HÍREK

EP-képviselők szerint nem elegendőek a magyar kormány intézkedései ahhoz, hogy megkapjuk az uniós forrásokat

Többen is azt kérték, hogy a testület tartsa fent az EU-s pénzek befagyasztásával kapcsolatos javaslatot Magyarországgal szemben, amíg nem bizonyított, hogy az új jogszabályok pozitív változást hoznak.


A jogállamisági feltételrendszerrel foglalkozó európai parlamenti képviselők csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójukon úgy értékelték, hogy

a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett magyar intézkedések nem megfelelőek.

Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Bizottság "nagyon szűken" értelmezte feladatát, amikor konkrét magyarországi korrupciós ügyeket és érdekösszefonódásokat kifogásolt a közbeszerzések kapcsán. Véleménye szerint ez csupán egy szelete a magyarországi jogállamisági problémáknak. Mint mondta,

lehetséges, hogy Magyarország most elkezdett a jó irányba haladni, de magyar kormány által javasolt 17 intézkedés kapcsán, "amiket sikerült gyorsan átnyomniuk a magyar parlamentben" még nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarországon helyreállt a jogállamiság.

"Azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy jövő kedden az általunk elmondottakkal összhangban értékelje a helyzetet, mi fenntartjuk, hogy továbbra is vannak kockázatok Magyarországon. "Arra számítunk, hogy a bizottság javasolni fogja a tanácsnak az uniós források felfüggesztését, az összeg nagysága vita kérdése lehet" - mondta.

Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő elmondta,

a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet célja az uniós költségvetés védelme, és nem az egyes kormányok szankcionálása.

Szerinte a magyar kormány által javasolt intézkedéscsomag 17 javaslata közül csupán kettő megfelelő, és a magyar kormány eddig csak hármat hajtott végre közülük. A képviselő kételkedik abban, hogy az Európai Bizottság helyesen használja-e mechanizmust, és arra kérte fel a testületet, hogy tartsa fent az uniós források befagyasztásával kapcsolatos javaslatot Magyarország esetében.

Moritz Körner az EP Renew frakciójának német képviselője szerint az Európai Bizottság nem értelmezi megfelelően a mechanizmust, és nem él az az által biztosított eszközökkel.

A magyar javaslatcsomag kapcsán azt mondta, hogy mivel még csak most születtek meg a jogszabályok, a bizottságnak vissza kellene tartania az uniós forrásokat legelső lépésben, egészen addig, míg a magyar kormány a gyakorlatban nem bizonyítja, hogy a jogszabályok működnek.

Azt is mondta: amennyiben az uniós bizottság elfogadja a magyar kormány ígéreteit, akkor Ursula Von der Leyen a testület elnökének személyes felelőssége merül fel, hogy nem tett semmit a magyarországi korrupció felszámolásáért.

Daniel Freund az uniós parlament Zöldek frakciójának képviselője elmondta: számos bizonyíték áll rendelkezésre a magyar kormány korrupciójáról. Az uniós pénzek elkötése ez szervezett módon zajlik a legmagasabb szintről, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására" - jelentett ki. Freund is egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság "túl szűk értelemben" tett eleget feladatának, mivel Magyarországon a korrupción kívül számos más jogállamisági probléma van. Véleménye szerint a magyar kormány által javasolt 17 intézkedés egyike sem javítja a jogállamiság helyzetét Magyarországon, mivel nem nyújt megoldást a többi között a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályokra, és a korrupciót felszámolni hivatott Integritás Hatóságnak nincs bűnüldözői jogosultsága.

"A magyar igazságszolgáltatást foglyul ejtette a kormány, Orbán Viktor rokonai tovább élvezhetik a büntetlenséget"

- mondta.

Daniel Freund azt javasolja a bizottságnak, hogy először tartsa vissza az uniós forrásokat, aztán hosszú távon kövesse nyomon az új magyar jogszabályok végrehajtását és alkalmazását, és ha pozitív eredményhez vezetnek, akkor Magyarország megkaphatja az uniós pénzeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kirúgja Polt Pétert, és Tuzson Bence lesz a legfőbb ügyész
Polt Péternek 2028-ig tart a megbízatása. A Tisza Párt vezetője korábban még arról írt, hogy Szájer József lehet a poszt várományosa.


„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.

„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”

„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.

„Az nyilván fel sem merül, hogy Polt Péter a feleségének a Nemzeti Bank kirablásában való esetleges felelőssége miatt távozik megalázó módon, a megbízatásának lejárta lelőtt.

Tuzson Bencének és a kapkodva kinevezésre kerülő további Orbán-janicsároknak azt üzenem, hogy ne tervezzenek hosszú távra” - zárja a bejegyzést a politikus.

Magyar Péter decemberben még arról posztolt, hogy értesülései szerint Szájer József lehet a következő legfőbb ügyész:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Forrnak az indulatok a pápaválasztás körül: Erdő Péter és Macron neve is felmerült egy befolyásolási ügyben
Emmanuel Macron állítólag nyomást gyakorolt az öt francia bíborosra, hogy befolyásolják a konklávét. Ugyanakkor Erdő Pétert nevezték meg, aki erről a bíborosoknak beszámolt a Vatikánban. Erdő cáfolta mindezt.


Négy nap múlva kezdődik a pápaválasztó konklávé, ahol a bíborosok Ferenc pápa utódjáról döntenek. Az esemény előtt azonban egy vitatott ügy borzolta a kedélyeket: Emmanuel Macron francia elnök és Erdő Péter bíboros neve is felmerült a nemzetközi sajtóban.

A Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Macron kapcsolatba lépett az öt, pápaválasztásra jogosult francia bíborossal. A Tribune Chrétienne katolikus lap szerint

a francia elnök célja az volt, hogy megakadályozza a guineai bíboros, Robert Sarah megválasztását.

A lap úgy tudja, Macron azt szerette volna elérni, hogy az öt francia bíboros – akik Ferenc pápához közel álló, progresszív irányvonalat képviselnek – közösen lépjenek fel a konzervatív nézeteiről ismert Sarah ellen.

A sajtóban az is megjelent, hogy Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó bíborosokat a kapcsolatfelvételről. Ennek alapját egy április 22-én, a pápa halálának másnapján közzétett bejegyzés adta egy Stornsen nevű X-felhasználótól. A bejegyzés így fogalmazott:

„Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah bíboros útját”.

A Le Monde ezt az állítást ellenőrzés nélkül közölte, majd több francia és olasz lap is átvette.

Az olasz jobboldali sajtó hevesen reagált: a La Verità szerint Macron még a pápát is ki akarja választani, míg a Libero már arról írt, hogy „Macron meghiúsítja a konklávét”.

A Le Figaro április 25-én közölt cikkében megerősítette, hogy Macron valóban fogadta az öt francia bíborost, de azt nem, hogy összefogtak volna Sarah bíboros ellen. A francia lap azt is cáfolta, hogy Erdő Péter bármilyen formában összefüggésbe hozható lenne az üggyel. Egy későbbi cikkükben ismét hangsúlyozták, hogy az információ nem helytálló.

A Le Figaro munkatársa megkereste Erdő Pétert is, aki a következőképpen reagált:

„Sarah bíborosról és a francia elnökről soha nem mondott ilyet, ez egyáltalán nem igaz”.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete az Indexnek megerősítette, hogy a hír teljesen valótlan. Mint mondta:

„Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír”.

Hozzátette: a Vatikánban és Rómában senki nem foglalkozik a témával, mivel a bíborosok a pápaválasztásra készülnek.

Ferenc pápa húsvéthétfőn hunyt el. A 133 fős konklávé május 7-én ül össze a Sixtus-kápolnában, hogy megválassza az új pápát. Két bíboros egészségügyi okok miatt nem vesz részt a szavazáson, egy pedig pénzügyi visszaélések miatt visszalépett. A nemzetközi sajtó Erdő Pétert az esélyes jelöltek között tartja számon.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kezdődik a balatoni rémálom: máris lerobbant a Tópart IC, leszállították az utasokat
Szombat délelőtt már két Tópart IC is lerobbant, az utasokat Szabadbattyánnál leszállították. A MÁV szerint műszaki hiba okozza a 30–70 perces késéseket.


Szombat délelőtt több nehézség is adódott a balatoni vasúti közlekedésben. A MÁV közlése szerint

a Nagykanizsáról 9:19-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 857) műszaki ok miatt 30–35 perces késéssel közlekedik.

Később a másik irányba tartó járatnál is probléma lépett fel.

A Déli pályaudvarról 11:35-kor Nagykanizsára induló Tópart InterCity (IC 844) Székesfehérvártól 50–70 perces késéssel közlekedik, szintén járműhiba miatt

– írta a vasúttársaság a honlapján.

A 24.hu egyik olvasója arról számolt be, hogy Szabadbattyánnál leszállították az utasokat a vonatról.

A tapolcai sebesvonat sem úszta meg a műszaki problémákat: ott mentesítő autóbuszokat kellett beállítani a járat pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: ukrán drónhajó semmisített meg egy orosz vadászgépet
A támadásról készült videón jól látszik a végzetes találat pillanata. A rakétát egy titkos ukrán egység indította.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.

A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.

„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”

– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.

Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: