiába az esküdözés, hogy egy kortyot sem ivott, a viselkedése – a zavartság, a bizonytalan beszéd – mégis mást mutat.
Ez nem egy filmjelenet, hanem egy valós, ritka betegségben, az auto-sörfőzde szindrómában szenvedő érintettek mindennapi kálváriája.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
