HÍREK
A Rovatból

Ennyi volt a nettó átlagkereset novemberben a KSH szerint

A friss adatokból az is látszik, hogy magas infláció miatt ebben a hónapban már csökkent a reálkereset.

Link másolása

2022 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 387 800 forint volt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá a KSH szerint.

Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 563 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,8 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 17,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 200 forint, 20,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 4,7 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 22,5 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 441 800 forintot ért el, 17,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 800 forint volt, 19,2 százalékkal felülmúlta az előző év novemberit - ismertette a KSH.

A 2022. január és novemberében közötti időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 509 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 520 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 351 200 forintot tett ki.

Ebben az időszakban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A jelentős mértékű növekedést elsősorban az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése magyarázza.

A bruttó átlagkereset az első 11 hónapban a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (847 500 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (318 700 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 558 600, a nők esetében 463 100 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

Szintén ebben az időszakban a becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 467 500 forint, 16,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 471 400, a költségvetésben 448 000, a nonprofit szektorban 496 800 forintot ért el, ami 14,8, 16,8, illetve 27,3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény - fenntartójának változása miatt - a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

A reálkereset a január-novemberi időszakban 3,4 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak előző évhez mért 13,6 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 400 000 forint volt, 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 278 800 forintot tett ki, 17,1 százalékkal emelkedett az előző évhez képest - közölte a KSH.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Se pénzünk, se életünk, semmink nincs” – a magyar édesanya és családja túlélte a földrengést, elmondta, mi történt
Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött a földrengés. Egy faluban fogadták be őket a kislányával és a férjével.

Link másolása

"Morajlik, háborog a mély, mielőtt jön a rengés. Aztán vonaglani kezd a föld, a házak pedig úgy hullámoznak, mint a fák a szélben. Önmagukba roskadnak össze végül, maguk alá temetve mindent és mindenkit, aki nem tudott időben kimenekülni"

Kovács Dominika, a kisgyerekes magyar édesanya mondta el a Blikknek, hogy milyen érzés átélni egy súlyos földrengést.

Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött Törökországban a földrengés-sorozat. Két éve él kint, 10 kilométerre Malatyától, nem messze az epicentrumtól.

"Arra ébredtünk, hogy reng a föld. Azonnal kiugrottunk az ágyból, vittük a kislányunkat, Jázmint is. Először nem is tudtuk mit tegyünk, hogy védjük magunkat, közben folyamatosan rengett a föld. Aztán összeszedtük minden erőnket, kirohantunk az utcára, ahol akkor már nagyon sokan voltak. Iszonyatos hideg volt és óriási pánik" - eleveníti fel a nő a történteket.

Dominikáék kisebb, kétszintes házban éltek, ez a szerencséjük. A nagy, többemeletes épületek kártyavárként omlottak össze, emberek ezreit temetve maguk alá.

"Most annyi holmink van, amit akkor magunkkal tudtunk hozni. Se pénzünk, se életünk, semmink nincs"

- mondta a magyar asszony.

Családjával és több másik emberrel együtt egy vidéki házikóba fogadták be őket.

Senki nem mer visszamenni a nagyvárosokba, tartanak az utórengések, bármikor összeomolhat bármelyik épület.

"Most csak annyit szeretnénk, hogy a kislányommal hazajussak Magyarországra. A férjem ebben a pillanatban is benzint keres valahol, mert azt sem lehet kapni, akkor el tudnánk indulni Ankarába, ahol esetleg repülőre szállhatunk és hazamehetünk Jázminnal" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Több mint száz főtisztet és tábornokot rúgott ki a honvédelmi miniszter a hadseregtől a fiatalítás jegyében
A szomszédban dúló háború és a nagyszabású eszközbeszerzések közben levezényelt elbocsátásoknak valószínűleg még nincs vége.

Link másolása

Több mint száz főtisztet és tábornokot mentettek fel januárban a Magyar Honvédségnél; fiatalítás címén lefejezték a vezérkart, minisztériumi dolgozókat küldtek el – derítette ki a Válasz Online.

A portál hozzáteszi:

nem tudni, hogy ezt miért a szomszédban zajló háború és a sereg évtizedek óta legkomolyabb eszközbeszerzése közben kellett meglépni.

A portál forrásai a következő felmentéseket erősítették meg:

  • Sándor Zsolt altábornagy és Simon Attila János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei (utóbbit három hónappal korábban léptették elő);
  • Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója (nyugdíjba ment);
  • Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnoka (az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának megbízott dékánjaként folytatja);
  • Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka;
  • Kilián Nándor vezérőrnagy, egykori légierő haderőnemi szemlélő;
  • Ugrik Csaba dandártábornok, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka;
  • Kovács László dandártábornok, kibervédelmi haderőnemi szemlélő.

A fentieken kívül többeket hívtak haza fontos NATO-beosztásból, és a legtöbb főosztályvezetőt is leváltották a Honvédelmi Minisztériumban.

(A neveket böngészve feltűnhet, hogy az elbocsátások "áldozatai" voltak a Sándor-ikrek is, akikről korábban EBBEN A CIKKBEN mi is írtunk.)

Mint írják, nem túlzás, január 17-én lefejezték a Honvéd Vezérkart, ám a Szalay-Bobrovniczky Kristóf-féle „fiatalításnak” ezzel még nincs vége. A következő körben az alakulatparancsnokoknak kell pontozniuk 45 évnél idősebb, legalább 25 éve szolgáló beosztottjaikat. Öt szempont alapján:

  • szakmai megfelelőség;
  • nemzetközi tapasztalat;
  • nyelvi készség;
  • fizikai állapot;
  • teljesítmény értékelés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nyomozás: Vlagyimir Putyin dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról
Az így kerülhetett a szeparatisták kezébe, akik lelőtték a gépet. Több mint 300-an haltak meg.

Link másolása

Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak – közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár –, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva „keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért.

„Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért” - fogalmazott a holland kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A teljes családjáról, 60 emberről nem tud semmit egy Budapesten élő török üzletember
A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

Link másolása

A férfi a katasztrófa után rögtön Törökországba utazott, hogy segíthessen. Üzlettársa az RTL Híradónak azt mondta, kedden sírva telefonált, hogy a rokonai közül még senkit nem tudtak kimenteni a romok alól. A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

A török kormány 10 ezer líra támogatást ad a károsult családoknak, és egy éven belül minden katasztrófa sújtotta tartományban új házakat építenének. Sokan továbbra sem hajlandók elhagyni a rengések helyszíneit, mert a szeretteik a romok alatt vannak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: