HÍREK
A Rovatból

Ellenzéki előválasztás: Jakab Péter vezet, Dobrev Klára a második a Závecz friss kutatása szerint

A harmadik helyen Karácsony Gergely áll, egy hajszállal lemaradva a Jobbik és a DK jelöltjétől.


„Melyik jelöltre szavazna egy előválasztáson, ha a következő jelöltek közül választhatna?” - ezt a kérdést tette fel 1200 embernek legújabb kutatása során a Závecz Research, amelyből az IDEA Intézet készített jelentést.

A júniusban készített személyes adatfelvétel alapján az ellenzéki szavazók, valamint az aktív bizonytalanok (egy országgyűlési választáson biztosan vagy inkább részt venni kívánó) körében három politikusnak van komoly esélye az előválasztás megnyerésére.

Az adatfelvétel időpontjában a támogatottságok alapján Jakab Péter (28%) vezet, mögötte szorosan Dobrev Klára (27%), tőlük kissé lemaradva Karácsony Gergelynek (24%).

Tizenkét százalékot kapna Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, míg a további két jelölt választottsága a vizsgált rétegben 5 százalék alatti.

A közvélemény-kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a megkérdezettek körében a hat miniszterelnök-jelölt három jól elkülönülő ismertségi zónába tartozik. Karácsony Gergely regnáló főpolgármester a legismertebb közülük (ismertsége 96% az ellenzékiek és az aktív bizonytalanok körében), ugyanakkor Dobrev Klárának (92%) és Jakab Péternek (90%) is jelentős az ismertsége. A második csoportba Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter tartozik, akik kétharmados vagy azt valamivel meghaladó ismertséggel rendelkeznek az ellenzéki szavazók és az ún. aktív bizonytalanok körében. Végül a legkevésbé ismert jelölt Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke a maga 45 százalékos ismertségével.

A kutatás során a politikusokat ismerők körében feltettek 11 úgy nevezett imázskérdést, és azokra adott értékelésekből készítettek egy összesített imázsmutatót, hogy kiderüljön, milyen az egyes miniszterelnök-jelöltekről kialakult általános vélemény. Minél magasabb pontszámot ér el ezen az összmutatón a jelölt, annál inkább rájellemző a tulajdonságok mindegyike vagy a többsége. Ezen a listán Jakab Péter pozíciója a legstabilabb. A lista második helyén Jakabtól 2 indexpontra lemaradva Dobrev Klára található, akit Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely követ. Érdemes felhívni a figyelmet Márki-Zayra, akinek támogatottsága nem kiemelkedő, ugyanakkor az imázsprofilja ennél jóval kedvezőbb.

Jakab Péter a három erős jelölt versenyében a legjobb mutatóval bír a küzdeni tudó politikusképet illetően, illetve őt tartják a leginkább emberközelinek. Egyik legalacsonyabb értéket megfontoltsága, kiszámíthatósága kapta. Dobrev Klára esetében tájékozottsága, felkészültsége, illetve erős egyénisége a vezető tulajdonságai. Karácsony Gergelyhez képest jobb átlaggal bír abban a tekintetben, hogy le tudja győzni Orbán Viktort, viszont elszántságban Jakab jobban szerepel nála. Karácsony értékei ez utóbbi kategóriában a legjobbak, ezt követi emberközelisége és tájékozottsága.

A támogatottsági mutatókat és az imázsprofilokat figyelembe véve Fekete-Győr András és Pálinkás József esélyei meglehetősen mérsékeltek arra, hogy a második fordulóba jussanak, és érdemi versenyt folytassanak az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjének címéért.

A személyes megkérdezésen alapuló kutatást a Závecz Research készítette 2021. június 21-30. között 1200 fő körében. Az elemzés kizárólag az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek megítélésével foglalkozik. A közölt adatok mindig az ellenzéki pártok szavazóira, illetve az ún. aktív bizonytalanokra vonatkoznak. Az aktív bizonytalanok azok a szavazók, akik jelenleg nem rendelkeznek pártpreferenciával, de biztosan, vagy valószínűleg részt kívánnak venni az országgyűlési választáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 2)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Nagy Ervin (Fejér 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Jelencsik József (Pest 1)

• Polgár György (Pest 12)

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: