„Engem nem érdekelnek, alapítok egy céget Szlovákiában!” – de megoldás lehet ez a katából kiesőknek?
„Engem nem érdekelnek, szeptembertől alapítok egy céget Szlovákiában!” – csattant fel egy grafikus barátom a kata-törvény elfogadását követő napokban egy baráti beszélgetés során. A hiper gyorsasággal levezényelt átalakítás értelmében szeptember után ő is kiesik a katából, hiszen grafikusként csak cégeknek számlázik.
A fenti mondata persze az adott helyzetben inkább tekinthető néhány sör után hirtelen felindulásból elkövetett érzelmi kirohanásnak, mint felelős tervezésnek, de nyilván nem ő volt az egyetlen, akiben megfogalmazódott a kérdés:
A rövid válasz a kérdésre, hogy legálisan biztosan nem. Számomra meglepő módon azonban nem az számít, hogy hol keletkeznek a bevételek.
Ahogy Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke elmondta, az adóhivatal azt veszi figyelembe, hogy hol van a vezetés helye, vagyis ahol a cég vezetője tevékenykedik fizikailag. Ebben az esetben azonban
Ruszin Zsolt szerint a hatóság ezt például a cégvezető telefonjának cellainformáció alapján könnyen tudja ellenőrizni. Ha lebukunk, akkor pedig a be nem fizetett adó kétszeresét szabják ki büntetésként.
Az persze más kérdés, hogy mennyire ellenőrzi ezt a NAV.
A kata-törvény átalakítását követően a Facebook-üzenőfalamon megszaporodtak azon tanácsadócégek hirdetési, melyek a külföldi cégalapításhoz kínálnak segítséget. Így kíváncsi lettem arra, hogy ők mit mondanak az érdeklődőknek, mennyire legális az, ha valaki a fenti példa alapján, Magyarországról vezeti a külföldön alapított cégét?
Az egyik tanácsadócégnél például az érdeklődésemre azt mondták, szerintük az EU-n belül lehetetlen bizonyítani, hogy hol van a tényleges cégvezetés. Egy másik irodánál azt ugyan megerősítették, hogy az adóhatóság azt nézi, hol történik a döntéshozatal, de
Volt, ahol azt is elmondták, egyre többen jelentkeznek úgy náluk, hogy a céggel együtt az életüket is elköltöztetnék az adott országba, körükben pedig az elmúlt időszakban Románia lett népszerű célpont.
Ez persze csak azoknak a „digitális nomádoknak” lehet megoldás, akik szellemi munkát végeznek otthonról, hiszen a home office üzemmódban mindegy, hogy valaki a csepeli panellakásából vagy a Hargitai-havasokban található kunyhójából küldi el a munkát a megrendelőnek.
Az persze már egy egészen más élethelyzet, amikor valaki nem csak a cégét, hanem az egész életét is költözteti egy másik országba. Aki viszont nem így tenne, csak a kedvezőbb adózás miatt alapítana céget külföldön, miközben a tevékenységét továbbra is itthonról végezné, az jobb ha tudja, hogy
Legalábbis az ügyintéző határozottan így fogalmazott, amikor a NAV ügyfélszolgálatán általában érdeklődtem a témáról.
Az azonban már most látszik, hogy a katások többsége valamilyen irányba el fog mozdulni. A Világgazdaság érdeklődésére ugyanis hétfőn azt közölte az adóhivatal, hogy eddig mindössze 4326 egyéni vállalkozó adta be a szükséges adatlapot annak érdekében, hogy az új kata alá tartozhasson szeptember 1-jétől. Ez a 450 ezer katásnak kevesebb mint egy százaléka.
Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images
