HÍREK
A Rovatból

Elfogyott az ivóvíz Uruguayban: sós víz jön a csapból, kutakat fúrnak a parkokban

A magas vérnyomással élőknek, vesebetegeknek és terhes nőknek már nem ajánlják a csapvíz fogyasztását Montevideóban. A palackozott víz ára és a kereslet az egekbe szökött.


Olyan súlyos az ivóvízhiány Uruguayban, hogy hétfőn „vízügyi vészhelyzetet” hirdetett a főváros területére az ország elnöke, írja a CNN.

Az egymillió montevideói vízellátását biztosító Canelón Grande víztározóból sáros mező lett, melyen gyalogszerrel is könnyen át lehet kelni.

A Paso Severino víztározó általában az ország lakosságának 60 százalékát látja el édesvízzel, most azonban soha nem látott vízszintcsökkenést mértek. A helyi média jelentései szerint ha nem történik valami, július elejére teljesen eltűnhet a víz a tározóból. A hatóságok drasztikus szabályozással próbálják kordában tartani a vízhiányt.

A montevideói csapvíz magas sótartalma miatt alapvetően ihatatlan, ezen felül a víznek magas a klorid-, nátrium- és trihalometán-tartalma is. Az emberek mellett az állatok is képtelenek a fogyasztására. A közüzemi vízszolgáltató (OSE) azonban felmentést kért az ivóvíz sótartalmára vonatkozó szokásos szabályok alól, és hetek óta keveri a Río de la Plata torkolatából származó sós vizet a Paso Severino édesvizével, hogy növeljék a készleteket.

A legtöbb ember számára mindez nem jelent egészségügyi kockázatot, mondta Karina Rando egy májusi sajtótájékoztatón. Az egészségügyi miniszter azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a várandós nők és azok, akik magas vérnyomásban vagy vesebetegségben szenvednek, mértékkel fogyasszák, vagy akár teljesen kerüljék a csapvizet.

Az egészségügyi minisztérium továbbá azt is tanácsolta az embereknek, hogy ne adjanak sót a gyerekek ételéhez, és hogy a csecsemőtápszerek készítéséhez palackozott vizet használjanak.

Lacalle Pou uruguayi elnök hétfőn azt mondta, hogy „a vízellátás biztosított”, de a víz klorid- és nátriumszintje „biztosan emelkedni fog”, ami az egészségügyi kritériumok alapján azt jelenti, hogy a víz már nem tekinthető ihatónak. A bejelentést követően a palackozott víz iránti kereslet az egekbe szökött Montevideóban és a szomszédos Canelones megyében: egy statisztika szerint az egy évvel korábbihoz képest 224 százalékos emelkedést mértek az eladásokban. Ezzel párhuzamosan a műanyaghulladék mennyisége is megugrott.

Sokan azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy ásványvizet fogyasszanak, így számukra marad a sós csapvíz, miközben a kormány adómentességgel próbálja lejjebb nyomni a palackozott víz árát. Közben pedig új gátat építenek a San José folyón, ami megoldást jelenthet a krízisre.

A lakosságot felszólították, hogy ne öntözzék a kerteket, hagyjanak fel a kocsimosásssal, az olyan kulcsfontosságú intézményekbe, mint például a kórházak, tartálykocsival szállítják az ivóvizet.

A vízkeresés soha nem látott méreteket öltött: a város tüdejének nevezett korábban érinthetetlennek vélt parkban kútfúrásba kezdtek a munkások, hogy alternatív forrásokat találjanak.

A kialakult helyzet azért is megdöbbentő, mert Uruguaynak mindig is különleges kapcsolata volt a vízzel. Dél-Amerika egyik leggazdagabb országában a világon elsőként mondták ki 2004-ben egy alkotmánymódosítással, hogy a vízhez hozzáférés alapvető emberi jognak számít.

„Jobban fel kellett készülnünk az egyre kiszámíthatatlanabbá váló éghajlatra” – mondta a CNN-nek Daniel Panario. A Köztársasági Egyetem Ökológiai és Környezettudományi Intézetének igazgatója szerint a kormány csak most hajtja végre azokat az intézkedéseket, amiket a tudósok még februárban javasoltak. A tudósnak egy helyi gazda azt mondta, hogy mostanában nemcsak kevesebb, hanem „rosszabb” eső is esik, ami koncentráltabban esik, árvizeket okoz, majd hosszú aszályos időszakok következnek.

A megoldás, vagyis az eső azonban egyelőre nincs kilátásban a belátható jövőben. Az uruguayi főváros lakóinak marad az elmúlt száz év legrosszabb aszálya és a reménykedés, hogy egyszer csak jobbra fordul a helyzetük.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Lidl magyarországi vezetője figyelmeztet: ha a kormány nem lép, egy boltlánc lehúzhatja a rolót
A cégvezető elárulta, a potenciális profitjuk kétharmadát viszi el az extra teher. A kabinetet azonban ez nem hatja meg, és a jelek szerint nem engednek a szigorból.


Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár

ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.

A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.

A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.

A bérekről elmondta, hogy

a boltvezetők átlagosan bruttó 1,37 millió forintot, a bolti dolgozók pedig bruttó 683 ezer forintot keresnek, idén pedig átlagosan 9 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.

A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.

A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.

A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.

Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Amerikai sajtó: Az ukránok rábólintottak az amerikai béketervre
„Van még néhány apróbb részlet, amit ki kell dolgozni, de elfogadták a béketervet” – mondta a CBS-nek egy tisztviselő. Közben a CNN is úgy értesült, hogy megegyeztek az ukránokkal.


Ukrajna kedden elfogadta a Trump-kormányzat által közvetített békemegállapodás alapjait, amellyel lezárnák Oroszország közel négy éve tartó háborúját – írja a CBS News. Egy amerikai tisztviselő szerint már csak „apróbb részletek” maradtak hátra.

„Az ukránok beleegyeztek a békemegállapodásba”

– erősítette meg a tisztviselő, hozzátéve, hogy a felek közös álláspontra jutottak a javaslatról.

Oroszország egyelőre nem reagált a fejleményekre.

A bejelentéssel párhuzamosan Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere Abu-Dzabiban tárgyal orosz tisztviselőkkel. Egy helyszínen tartózkodó amerikai katonai tisztviselő szerint Driscoll kedden órákon át egyeztetett az orosz képviselőkkel.

„Továbbra is nagyon optimisták vagyunk. Remélhetőleg hamarosan kapunk visszajelzést az oroszoktól. Gyorsan haladnak a dolgok”

– mondta a forrás.

A hírek szerint egy ukrán küldöttség is az Egyesült Arab Emírségek fővárosában tartózkodik, és kapcsolatban áll az amerikai csapattal.

Rusztem Umerov, Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsadója megerősítette, hogy a hétvégén Genfben tartott megbeszéléseken „közös nevezőre jutottak a megállapodás alapvető feltételeiről”.

Umerov jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök akár már november vége előtt Washingtonba utazhat, hogy véglegesítsék a megállapodást. „Most európai partnereink támogatására számítunk a további lépéseink során. Várjuk, hogy megszervezhessük Ukrajna elnökének amerikai látogatását a lehető legalkalmasabb novemberi időpontban, hogy lezárjuk az utolsó lépéseket és megállapodást kössünk Trump elnökkel” – írta közösségi oldalán.

Moszkva egyelőre kivár. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország „nagyra értékeli az USA álláspontját, amely kezdeményező szerepet vállal az ukrán konfliktus megoldásában”, de hozzátette, hogy Moszkva „professzionálisan jár el, és nem szivárogtat ki információkat a formális megállapodások megkötése előtt”. Lavrov szerint Oroszország elvárja, hogy az USA tájékoztassa az Ukrajnával és Európával folytatott konzultációk eredményeiről.

A tárgyalások alapja a Fehér Ház 28 pontos javaslatának egy átdolgozott változata, amelyet a hétvégi genfi egyeztetések után finomítottak. A megbeszéléseken Driscoll mellett részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff elnöki megbízott és az elnök veje, Jared Kushner is. Egy korábban kiszivárgott tervezet még olyan, Kijev által elutasított feltételeket is tartalmazott, mint Ukrajna teljes Donyeck megyéjének feladása és a NATO-csatlakozási törekvések leállítása. A javaslathoz egy biztonsági garanciákról szóló kísérő dokumentum is tartozik. Olga Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete szerint az USA olyan „biztonsági biztosítékokat” szándékozik nyújtani, amelyek a NATO-szerződés 5. cikkelyéhez hasonlók.

A Fehér Ház vasárnap este közölte, hogy „egy frissített és finomított béke-keretmegállapodást” dolgoztak ki. Marco Rubio külügyminiszter az egyik genfi ülést „nagyon tartalmasnak” nevezte, de jelezte: „még van némi munka hátra, és a csapataink most ezen fognak dolgozni”. Donald Trump elnök eredetileg hálaadásig sürgette a megállapodást, de Rubio szerint ez a határidő rugalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghalt „a betegek angyala”, a legendás műhibaperes ügyvéd, Ábrahám László
82 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el a jogász, aki az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakjaként vált ismertté.


Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.

Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint

az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakja lett. Munkássága évtizedeken át formálta a magyar joggyakorlatot, miközben a legreménytelenebbnek tűnő ügyekben is a kiszolgáltatott betegek és hozzátartozóik oldalára állt.

Kitartása legendás volt; legutóbbi, országos visszhangot kiváltó ügyében is sikerrel képviselte azt a férjet, akinek várandós felesége és magzata tavaly a szegedi klinikán halt meg. Az ügyben idén júniusban peren kívüli egyezség született: a Szegedi Tudományegyetem több mint tízmillió forint sérelemdíjat és járadékot fizetett a családnak.

Az ügyvéd következetesen bírálta az egészségügyi és az igazságügyi rendszer hiányosságait. Híres mondása szerint, melyet a Blikknek nyilatkozott:

„Az orvosi összetartást a betonfalnál is nehezebb áttörni”.

Rendszeresen sürgette független szakértői testületek felállítását. Munkáját nemcsak a betegek, de a szakma és az állam is elismerte: 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. „Nem szoktam hozzá, hogy elismerik a munkámat, általában ellenállás fogadta minden oldalon a tevékenységemet” – mondta a kitüntetés átvételekor.

Társadalmi felelősségvállalása túlmutatott a műhibapereken: 2022-ben irodájával ingyenes jogi segítséget ajánlott fel a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusoknak. Életútját a rendíthetetlen munkamorál és az igazságérzet vezérelte, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Rosszul vagyok, ha reggel 8-kor nem indulhatok el munkába.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
VSquare: Orbán Viktor pénteken Putyinnal találkozik Moszkvában – a kormány nem cáfol
A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. A litván elnök azt mondta: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”


A VSquare információi szerint

Orbán Viktor november 28-án, pénteken Moszkvában, a Kremlben találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel

– írta a 24.hu. A portálnak az út részleteit jól ismerő, megbízható forrás árulta el az információt.

A kormány egyelőre nem erősítette meg a hírt, de a lap megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem is cáfolta azt, mindössze annyit közölt: „A miniszterelnök külföldi útjairól a szokott rendben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”

A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2022 óta háromszor, összesen pedig tizennégyszer találkozott. Orbán legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, az akkori találkozót követően azt mondta Putyinnak: „Köszönöm azt, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem.”

A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője akkor kijelentette, hogy Orbán útja „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra figyelmeztetett: „A békítés nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában.” A legélesebb kritikát Gitanas Nausėda litván elnök fogalmazta meg: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”

A magyar kormány a bírálatok ellenére kitart, a miniszterelnök stábja rendszeresen „békemisszióként” állítja be a Moszkvával folytatott egyeztetéseket. Havasi Bertalan, a miniszterelnök volt sajtófőnöke a korábbi utat is azzal indokolta, hogy az a miniszterelnök „békemissziójának részeként” történt. Ezzel szemben a TISZA párt a hazai ellenzéki oldalról korábban azt javasolta, hogy a valódi béke érdekében Orbán Viktor kezdeményezze egy Putyin–Zelenszkij-találkozó budapesti megrendezését.

A pénteki találkozó lehetséges napirendi pontjai között szerepelhet az ukrajnai háború és a tűzszünet kérdése mellett az energiaügy is. Magyarország 2021-ben 15 éves, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződést kötött a Gazprommal. Bár a kormány idén diverzifikációs lépésként megállapodást kötött a francia Engie vállalattal is évi 0,4 milliárd köbméter LNG szállításáról 2028-tól, a kormányzati kommunikáció szerint ez kiegészíti, nem pedig kiváltja az orosz forrást. Emellett kulcstéma a paksi atomerőmű bővítése, amelynek 12,5 milliárd eurós keretösszegéből 10 milliárd eurót orosz állami hitel fedez.

A találkozó nemzetközi jogi hátterét árnyalja, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt. Mivel a találkozónak Moszkva ad otthont, Magyarországot mint ICC-tagállamot nem terheli a letartóztatási kötelezettség.


Link másolása
KÖVESS MINKET: