HÍREK
A Rovatból

„Élnie kellett volna” – A kórházi eszközhiány miatt halt meg egy egyhetes ukrán kisbaba Lvivben

Súlyos hiány van a gyógyászati segédeszközökből a nyugat-ukrajnai nagyvárosban, amely az ország egészségügyi központja lett, annyian érkeznek oda ellátásra.


Az orosz-ukrán háború kezdete óta özönlenek Lvivbe az Ukrajna más részeiről érkező menekültek, köztük számos olyan ember, aki orvosi ellátásra szorul. A nagyváros kórházai megteltek a sérültekkel, sokukat az oroszok által ostromolt városok, pl. Kijev, Harkiv vagy Mariupol kórházaiból szállítottak át Lvivbe. Szerencsére van elég orvos a betegek ellátására, mivel sok szakember menekült el otthonról nyugatra a háború miatt. A gyógyászati segédeszközök viszont a bezárt vagy megtámadott kórházakban maradtak, vagy megsemmisültek, így hiába van sok orvos a lvivi egészségügyi intézményekben, sok esetben nem tudják a munkájukat végezni eszköz híján. Ennek pedig sajnos tragikus következményei vannak – számolt be róla a The Guardian.

Az egyik kórházban egy alig egyhetes kisbaba halt meg azért, mert nem tudtak angiográfia vizsgálatot végezni rajta, ami életmentő lett volna számára.

Ugyanis szívbetegséggel született márciusban, ezért sürgősen meg kellett volna nézni az ereit egy orvosnak a speciális, kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal, ám ezt nem tudták időben elvégezni. Az ehhez szükséges berendezés ugyanis nem volt éppen a kórházban, mert több lvivi intézmény is ugyanazon az egyetlen darabon osztozik a hiány miatt. A megnőtt várakozási idő pedig a kis Andrij esetében sajnos végzetes volt.

Kezelőorvosa, Dr. Dmitro (a vezetéknevét az ő védelmében nem írták le a cikkben) 13 éve dolgozik kardiológusként, és kevés dolog rázta meg őt annyira, mint egy gyerek halála, még akkor is, ha tudta, hogy már semmit nem tudott tenni a megmentéséért. Andrij halála viszont még fájdalmasabb számára, hiszen segíthetett volna rajta, ha időben a rendelkezésére állt volna a megfelelő berendezés.

„Ez teljesen lesújtott orvosként. Élhetett volna, nem a betegsége miatt halt meg. Egy gyerek volt, akinek iskolába kellett volna járnia, barátokat szereznie, fociznia. Még inkább lesújtó ez úgy, hogy tudod, hogy meg tudtad volna oldani ezt a problémát, és meg is van hozzá az angiográfiás gép”

– mondta a Guardiannek.

A háború előtt havonta kb. 30 angiográfiás vizsgálatot végeztek, de csak a múlt hónapban 66 betegüknek volt szüksége ilyenre.

„Ha a műtőasztal folyamatosan foglalt, a szívrohamban vagy szélütésben szenvedő betegeknél sokkal nagyobb az esélye annak, hogy meghalnak, vagy neurológiai károsodást szenvednek. Egy plusz óra várakozás 20 százalékkal növelheti a halálozási kockázatot”

– mutatott rá.

Hasonló a helyzet egy lvivi gyermekkórházban is, ahová rengeteg krónikus betegségben, veleszületett fejlődési rendellenességben szenvedő, szívsebészeti vagy idegsebészeti ellátásra szoruló betegek és háborús sérültek érkeznek. Az intézményben pedig nem áll rendelkezésre elég orvosi felszerelés, hiszen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ennyi súlyos beteget ápoljanak, úgyhogy ez most nagy problémát jelent számukra. Például csak egy monitoruk van az intenzív osztályokon lévő betegek életfunkcióinak mérésére.

„Naponta három nagyobb műtétet kellene elvégeznünk az orvosokkal, de mivel csak egy monitorunk van, ezt nem tudjuk megtenni. Tehát csak naponta egy műtét fér bele, majd megvárjuk, amíg a gyerek állapota teljesen stabil lesz, és aztán átadjuk a monitort a következő betegnek”

– mondta.

A gyermekkórház aneszteziológiai és intenzív osztályának vezetője, Dr. Denisz elmondása szerint olyan speciális eszközökre lenne szükségük, mint pl. lélegeztetőgép, intenzíves ágy, fecskendős pumpa, magas szintű monitor-rendszer és ECMO-berendezés. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az eszközök, berendezések hiánya, hanem a meglévők minőségén is múlhat az, hogy sikerül-e megmenteni egy beteget, vagy sem. A régi, szovjet időkből származó, raktáron lévő eszközökkel ugyanis nem tudnak olyan magas szintű ellátást biztosítani, mint a modernebb technikákkal.

Dr. Denisz szerint elképzelni sem tudják, hány sérült érkezik majd hozzájuk, ha megnyitják a humanitárius folyosókat. Éppen ezért nemcsak fegyverekre és katonai felszerelésekre van szüksége Ukrajnának, hanem modern gyógyászati segédeszközökre, kórházi felszerelésekre is. Az ukrán orvosok jól képzettek, de rájuk is hatalmas nyomás nehezedik, mert nemcsak a testi, de a lelki sebeket is be kell gyógyítaniuk.

„Most minden orvosnak pszichológusnak is kell lennie. Az emberek úgy bezárkóznak érzelmileg, mint egy kagyló. De talán a legrosszabb az, amikor az emberek, a gyerekek szemében semmit nem látsz”

– mondta a gyermekkórház egyik frissen végzett, a háború előtt munkába állt orvosa, Dr. Ivan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Friss Medián-felmérés: a TISZA-Fidesz párharcban durva szakadékká mélyül a generációk közötti különbség
A 30 alattiaknál elsöprő a Tisza-fölény, míg az idősebbek nagyrészt Fidesz-hívők. A férfiak és a nők között is egyre nagyobb a politikai távolság.


Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.

A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.

A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.

A politikai törésvonal legélesebben a korosztályok között rajzolódik ki. A TISZA Párt tovább növelte előnyét a 40 év alattiak körében, elsősorban a kis pártok és a pártnélküliek rovására. Ezzel szemben a Fidesz az 50 évesnél idősebb korosztályokban erősödött - éppen a TISZA Párt kárára növelve a támogatottságát.

Az iskolai végzettség is meghatározó: a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások körében tovább erősödött a Fidesz. A kormánypárt még a felsőfokú végzettségűek között is növelni tudta a támogatottságát, bár a diplomások több mint fele továbbra is TISZA-párti, és csak a negyedük kormánypárti. A lakóhely kevésbé döntő, de a nagyobb városokban a TISZA, míg a falvakban a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a Fidesz erősödött, a TISZA pedig gyengült.

A nemek közötti különbség is jelentősre nőtt: a Fidesz a nőknél erősödött, a Tisza támogatottsága pedig 7 százalékponttal magasabb a férfiak körében.

Fordulat történt abban is, hogy a választók kit tartanak esélyesebbnek. Novemberben ismét a Fidesz kormányon maradását valószínűsíti a többség: 45 százalék számít a kormánypárt győzelmére, míg 38 százalék a Tiszáéra. Szeptemberhez képest 5 százalékponttal nőtt a Fidesz győzelmére számítók aránya, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik a Tiszáéra számítottak.

A változás leginkább a kispártok szavazóinak és a pártnélkülieknek a körében látványos, ahol 12 százalékponttal esett a Tisza győzelmét valószínűsítők aránya, és 10 százalékponttal nőtt a Fidesz-győzelemre számítóké.

A mostani szűkülő olló kontrasztban áll a nyári adatokkal, amikor a Medián még kétszámjegyű Tisza-előnyt mért a dönteni tudó szavazóknál. Más közvélemény-kutató intézetek képe vegyes: a Závecz Research tavasszal és nyáron szintén Tisza-fölényt jelzett, míg a kormányhoz közelebb álló műhelyek jellemzően szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutattak ki. A felmérés idején a kormányzati kommunikációt Orbán Viktor országjárása és a „béke” narratíva határozta meg, míg a TISZA Párt az uniós közeledést és a korrupcióellenes témákat hangsúlyozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – a TISZA bojkottálja a rendkívüli közgyűlést, Vitézy Dávidék szerint színház az egész, de bemennek
Míg a TISZA Párt zsarolásról beszél, a Podmaniczy Mozgalom bemegy az ülésre, de az esti tüntetést kihagyja. Szerintük az már nem Budapestről, hanem a főpolgármester túléléséről szól.


A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.

Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.

Erre reagálva hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést, ahol egy korábban már megszavazott javaslat megerősítését kéri.

Az előterjesztés lényege, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva rögzítsék: a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak. A város likviditási nehézségei pedig olyannyira súlyosbodtak, hogy már a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.

A TISZA fővárosi frakciója nem tervezi, hogy elmegy a közgyűlésre – írta a pártra hivatkozva a 24.hu. Közleményük szerint Budapest nem csődben lévő, hanem zsarolt város. „Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy „a rendkívüli közgyűlés nem a felelős válságkezelésről szól, hanem arról, hogy ki az, aki szereplője kíván lenni a kormányzat politikai színdarabjának.

„A Tisza nem vesz részt a zsarolási cirkuszban, éppen ezért a rendkívüli közgyűlésen sem veszünk részt, hiszen az nem a megoldásról fog szólni. Felszólítjuk a főpolgármestert, hogy vonja vissza az előterjesztését, és ne engedjen teret ennek a színjátéknak, még kevésbé annak, hogy az állampárti frakció csődbe vigye Budapestet!”

Vitézy Dávid, a Podmaniczy Mozgalom frakcióvezetője ezzel szemben jelezte: ők részt vesznek az ülésen, de „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat, mindkét oldalról.

„Karácsony a kormány kérésére összehívta ezt a felesleges közgyűlést, majd azt javasolja, hogy a Közgyűlés »üdvözölje« a kormány bölcs döntéseit – miközben a Facebookon hergeli az embereket” – reagált Vitézy.

A frakcióvezető szerint Budapest ezzel besétál a kormány által állított csapdába.

A Karácsony által a Karmelita elé meghirdetett esti tüntetésre sem mennek el, mert az szerintük nem Budapestről, hanem a főpolgármester személyes túléléséről szól.

Az Állami Számvevőszék egy szeptemberi jelentésében már jelezte, hogy a főváros likviditási gondjai idén súlyosbodtak, és intézkedések nélkül az év végéig fizetésképtelenség is bekövetkezhet, ami a közfeladat-ellátást veszélyezteti. A rendkívüli ülés ma délután 17 órakor kezdődik a buszgarázsban, az azt követő tüntetést pedig estére hirdette meg a főpolgármester a Karmelita elé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter kiakadt: Gerinctelen puhatestűnek nevezte a helyi propaganda a nyíregyházi állatkert-igazgatót
A politikus szerint aljas lejáratás folyik Gajdos László ellen, akit a kormánypárti sajtó támadott be. Már több százezren írták alá a támogató petíciót.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerinte „Orbánék nem állnak le”, és állítása szerint most „az aljas szabolcsi propagandájuk gyalázza Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatóját”. A Tisza Párt alelnöke azt írja:

„Orbánék kitartottja jellemtelennek nevezi és gerinctelen puhatestűhöz hasonlítja Gajdost”.

A posztban szó szerint idéz attól, akit Orbán bértollnokának nevez, és aki a közszeretetnek örvendő szakemberről a következőket írta: „Gajdos lépése mégis felháborító! Ugyanis az állatparkba annyi állami és uniós pénz ömlik, ha annak vezetését egy megfáradt mosómedvére bíznánk, az is villantana.”

Magyar Péter szerint a lejáratás így zárul:

„A Brüsszel által zsebre tett Tisza Párt jövőre oda megy, ahová való: a politika szemétdombjára… Gajdos Lászlóért nem aggódom, ő – mint szakember – megírhatja könyvét Puhatestűek és gerinctelenek címmel.”

A politikus arra kért mindenkit, hogy „egy emberként álljunk ki Gajdos László igazgató úr mellett”. Közölte, hogy eddig 200 ezren írták alá a támogató petíciót.

Szombaton Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt a 63 éves Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületében a 2026-os választáson. A nyíregyházi Fidesz erre közleményben reagált, „jellemtelen árulásnak” nevezve Gajdos politikai szerepvállalását, és lemondásra szólította fel az önkormányzati tulajdonú állatpark éléről. Érvként hozták fel, hogy az intézmény „irdatlan mennyiségű” állami és kormányzati forráshoz jutott. December 1-jén a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott Szabolcs Online (SZON) véleményrovatában jelent meg Csákó Attila főszerkesztő cikke Puhatestűek, gerinctelenek és Gajdos László címmel, amelyben a „megfáradt mosómedve” hasonlat és a Tisza Párt „politika szemétdombjára” kerüléséről szóló mondat is szerepelt.

A Tisza Párt online petíciót indított, amelyet Magyar Péter több fórumon is népszerűsített. A bejelentést követő órákban gyorsan gyűltek az aláírások:  A Tisza Párt narratívája szerint az állatpark fejlesztési forrásai a magyar adófizetőktől származnak, nem „a Fidesz pénzéből”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton bejelentette a többszörös adóemelést: a bankoktól szedik be a hiányzó százmilliárdokat
A kormány szerint a pénzintézetek degeszre keresték magukat, ezért most nekik kell fizetniük. A bankszektorban óriási a felháborodás, szerintük ez az egész gazdaságot sújtja. Eddig végül mindig az ügyfelek fizették meg a különadókat.


„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.

A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.

A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.

A miniszter a bizottság előtt az 5 százalékos hiányt egy anticiklikus gazdaságélénkítő lépésnek nevezte, amely szerinte a jegybank szigorú monetáris politikájával együtt alkot „optimális policy mixet”, és ezt a piac már „elfogadta”. A kormány friss prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalékkal nőhet. A kabinet 2026-ra 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, a januári nyugdíjemelést is ehhez a számhoz igazítják. A bankoktól beszedett többletbevételt a kormány többek között a Demján Sándor Programra, vállalati adócsökkentésekre és egy 3 százalékos, fix kamatozású hitelprogramra fordítaná. A csomag fedezi a novemberben bejelentett, 90 milliárd forintos adócsökkentést is a kis- és középvállalkozások számára.

„A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt”

– áll a szervezet közleményében, amely szerint a szektor túladóztatása már most is rontja a gazdasági mutatókat. A szövetség adatai szerint a bankok jövőre összesen 842 milliárd forintot fizetnek be különadók, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként ért minket az extraprofitadó megduplázása”.

A kormány a lépést azzal is indokolja, hogy a bankok profitja kiugró volt, és a különadó kivezetését szorgalmazó politikai erők, például a Tisza Párt, a „magyar emberek” érdekeivel mennek szembe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: