Magyar Péter nem kér profibb személyvédelmet maga mellé a leköpés ellenére sem
A miniszterelnök nem tartja rendkívülinek azt, hogy szerdán leköpte egy férfi a Nyugati pályaudvarnál. Fontosnak tartja, hogy az emberek továbbra is odaléphessenek hozzá, ezért nem szeretne szigorúbb személyvédelmet.
Fontosnak tartja, hogy odaléphessenek hozzá az emberek, ezért nem szeretne szigorúbb személyvédelmet maga mellé – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón, amikor a szerdai leköpéséről kérdezték. Ahogy arról beszámoltunk, a miniszterelnököt egy férfi köpte le a Nyugati pályaudvarnál, amikor egy sajtótájékoztatóra indult vonattal Vitézy Dávid miniszterrel.
A miniszterelnök a csütörtöki eseményen azt mondta, nem érzi magát veszélyben, és nem akar „profibb” védelmet.
Hangsúlyozta azt is, hogy nem kell hibáztatni az őt védő rendőröket, mert ő kéri mindig, hogy ne a közvetlen közelében legyenek, éppen azért, hogy közel tudjon kerülni az emberekhez. Megemlítette, hogy amikor külföldön járt, rabnak érezte magát, olyan szigorú védelmet kapott.
Mint mondta, nem gondolná, hogy Magyarország kockázatos terület.
Ha atrocitás éri, akkor inkább megrázza magát.
A szerdai esetet sem tartja rendkívülinek: „Az, hogy leköpnek valakit előfordult már focimeccsen is, a piacon is, rosszabb esetben családban is” – mondta. Azt is elárulta, hogy máskor is szokott személyvédelem nélkül, a gyerekeivel járni Budapesten és az ország más részein.
Fontosnak tartja, hogy odaléphessenek hozzá az emberek, ezért nem szeretne szigorúbb személyvédelmet maga mellé – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón, amikor a szerdai leköpéséről kérdezték. Ahogy arról beszámoltunk, a miniszterelnököt egy férfi köpte le a Nyugati pályaudvarnál, amikor egy sajtótájékoztatóra indult vonattal Vitézy Dávid miniszterrel.
A miniszterelnök a csütörtöki eseményen azt mondta, nem érzi magát veszélyben, és nem akar „profibb” védelmet.
Hangsúlyozta azt is, hogy nem kell hibáztatni az őt védő rendőröket, mert ő kéri mindig, hogy ne a közvetlen közelében legyenek, éppen azért, hogy közel tudjon kerülni az emberekhez. Megemlítette, hogy amikor külföldön járt, rabnak érezte magát, olyan szigorú védelmet kapott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a toplista: ezeken a szakokon volt a legmagasabb a ponthatár az idei felvételin
Idén nem a népszerű jogi vagy közgazdász képzések vezetik a legmagasabb ponthatárok listáját. A csúcsot a Szegedi Tudományegyetem érte el, de az élmezőnyben több más tanárképző is szerepel.
A Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanári szakpárjára, a francia-magyar tanárira kellett a legtöbb pontot gyűjteni idén az államilag támogatott, nappali képzések közül,
a bejutási küszöb 492 pont volt.
A csütörtök este közzétett adatok alapján az Eduline állított össze egy toplistát, melynek második helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi központjának matematika-technika tanár szakpárja végzett 486 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzése került 477 ponttal.
A legmagasabb ponthatárok listáját idén is az osztatlan tanári szakok uralják.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanár-történelemtanár, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem hittanár-angoltanár szakpárjára egyaránt 476 pont kellett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több képzéssel is szerepel az élmezőnyben: a japán-magyar tanári szakpárra 472, a francia-kémia tanárira 470, míg a francia-német tanárira 468 ponttal lehetett bekerülni.
A legnépszerűbb nem tanári képzések közül az ELTE jogász szakja 467 ponttal, a Miskolci Egyetem angol nyelvű mérnökinformatikus képzése pedig 465 ponttal került be a tíz legmagasabb ponthatár közé.
Az Eduline összegyűjtötte azokat az állami ösztöndíjas szakokat is, amelyekre a legalacsonyabb ponthatárokat húzták tegnap. Mint írják, ezekre a nappali tagozatos képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni államilag támogatott helyre.
Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás (ápoló) – 174 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (szerb nemzetiségi) – 180 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (bolgár) – 188 pont
Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 188 pont
Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – szociális munka – 189 pont
Gábor Dénes Egyetem – mérnökinformatikus – 191 pont
Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő – 192 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – újlatin nyelvek és kultúrák (portugál) – 194 pont
Gábor Dénes Egyetem – gazdaságinformatikus – 196 pont
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki – 200 pont
A Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanári szakpárjára, a francia-magyar tanárira kellett a legtöbb pontot gyűjteni idén az államilag támogatott, nappali képzések közül,
a bejutási küszöb 492 pont volt.
A csütörtök este közzétett adatok alapján az Eduline állított össze egy toplistát, melynek második helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi központjának matematika-technika tanár szakpárja végzett 486 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzése került 477 ponttal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapu Tibor: Orbán Viktor teljes mértékben megsértette a NASA-val kötött megállapodást
A kutatóűrhajós egy interjúban beszélt arról, hogy a volt miniszterelnök megsértette a NASA-protokollt, amikor tavalyi videóhívásban beszéltek a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodása során. Szerinte Orbán egyetlen kérdéssel lépte át a szabályokat, amelyekre még ő maga is felhívta a figyelmet.
Kapu Tibor kutatóűrhajós szerint Orbán Viktor akkori miniszterelnök tavaly nyáron megsértette a NASA-val kötött megállapodást, amikor egy videóhívás során az ukrajnai háborúról kérdezte őt a Nemzetközi Űrállomáson. Erről a Qubitnek adott friss interjújában beszélt.
A beszélgetésről készült, a kormány hivatalos oldalán is elérhető leirat szerint Orbán Viktor a hívás elején felsorolta, hogy miről nem beszélhetnek, például politika, hadügy, „gender” –, majd a végén mégis azt a kérdést tette fel az űrhajósnak, hogy „a háború látszik-e onnan, föntről”.
„Azt gondolom, hogy ezt a történelmi lehetőséget, egy 15 perces interjút nem erre [politikai célra - a szerk.] kell használni” – mondta Kapu. Majd arra a kérdésre, hogy a volt miniszterelnök megsértette-e a megállapodást, egyértelműen kijelentette, hogy „teljes mértékben”.
Szerinte a politikai tartalmú megnyilvánulásokra vonatkozó előírások nem hagynak kétséget. „Ezek a szabályok világosak és színtiszták a NASA-nál” – fogalmazott.
Arra is reagált, hogy több ismert értelmiségivel együtt ő is Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert ajánlotta államfőnek egy nyílt levélben.
A jelölés időzítésével kapcsolatban önkritikusan megjegyezte: „Mindannyian hibáztunk”.
Mint mondta, lehetséges, hogy többet kellett volna várni ezzel. Szerinte példátlanok és méltatlanok a Polgár Juditot érő támadásokat, amelyeket azután kapott, hogy Magyar Péter miniszterelnök közölte, őt fogja felkérni köztársasági elnöknek. Miután Polgár végül nem vállalta a felkérést, Kapu nyilvánosan is megvédte őt, mondván, a sakknagymester méltósággal kezelt egy rendkívül méltatlan helyzetet.
Kapu Tibor az űrutazása után egyre nyíltabban foglalt állást közéleti kérdésekben, és hangsúlyozta politikai függetlenségét. Egy korábbi interjúban kijelentette, hogy egyik politikai oldalhoz sem tartozik, és tudatosan elutasította a különböző pártrendezvényekre szóló meghívásokat. Ezt követően kormánypárti kommentelők egy része élesen ellene fordult, a közösségi médiában többen árulónak nevezték. Szakmai szerepe közben megerősödött: azóta Kapu vette át a HUNOR – Magyar Űrhajós Program vezetését, amelynek célja egy új nemzeti űrstratégia és egy független magyar űrügynökség előkészítése.
Kapu Tibor kutatóűrhajós szerint Orbán Viktor akkori miniszterelnök tavaly nyáron megsértette a NASA-val kötött megállapodást, amikor egy videóhívás során az ukrajnai háborúról kérdezte őt a Nemzetközi Űrállomáson. Erről a Qubitnek adott friss interjújában beszélt.
A beszélgetésről készült, a kormány hivatalos oldalán is elérhető leirat szerint Orbán Viktor a hívás elején felsorolta, hogy miről nem beszélhetnek, például politika, hadügy, „gender” –, majd a végén mégis azt a kérdést tette fel az űrhajósnak, hogy „a háború látszik-e onnan, föntről”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Belső e-mailben figyelmeztették a KNYF-től a legfőbb ügyészt, hogy „nagyon ráéghet” az ügyészségre az aranykonvoj-ügy
A 444.hu birtokába jutott egy május 18-i belső e-mail, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség köreiből figyelmeztették a legfőbb ügyészt a kockázatokra. A levél szerint a titkosszolgálati műveletet rosszul készítették elő, és a NAV kijelölése is csak az utolsó pillanatban érkezett meg az akcióhoz.
„Szerintem utolsó pillanatokban vagyunk” – ezzel a tárggyal küldött egy belső e-mailt május 18-án reggel a Központi Nyomozó Főügyészség köreiből valaki a Legfőbb Ügyészségnek.
A levélíró szerint az ukrán „aranykonvoj” elleni rajtaütés „nagyon ráéghet” az ügyészségre, ha nem lépnek időben.
A 444.hu által megszerzett dokumentum percről percre vázolja, hogyan futott össze a politikai kommunikáció, a titkosszolgálati előkészítés és a jogi kijelölés, és azt állítja, a kulcsfontosságú ügyészi döntés az akció előtt pillanatokkal érkezett meg.
A levél szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői március 4-én délután az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében szembesültek azzal, hogy a pénzmosás gyanúja miatt készülő feljelentés még el sem készült.
A NAV-osok a tervezetet „karcsúnak” találták, és jelezték, hogy az ügy nem az ő hatáskörük. Ugyanezen a napon este Orbán Viktor akkori miniszterelnök egy interjúban már arról beszélt, hogy bizonyítékaik vannak a Tisza Párt ukrán finanszírozására, miközben a NAV kijelölése még meg sem érkezett. Másnap reggel a TEK épületében már összeállt az operatív stáb, de a nyomozás elrendeléséhez szükséges ügyészségi kijelölés még mindig hiányzott.
A levél szerint ez végül az utolsó pillanatban futott be, amikor a megfigyelők már a helyszínen voltak.
A dokumentum szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal azért az ügyészségen keresztül jelöltette ki a NAV-ot, mert így megkerülhették a rendőrséget, amelynek élő szerződése volt az ukrán pénzszállítók kísérésére, így nem utasíthatta volna el a feljelentést. A levélíró szerint a feljelentéshez nem csatolták a gyanút alátámasztó adatokat, mert „ilyenek nem voltak”. A helyszíni akció is rosszul sült el: a szállítóknál nem volt fegyver, a papírjaik rendben voltak, a NAV pedig nem volt hajlandó gyanúsítottként kihallgatni őket.
A levélíró előrevetítette a következményeket is: „Mindenki a Legfőbb Ügyészségre fog mutatkozni (sic!), ha majd a szakminiszter jelentést fog kérni arról, mi történt! Úgy fogják beállítani, hogy ez egy AH-Ügyészség közös művelet volt”.
A Legfőbb Ügyészség a levélre reagálva azt közölte a 444 megkeresésére, hogy ez egy „informális tájékoztatás, egyéni következtetés, vélemény volt”, a hivatalos jelentés csak később készült el.
Mint ismert, március 5-én a TEK egy Vecsés melletti pihenőben ütött rajta hét ukrán pénzszállítón, és lefoglalt egy mintegy 27 milliárd forint értékű készpénz- és aranyszállítmányt. A férfiakat több mint egy napig bilincsben tartották, de nem gyanúsították meg őket semmivel, végül kiutasították őket az országból. Az ukrán pénzszállítók vallomásai szerint a fogva tartás alatt meztelenre vetkőztették, és bántalmazták őket. A jogellenes fogva tartás miatt indult eljárásban a TEK volt főigazgatóját, Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki.
Hajdu a vallomásában azt állította, az akció előtt két nappal Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár egyeztetésre hívta.
A botrány miatt az ügyészségen belül is feszültségek alakultak ki: júniusban lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Szerdán pedig Nagy Gábor Bálint is bejelentette a legfőbb ügyészi posztról való lemondását, döntését az ügyészség függetlenségének védelmével indokolva. Távozását már korábban is többen követelték, a pénzszállítók ügyvédei hivatalosan is kezdeményezték az elmozdítását.
„Szerintem utolsó pillanatokban vagyunk” – ezzel a tárggyal küldött egy belső e-mailt május 18-án reggel a Központi Nyomozó Főügyészség köreiből valaki a Legfőbb Ügyészségnek.
A levélíró szerint az ukrán „aranykonvoj” elleni rajtaütés „nagyon ráéghet” az ügyészségre, ha nem lépnek időben.
A 444.hu által megszerzett dokumentum percről percre vázolja, hogyan futott össze a politikai kommunikáció, a titkosszolgálati előkészítés és a jogi kijelölés, és azt állítja, a kulcsfontosságú ügyészi döntés az akció előtt pillanatokkal érkezett meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezt a törvényt írta alá először Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnökként
Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfőként aláírta a rászoruló családoknak járó, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról szóló törvényt. A jogszabályt az Országgyűlés kedden egyhangúlag szavazta meg, csütörtök este pedig ki is hirdették a Magyar Közlönyben.
Első törvényét írta alá a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes csütörtökön: az iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló jogszabályt szignózta, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag fogadott el.
„Megtisztelő pillanat számomra: A köztársasági elnök jogkörének gyakorlójaként elsőként az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényt írtam alá”
– írta Facebook-oldalán, ahol egy képet is megosztott az aláírásról.
Egy másik bejegyzésben arról írt, hogy a Sándor-palotában egyeztetett Dr. Sulyok Tamás volt köztársasági elnökkel az elnöki feladatok folytatásáról. Fontosnak tartotta ugyanis a személyes találkozót és a gondolatok megosztását.
Beszámolója szerint Sulyok külön kiemelte a hivatal munkatársainak felkészültségét.
„Ők lesznek azok, akik biztosítják a stabil működést és a folytonosságot az új köztársasági elnök megválasztásáig tartó átmeneti időszak alatt is. Köszönjük munkájukat! Elnök úrnak minden jót kívánok! Rendben megy minden tovább”
– üzente Forsthoffer Ágnes.
Az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes hétfőn vette át ideiglenesen az államfői jogköröket, miután az Alaptörvény-módosítás értelmében megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása.
A parlament kedden egyhangúlag elfogadta a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály kihirdetésével vált véglegessé a program, amelynek részleteit a kormány a megelőző napokban ismertette.
A program keretében gyermekenként 100 ezer forintos, adó- és végrehajtásmentes juttatást kapnak a rászoruló családok. A támogatás kifizetése két részletben történik: 50 ezer forintot augusztus végéig utal a Magyar Államkincstár, a fennmaradó 50 ezer forintot pedig novemberben, utalvány formájában kapják meg az érintettek.
A jogosultak körét a jogszabály határozza meg, ide tartoznak többek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a tartósan beteg gyermeket nevelők és az egyedülálló szülők. Fontos, hogy a támogatásért külön nem kell folyamodni, azt az állami nyilvántartások alapján, automatikusan folyósítják azoknak, akiknek a törvény szerint jár.
Első törvényét írta alá a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes csütörtökön: az iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló jogszabályt szignózta, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag fogadott el.
„Megtisztelő pillanat számomra: A köztársasági elnök jogkörének gyakorlójaként elsőként az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényt írtam alá”
– írta Facebook-oldalán, ahol egy képet is megosztott az aláírásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
