Majdnem 85 ezer új napelemes igénybejelentőt fogadtak be az Eon és az Opus Titász rendszerébe az október 31-i határidőig - számolt be róla a RTL Klub Híradója.
A kormány október 13-án jelentette be, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot. A határidő hétfő volt: aki eddig nem adta be a dokumentumot, az már csak saját használatra termelhet áramot a napelemes rendszerével. Így viszont a befektetés is jóval nehezebben fog megtérülni.
Az RTL megkeresésére
az Eon azt mondta, hogy a bejelentés óta a hétfői határidőig 71 ezer új napelemes igénybejelentést kaptak - ez a jelenleg a hálózatukban üzemelő 87 ezer kisméretű napelemes rendszer majdnem 80 százaléka.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titászhoz pedig majdnem 13 ezer új igénylés érkezett be ez idő alatt, ami a 27-szerese egy átlagos hónapban beérkezett igényeknek. Az állami MVM érdemben nem válaszolt a megkeresésre.
A kormány a váratlan döntést akkor azzal indokolta, hogy a meglévő villamoshálózat nem bírja el a visszatáplálást. Orbán Viktor csütörtökön a parlamentben azt mondta, hogy a következő években 16 ezer milliárd forintot költenek a hálózat fejlesztésére.
A szakmai szervezetek ugyanakkor egységesen bírálták a kormány döntését, mert az szerintük tönkreteszi a teljes iparágat. Szerintük az sem igaz, hogy a hálózat nem bír el több visszatermelést.
„Ne ezt a fűnyíró-elvet alkalmazzuk, hanem próbáljuk meg megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, ahol még a hálózat alkalmas a betáplálásra és ezeket a területeket jelöljük meg és itt továbbra is folytatódhasson a napelemes rendszereknek a terjedése”
- mondta a Híradónak Szolnoki Balázs Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke.
Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője ugyanakkor más okokat sejt a kormány döntése mögött.
„Én azt javaslom mindenkinek, hogy az elkövetkezendő időszakban kísérjük figyelemmel azt, hogy a különböző napelemmel foglalkozó piaci szereplők tekintetében történik-e tulajdonosváltás. Mást nem tudunk elképzelni, hisz rezsiválság idején, ha nincs belső, más típusú motiváció, akkor normális kormány ilyet nem lép meg” - mondta Oláh, aki szerint a tervezett hálózatfejlesztés keretein belül is főleg Mészáros Lőrinc cégére költi el a kormány az uniós pénzt.
Majdnem 85 ezer új napelemes igénybejelentőt fogadtak be az Eon és az Opus Titász rendszerébe az október 31-i határidőig - számolt be róla a RTL Klub Híradója.
A kormány október 13-án jelentette be, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot. A határidő hétfő volt: aki eddig nem adta be a dokumentumot, az már csak saját használatra termelhet áramot a napelemes rendszerével. Így viszont a befektetés is jóval nehezebben fog megtérülni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárta a gödi akkugyárat Dúró Dóra, a rendőrök is a helyszínre mentek
A Mi Hazánk alelnöke szerint az üzem szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis pénzeli. A képviselők lemondtak mentelmi jogukról az eljárás miatt.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.
„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”
– állítja bejegyzésében.
Dúró Dóra szerint: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely fellép a magyarok egészségének védelmében, és nem áldozza fel a lakosság érdekeit a globális multik gazdagodásának oltárán.”
A politikus arról is írt, hogy a helyszínre kiérkeztek a rendőrök, akik igazoltatták őket.
„Ellenünk indítanak szabálysértési eljárást;
a mentelmi jogunkról természetesen lemondtunk, mint a Mi Hazánk képviselői minden esetben”
– fogalmazott. Dúró Dóra szerint egy normális országban ez a helyzet ki sem alakulhatott volna. Úgy véli, a gödi akkugyár szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis támogatja, miközben az állami erőszakszervezet velük szemben intézkedett. A képviselő posztja azzal zárul, hogy a láncra, amivel lezárták a bejáratot, láthatósági narancshéjakat helyeztek el.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.
„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”
– állítja bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a gödi mérgezésről: Akkuipari szakhatóságot állítunk fel, kivizsgálunk minden visszaélést és nyilvánosságra hozzuk a titkos kormánydöntéseket
A TISZA Párt vezetője szerint a kormány a külföldi cégeknek való behódolás közben nem törődött az emberek egészségével. A politikus súlyos vádakat fogalmazott meg.
Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője hétfő délutáni Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte az Orbán-kormány 2023 körül megpróbálta eltitkolni, hogy a gödi Samsung-gyárban embereket mérgeznek és súlyos természetkárosítás zajlik. A politikus szerint az ügyben minden megjelent, ami az Orbán-rendszer lényegét adja.
„Minden volt itt, ami az Orbán-rendszer lényege: korrupció, titkosszolgálat, a sajtó elhallgattatása, gazdasági migránsok behozatala, százmilliárdos támogatás olyan beruházásra, amelynél magyarokat rákkeltő anyagokkal mérgeztek, a Dunakanyar vízbázisának veszélyeztetése, Mészáros-beruházás és a külföldi cégeknek való behódolás. Egy dologgal nem foglalkozott Orbán Viktor kormánya: a gyárban dolgozó és a környéken élő emberek egészségével”
– állítja Magyar.
Bejegyzésében
ígéretet tett arra, hogy egy leendő TISZA-kormány kivizsgálja az összes akkumulátoripari beruházással kapcsolatos visszaélést, és nyilvánosságra hozzák a titkos kormánydöntéseket.
Állítása szerint azt is kiderítik, kinek a felelőssége, hogy az emberi egészséget súlyosan károsító üzemek akár engedély hiányában is működhettek.
„A TISZA országos akkuipari szakhatóságot állít fel, minden üzem környezetvédelmi és működési engedélyét felülvizsgálja.
Az uniós és magyar egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat maradéktalanul betartatja. Amennyiben bármely üzem akár az ott dolgozók, akár a környéken élők egészségét veszélyezteti, úgy az érintett üzem működését haladéktalanul felfüggesztjük” – zárta posztját a politikus.
Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője hétfő délutáni Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte az Orbán-kormány 2023 körül megpróbálta eltitkolni, hogy a gödi Samsung-gyárban embereket mérgeznek és súlyos természetkárosítás zajlik. A politikus szerint az ügyben minden megjelent, ami az Orbán-rendszer lényegét adja.
„Minden volt itt, ami az Orbán-rendszer lényege: korrupció, titkosszolgálat, a sajtó elhallgattatása, gazdasági migránsok behozatala, százmilliárdos támogatás olyan beruházásra, amelynél magyarokat rákkeltő anyagokkal mérgeztek, a Dunakanyar vízbázisának veszélyeztetése, Mészáros-beruházás és a külföldi cégeknek való behódolás. Egy dologgal nem foglalkozott Orbán Viktor kormánya: a gyárban dolgozó és a környéken élő emberek egészségével”
– állítja Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Terroristára” nevezte át a wifijét egy utas, vadászgépek kísérték a Wizz Air Tel-Avivba tartó járatát
A Londonból induló járatot az izraeli hatóságok a Ben Gurion repülőtér egy távoli állóhelyére irányították. Az ízléstelen vicc kiötlőjét egy életre eltiltotta a légitársaság.
Vadászgépek kísérték a Wizz Air Londonból Tel-Avivba tartó járatát vasárnap reggel, miután egy utas gyanús viselkedése miatt biztonsági protokollt léptettek életbe a fedélzeten. A gépet egy ideig nem engedték be az izraeli légtérbe, leszállás után pedig a termináloktól távol vizsgálták át az utasokat és a csomagokat.
Izraeli sajtóhírek szerint a riasztást az válthatta ki, hogy egy utas „fenyegető üzenetet” kapott egy másik útitárstól. Utóbbi állítólag „terroristára” nevezte át a személyes wifi hotspotját
– írta a 24.hu. A lap megkereste a Wizz Air-t, akik az alábbi közleményt juttatták el nekik:
„A fedélzeten észlelt, a repülés biztonságát potenciálisan érintő magatartást a személyzet a vonatkozó eljárás szerint jelezte az illetékes hatóságok felé.
Ennek következtében a repülőgépet rövid ideig nem engedték belépni az izraeli légtérbe, majd a leszállásig kíséret mellett folytatta útját.
A földet érés után a járat a termináloktól távoli állóhelyen állt meg, ahol az utasokat és csomagjaikat átvizsgálták. A hatósági ellenőrzés során robbanószerkezetet nem találtak” – közölte a Wizz Air.
A légitársaság elárulta, hogy a helyzetet előidéző utasokkal szemben a legszigorúbb intézkedést alkalmazzák: törlik minden jövőbeni foglalásukat, és végleg kizárják őket a Wizz Air járatain történő utazásból.
„A Wizz Air zéró toleranciát alkalmaz minden olyan magatartással szemben, amely akár közvetve is veszélyeztetheti a repülésbiztonságot vagy az utasok nyugalmát” – jelezték.
A W9 5301-es járat a Földközi-tenger felett várakozott, amíg a hatóságok felmérték a helyzetet. A leszállást követően rendőrök és kutyás egységek várták a gépet, az utasokat pedig egyenként ellenőrizték. Az Izraeli Repülőtéri Hatóság közleménye szerint az eljárásrendnek megfelelően jártak el, és megállapították, hogy „nem történt valós incidens.”
Vadászgépek kísérték a Wizz Air Londonból Tel-Avivba tartó járatát vasárnap reggel, miután egy utas gyanús viselkedése miatt biztonsági protokollt léptettek életbe a fedélzeten. A gépet egy ideig nem engedték be az izraeli légtérbe, leszállás után pedig a termináloktól távol vizsgálták át az utasokat és a csomagokat.
Izraeli sajtóhírek szerint a riasztást az válthatta ki, hogy egy utas „fenyegető üzenetet” kapott egy másik útitárstól. Utóbbi állítólag „terroristára” nevezte át a személyes wifi hotspotját
– írta a 24.hu. A lap megkereste a Wizz Air-t, akik az alábbi közleményt juttatták el nekik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.
Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.
Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.
A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.
A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.
A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig
a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.
„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.
Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.
Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.
2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.
Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.
Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.
A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
