HÍREK
A Rovatból

Elhunyt Valéry Giscard d'Estaing volt francia elnök

A Franciaország modernizálásában nagy szerepet játszó és az európai ügyért elkötelezett politikus 94 éves volt.
MTI - szmo.hu
2020. december 03.



Kilencvennégy éves korában meghalt Valéry Giscard d'Estaing volt francia elnök - jelentette be az Elysée-palota szerda este. A meggyőződéses európai politikus 1974 és 1981 közötti elnöki időszakához fűződik a francia demokrácia és társadalom modernizálása.

A politikust novemberben szívelégtelenség miatt kórházba szállították, az alapítványa által kiadott közlemény szerint a koronavírus szövődményébe halt bele szerdán a Loire menti Authonban található otthonában. Végakaratának megfelelően temetése szűk családi körben történik.

Az 1926-ban született Giscard d'Estaing Charles de Gaulle elnöksége alatt a pénzügyminisztériumot vezette, és harminc év után sikerült az ország költségvetését egyensúlyba hoznia.

A jobboldali politikust 1974-ben választották elnökké. Az Európát a második világháború után újjáépítő kereszténydemokrata és centrista összefogás képviselőjeként reformpolitikájával hét éves mandátuma alatt alapvetően és tartósan átalakította a francia társadalmat.

Hivatali ideje alatt született törvény a születésszabályozás és terhességmegszakítás jogáról, az alapfokú oktatás egységesítéséről, 21-ről 18 évre csökkent a nagykorúvá válás időpontja, a választójogi korhatár. Elnökként szorgalmazta a TGV (Train á Grande Vitesse), a nagysebességű vasút megépítését, a Minitel online szolgáltatás fejlesztését, támogatta az atomerőművek építését. 1975-ben ő kezdeményezte a világ legfejlettebb ipari államainak (a mai G7 csoport) létrehozását, és Helmut Schmidt német kancellárral - akihez a németül kiválóan beszélő Giscard-t személyes barátság is fűzte - közösen felkarolta a monetáris unió tervét.

„Valéry Giscard d'Estaing egész életében az európai nemzetek közti kapcsolatok megerősítésén munkálkodott, a politikai életet sikeresen próbálta modernizálni és hatalmas intelligenciáját a legösszetettebb nemzetközi problematikák elemzésének szentelte” - írta Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfő elődjéről a közösségi oldalakon közzétett megemlékezésében.

Franciaország egy „olyan államférfit veszített el, aki a világra való nyitást választotta” - fogalmazott egy másik volt elnök, a szocialista Francois Hollande közleményében.

"Az európai eszme elvesztette egyik alapítóját, Franciaország pedig egy olyan elnököt, aki a modernitást és a merészséget hozta el számára"

- mondta Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke szerint Giscard d'Estaing „egy válságban lévő Franciaország elnökeként az új szabadságjogok megteremtője és a technológiai haladás lelkes támogatója volt”, míg Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere „a meggyőződéses európait” gyászolja.

Giscard d'Estaing-t Negyvennyolc évesen választották államfővé, 1974-ben ő számított a második legfiatalabb köztársasági elnöknek (nála fiatalabb csak az 1848-ban negyvenévesen megválasztott Charles-Louis Napoléon Bonaparte, a későbbi III. Napóleon volt.) 1977-ben megalapította az európai integrációt támogató Köztársasági Pártot, majd 1978-ban életre hívta a centrista Unió a Francia Demokráciáért (UDF) pártot.

A francia gazdaságra is kiható olajválság, a növekvő infláció, munkanélküliség azonban nem igazán kedvezett népszerűségének, amiként arisztokrata allűrjei, költséges síelései, afrikai elefántvadászatai és a közép-afrikai diktátorhoz, Bokassa császárhoz fűződő kapcsolata sem. Elvesztette első miniszterelnöke, az elnöki tisztségre pályázó Jacques Chirac támogatását is, és az 1981-es elnökválasztáson vereséget szenvedett a baloldal jelöltjétől, Francois Mitterrand-tól.

A politikától azonban nem vonult vissza, 1989 és 1993 között európai parlamenti képviselőként az uniós integráció egyik leghatározottabb szószólója volt, 2001-2003-ban az ő elnökletével működött az EU (végül életbe nem lépett) alkotmányos szerződésének szövegét kidolgozó Európai Konvent. Korábbi köztársasági elnökként 1981 óta tagja a francia törvények alkotmányosságát ellenőrző testületnek, az Alkotmánytanácsnak. 2003-ban tagjai sorába választotta a Francia Akadémia, 2008 óta tiszteletbeli elnöke volt a brüsszeli székhelyű Atomium nemzetközi szervezetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázár János: Nekem ehhez mind jogom van, van-e más kérdés?
Kifütyülték a sajtó munkatársait Lázár János fórumán. A váci Lázárinfón az újságírók azzal próbálták szembesíteni a minisztert, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, miszerint az ellene tiltakozó romákról közzétett személyes adatok egy igazoltatásból származnának.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 06.



A váci Lázárinfó utolsó perceiben a sajtó munkatársai tehettek fel kérdéseket a miniszternek, de amikor kényes téma került szóba, a megjelent közönség hangosan fejezte ki nemtetszését, kifütyülték az újságírókat, valaki pedig azt kiabálta be az RTL riporterének: "Te hülye vagy".

Az újságírók szembesíteni próbálták Lázár Jánost azzal, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, ami szerint igazoltatták a Gyöngyösön ellene tiltakozó romákat, és innen derültek ki a bűnügyi adataik.

Lázár János kezdetben kitért a válasz elől, és azt ismételgette, Gulyás Gergely már mindent elmondott a Kormányinfón, ennél többet ő sem tud mondani. Végül a sokadik kérdésre belement a részletekbe.

„Volt rendőri intézkedés, ezt elmondta Gulyás miniszter úr, hiszen beazonosították őket. Ha egy védett személy, mint egy miniszter, kormánytag, állami vezető, egy kiemelt közszereplő lakossági fórumot tart, akkor a hatályos törvények szerint védelemre jogosult. És ahhoz is jogom van, hogy megkérdezzem a miniszter urat, mint ahogy meg is tettem, hogy szerinte mi történt a lakossági fórumon. Nekem ehhez mind jogom van, így szólnak a hatályos törvények. Mint ahogy furcsa volna, hogyha valakit megvernek, az nem tudhatja meg, hogy ki verte meg. Van-e más?”

Ugyanakkor arról is beszélt, az RTL állította, hogy igazoltatások történtek, így a rendőrség szerinte az RTL-t cáfolta. Ehhez Lázár annak ellenére is ragaszkodott, hogy valójában az RTL csak idézte az általa elmondottakat.

Lázár János a Telex kérdéseire is azonnal visszatámadt.

„Miért fontos a Telexnek a bűnözők joga ennyire? Miért nem ezek mellé az emberek mellé állnak önök? ”

Ugyanezzel vádolta az RTL-t is, amikor a híradó riportere a kikerült bűnügyi adatokról kérdezte.

„Nem érdekel bűnözők személyiségi joga. Sajnálom, hogy az RTL a bűnözők oldalára áll a tisztes polgárokkal szemben” - fogalmazott.

Később ugyanakkor Lázár János finomított az álláspontján.

„Én azt mondtam, hogy azok a bűnözők, akik a fórumomat megzavarták és fenyegették a választópolgárokat, azok nem érdemelnek ilyen típusú védelmet. Ez az én álláspontom.”

Amikor az RTL arról kérdezte, mit gondol azokról, akik azt állítják, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és az erkölcsi bizonyítványukat is közzétették, a miniszter azt válaszolta, „nincs ilyen”. Hogy ezt honnan tudhatja, arra a kérdésre úgy reagált: „Nem jelentkezett nálam.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Több biztonsági őr is rámugrott és elvette tőlem” – WC-kefés Lázár-fejet vitt egy résztvevő ajándékba a Lázárinfóra
Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át, mondta a 18 éves fiú a váratlan ajándékról a váci Lázárinfón. A miniszter meglepően reagált.


Váratlan kérdésre adott váratlan választ Lázár János a csütörtök esti váci Lázárinfón. A miniszternek egy 18 éves, saját állítása szerint roma fiatal arról beszélt, hogy

több biztonsági őr is ráugrott, és elvették tőle azt a WC-kefés Lázár-fejet, amit ajándékba hozott a fideszes politikusnak.

„Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át ezt” – fejezte be a fiatalember.

Lázár János úgy reagált: nem tudja, kik vették el tőle az ajándékot, de úgy gondolja, azok az emberek nem hozzá köthetők, hanem valószínűleg helyi biztonsági őrök. Végül azt mondta: arra kéri a fiatalembert hogy várja meg a fórum végén, és szívesen átveszi tőle WC-kefés Lázár-fejet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A bíróság után az ügyvédi kamara is szót emelt a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott rendelet miatt
A Fővárosi Törvényszék nem állítja le a főváros szolidaritási hozzájárulás miatti perét. A bíróság alkotmányossági normakontrollt kezdeményez, és március 16-ra új tárgyalási napot tűzött ki.


A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.

A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”

írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”

A rendelet kihirdetése után több bíróság is jelezte, hogy nem állítja le a folyamatban lévő eljárásokat.

Egy Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és március 19-re tűzött ki új időpontot. Csütörtökön a Főváros és a magyar állam perében eljáró Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A törvényszék egyúttal jelezte, hogy a következő, március 16-i tárgyalást megtartják.

Az ügyben a Kúria is megszólalt a 24.hu megkeresésére. A legfelsőbb bírói fórum azt írta:

„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak.

E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Hozzátették, hogy „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A mostani kormányrendelet előzménye, hogy a Kúria tavaly novemberben a fővárosnak adott igazat egy szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos felülvizsgálati perben, ami mozgásteret nyitott más önkormányzatok számára is a perindításhoz.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány ezzel kimondta, hogy bármilyen bírósági ügyet rendelettel eldönthet a saját javára.

A főpolgármester bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a rendeletre az Alkotmánybíróság korábbi döntései miatt volt szükség a fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter: Ha az amerikaik és az oroszok jó viszonyban vannak egymással, akkor mi biztonságban vagyunk
A külügyminiszter szerint Európa a háborút akarja, miközben Trump békét hozna. Egy friss fogolycsere és egy katonai megállapodás is az amerikaiak érdeme, állítja.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 06.



Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy csütörtöki Facebook-posztban fejtette ki a véleményét az ukrajnai háborúval és a nagyhatalmi egyeztetésekkel kapcsolatban. A bejegyzést azzal a kijelentéssel kezdi, hogy

ha csak Donald Trumpon és az amerikai kormányon múlna, akkor már béke lenne Ukrajnában.

Állítása szerint „sajnos Brüsszel és a nyugat-európaiak ássák alá a béketörekvéseket”.

A miniszter szerint azonban történt két jó dolog is a nap folyamán. Az egyikről azt mondta:

„Amerikai közvetítésével és amerikai segítséggel egy orosz-ukrán megállapodás született a hadifogyok cseréjéről. Több száz ember térhet haza újra a családjaihoz, a szeretteihez. Ez jó hír.”

Másik pozitív fejleményként azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a magas szintű katonai párbeszéd helyreállításáról döntött.

„Mi itt Közép-Európában pontosan tudjuk, hogyha az amerikaik és az oroszok jó viszonyban vannak egymással, akkor mi biztonságban vagyunk.”

És hogyha az amerikaik és az oroszok újraindítják a katonai párbeszédet, akkor az azt jelenti, hogy a világ biztonsága is jobb helyzetbe került, mint volt az, Megelőzően. Ez mindenképpen egy remek lépés az oroszok és az amerikaiak részéről. Mi ezt üdvözöljük, és ebből is világosan látszik, hogy ha csak az amerikaiakon múlt volna, akkor már béke lenne Ukrajnában, még pontosabban, ha csak Donald Trumpon és az ő amerikai kormányán múlt volna, akkor már béke lenne Ukrajnában. Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béke törekvéseket, és semmilyen módon ne ássák alá az orosz-amerikai katonai párbeszéd helyreállítását"

– zárta gondolatait Szijjártó Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET: