HÍREK
A Rovatból

„Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba” – Magyar Péter is reagált arra, hogy jövő novemberben elzárják az orosz gázcsapot

Az EU-s döntés után azonnal kitört a politikai csata itthon a gázkérdésben. Míg a kormány a rezsicsökkentést féltve rohan a bíróságra, addig Magyar Péterék saját tervvel álltak elő.


Végleg eldőlt: az Európai Unió tagállamai rábólintottak, hogy fokozatosan kivezetik az orosz gázt az európai piacról, ezzel elzárva a gázcsapokat Oroszország felé – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A döntést minősített többséggel hozták meg, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, míg Bulgária tartózkodott.

A ma elfogadott rendelet szigorú menetrendet ír elő. Eszerint idén április 25. után már nem lehet új, rövid távú LNG-szerződést, június 17. után pedig rövid távú vezetékes gázszerződést kötni Oroszországgal. A már meglévő, hosszú távú megállapodásokat is fel kell számolni: az LNG-szerződéseket jövő január elsejéig, a vezetékes gázra vonatkozókat pedig legkésőbb 2027. november 1-ig kell felbontani.

A magyar kormány azonnal jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint „ez a rendelet több sebből vérzik. Alapvetően nemzetállami hatáskör lenne az energiamix meghatározása. Ha pedig uniós hatáskörnek tekintenénk, ez szankciós rezsimnek minősülne, ami egyhangúságot feltételez. Egy jogi trükkel azonban kereskedelempolitikai kérdéssé minősítették át, így többségi döntéshozatallal is el lehet fogadni.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még ennél is tovább ment, egyenesen a Tisza Pártot is megemlítve. „Az orosz kőolajról és földgázról való leválás óriási rezsiköltség-növekedést jelentene. Ezt akarja Brüsszel, ezt akarja a Tisza Párt. Mi viszont, szuverén nemzeti kormányként, ezt meg fogjuk akadályozni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy bíróságon támadják meg a döntést. A miniszterelnök a Facebookon erősített rá a kormányzati álláspontra: „A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – írta Orbán Viktor.

A kormány tehát az Európai Bírósághoz fordul, de a siker esélyei kétségesek. Arató László, az Eurológus brüsszeli tudósítója a Híradónak arról beszélt, hogy „az Európai Bíróság gyakorlatában az látszik, hogy ha valamelyik ügy eléggé politikai jellegű – ez pedig nyilván az –, akkor nem nagyon szokott a tagállamok közötti vitában ilyen módon igazságot tenni.” Az eljárás várhatóan két évig is eltarthat, ami pont a megszabott határidő környékére esik, de a magyar kormány addig is kérheti a döntés felfüggesztését.

Mindeközben a legerősebb ellenzéki erő, a Tisza Párt is megszólalt az ügyben. Magyar Péter, a párt vezetője egy, a kormányétól némileg eltérő, de szintén a magyar érdekek védelmét hangsúlyozó stratégiát vázolt fel. „Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba, illetve tárgyalásokat kezdeményezünk Brüsszellel, hogy ha a magyar energiabiztonsághoz vagy az olcsó energiához ez szükséges, Magyarország mentességet kapjon minden olyan döntés alól, amely kedvezőtlen lehet a magyar cégeknek és a magyar lakosoknak” – jelentette ki.

A kormányoldal kommunikációjának egyik sarokköve, hogy az orosz gázról való leválás drasztikus rezsiemelkedéssel járna. Ezt azonban egy energiapiaci szakértő vitatja. Holoda Attila szerint az orosz gáz ára valójában a tőzsdei árakat követi. „Gyakorlatilag ugyanazt az árat követi, mint az európai tőzsde – némi, másfél–két hónapos késéssel –, de ugyanazt az árat fizetjük az orosz gázért. Tehát minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az orosz gáz nem olcsóbb, mintha máshonnan vennénk” – magyarázta a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk