Eltűnt százmilliárdok, zuhanó részvények – Külföldi piacokon is gondot okoznak Matolcsyék befektetései

Kapu Tibor kutatóűrhajós szerint Orbán Viktor akkori miniszterelnök tavaly nyáron megsértette a NASA-val kötött megállapodást, amikor egy videóhívás során az ukrajnai háborúról kérdezte őt a Nemzetközi Űrállomáson. Erről a Qubitnek adott friss interjújában beszélt.

A beszélgetésről készült, a kormány hivatalos oldalán is elérhető leirat szerint Orbán Viktor a hívás elején felsorolta, hogy miről nem beszélhetnek, például politika, hadügy, „gender” –, majd a végén mégis azt a kérdést tette fel az űrhajósnak, hogy „a háború látszik-e onnan, föntről”.

Szerinte a politikai tartalmú megnyilvánulásokra vonatkozó előírások nem hagynak kétséget. „Ezek a szabályok világosak és színtiszták a NASA-nál” – fogalmazott.

Arra is reagált, hogy több ismert értelmiségivel együtt ő is Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert ajánlotta államfőnek egy nyílt levélben.

Mint mondta, lehetséges, hogy többet kellett volna várni ezzel. Szerinte példátlanok és méltatlanok a Polgár Juditot érő támadásokat, amelyeket azután kapott, hogy Magyar Péter miniszterelnök közölte, őt fogja felkérni köztársasági elnöknek. Miután Polgár végül nem vállalta a felkérést, Kapu nyilvánosan is megvédte őt, mondván, a sakknagymester méltósággal kezelt egy rendkívül méltatlan helyzetet.

Kapu Tibor az űrutazása után egyre nyíltabban foglalt állást közéleti kérdésekben, és hangsúlyozta politikai függetlenségét. Egy korábbi interjúban kijelentette, hogy egyik politikai oldalhoz sem tartozik, és tudatosan elutasította a különböző pártrendezvényekre szóló meghívásokat. Ezt követően kormánypárti kommentelők egy része élesen ellene fordult, a közösségi médiában többen árulónak nevezték. Szakmai szerepe közben megerősödött: azóta Kapu vette át a HUNOR – Magyar Űrhajós Program vezetését, amelynek célja egy új nemzeti űrstratégia és egy független magyar űrügynökség előkészítése.

„Szerintem utolsó pillanatokban vagyunk” – ezzel a tárggyal küldött egy belső e-mailt május 18-án reggel a Központi Nyomozó Főügyészség köreiből valaki a Legfőbb Ügyészségnek.

A 444.hu által megszerzett dokumentum percről percre vázolja, hogyan futott össze a politikai kommunikáció, a titkosszolgálati előkészítés és a jogi kijelölés, és azt állítja, a kulcsfontosságú ügyészi döntés az akció előtt pillanatokkal érkezett meg.

A NAV-osok a tervezetet „karcsúnak” találták, és jelezték, hogy az ügy nem az ő hatáskörük. Ugyanezen a napon este Orbán Viktor akkori miniszterelnök egy interjúban már arról beszélt, hogy bizonyítékaik vannak a Tisza Párt ukrán finanszírozására, miközben a NAV kijelölése még meg sem érkezett. Másnap reggel a TEK épületében már összeállt az operatív stáb, de a nyomozás elrendeléséhez szükséges ügyészségi kijelölés még mindig hiányzott.

A dokumentum szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal azért az ügyészségen keresztül jelöltette ki a NAV-ot, mert így megkerülhették a rendőrséget, amelynek élő szerződése volt az ukrán pénzszállítók kísérésére, így nem utasíthatta volna el a feljelentést. A levélíró szerint a feljelentéshez nem csatolták a gyanút alátámasztó adatokat, mert „ilyenek nem voltak”. A helyszíni akció is rosszul sült el: a szállítóknál nem volt fegyver, a papírjaik rendben voltak, a NAV pedig nem volt hajlandó gyanúsítottként kihallgatni őket.

A Legfőbb Ügyészség a levélre reagálva azt közölte a 444 megkeresésére, hogy ez egy „informális tájékoztatás, egyéni következtetés, vélemény volt”, a hivatalos jelentés csak később készült el.

Mint ismert, március 5-én a TEK egy Vecsés melletti pihenőben ütött rajta hét ukrán pénzszállítón, és lefoglalt egy mintegy 27 milliárd forint értékű készpénz- és aranyszállítmányt. A férfiakat több mint egy napig bilincsben tartották, de nem gyanúsították meg őket semmivel, végül kiutasították őket az országból. Az ukrán pénzszállítók vallomásai szerint a fogva tartás alatt meztelenre vetkőztették, és bántalmazták őket. A jogellenes fogva tartás miatt indult eljárásban a TEK volt főigazgatóját, Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki.

A botrány miatt az ügyészségen belül is feszültségek alakultak ki: júniusban lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Szerdán pedig Nagy Gábor Bálint is bejelentette a legfőbb ügyészi posztról való lemondását, döntését az ügyészség függetlenségének védelmével indokolva. Távozását már korábban is többen követelték, a pénzszállítók ügyvédei hivatalosan is kezdeményezték az elmozdítását.

Újabb fejezethez érkezett a kormányváltás utáni rendvédelmi átrendeződés: a Nemzeti Védelmi Szolgálat éléről nemrég menesztett Tomin Szilvia az állami tulajdonú Mavir biztonsági igazgatója lett – írta meg a Telex. Az állami cég, amely az ország folyamatos és biztonságos áramellátásáért felel, megerősítette a lap értesülését.

Közben kiderült az is, hogy tévesnek bizonyultak azok a belügyi körökben terjedő hírek, amelyek szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának éléről júniusban leváltott, majd Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitányként egy hét után menesztett Tóth Tamás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kapott tanácsadói állást. Az egyetem cáfolta ezt az értesülést.

Ugyanakkor az NKE megerősítette, hogy a Tóthtal egy időben menesztett Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság korábbi főigazgatója valóban náluk kapott új feladatot: a Rendészettudományi Kar Dékáni Hivatalában dolgozik főreferensként.

A személycserék sora ezzel nem ért véget. A belügyminiszter még múlt csütörtökön nevezte ki a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének Horváth András rendőr tábornokot. Horváth korábban a Terrorelhárítási Központ egyik vezetőjeként, Hajdu János helyetteseként dolgozott.

Két nappal azután, hogy a Nyugati pályaudvaron leköpték, már a Terrorelhárítási Központ látja el Magyar Péter miniszterelnök személyi védelmét. A feladatot péntektől vették át a Készenléti Rendőrségtől a 24.hu információi szerint.

A lap megkeresésére a Belügyminisztérium megerősítette, hogy a rendvédelmi szerveknél átalakulás zajlik a kormány döntésének megfelelően. A minisztérium azt írta, hogy az átalakítás előkészítése már folyamatban van, és a jogszabály kihirdetése után gyorsan lépnek.

„Annak érdekében, hogy a jogszabály életbelépése után azonnal meg tudjanak kezdődni az átszervezések gyakorlati lépései, a rendvédelmi szervek között már most folyamatosak az egyeztetések.

– közölte a tárca.

A válaszban arra nem tértek ki, hogy a gyors váltásnak köze van-e a szerdai incidenshez.

Ahogy arról beszámoltunk, szerdán a Nyugati pályaudvaron egy férfi leköpte Magyar Pétert, miközben Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel tartott a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervről szóló sajtótájékoztatóra. A miniszterelnök az eseményen közölte, hogy nem haragszik a férfire és nem fogja feljelenteni. Az esetet követően azonban a Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a beérkezett feljelentéseket becsületsértés gyanújával továbbították az ügyészségnek.

A kormányfő aznap a Facebookon hangsúlyozta:

A csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón is kijelentette, hogy nem kér szigorúbb személyvédelmet, mert fontosnak tartja, hogy az emberek odaléphessenek hozzá. Azt is mondta, hogy a szerdai incidensért nem a védelmét ellátókat kell felelőssé tenni, mert az ő kérésére nem tartózkodnak mindig a közvetlen közelében.

A kormány június közepén jelentette be, hogy a párhuzamosságok megszüntetése érdekében a Terrorelhárítási Központ önálló szervként megszűnik, és az Országos Rendőr-főkapitányság alá rendelve, új feladatkörrel működik tovább, várhatóan szeptembertől.