Elárulta az új pápa, hogy miért a XIV. Leó nevet választotta
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Robert Francis Prevost elmondta: több oka is van annak, hogy a XIV. Leó nevet választotta, de elsősorban XIII. Leó pápa Az új dolgok (Rerum novarum) kezdetű, „történelmi jelentőségű” enciklikája motiválta a döntését, írja az MTI.
Az ugyanis az első nagy ipari forradalom kontextusában tárgyalta a szociális kérdéskört - tette hozzá.
- jelentette ki XIV. Leó.
XIII. Leó 1891 májusában kiadott dokumentuma az első olyan pápai szociális körlevél volt, amely a munkásokról is szólt.
A csütörtök este megválasztott pápa a VI. Pálról elnevezett vatikáni audienciateremben fogadta a bíborosi testület tagjait: a zárt ajtók mögött zajlott találkozóról a Szentszék csak a pápa beszédének szövegét közölte, amelyet kötetlen beszélgetés követett a bíborosokkal. Utóbbit nem hozták nyilvánosságra, de a találkozó két órán át tartott.
XIV. Leó hangoztatta, hogy a pápaság számára, amiként mindenki más számára is „erő feletti igának” számít, és e misszióban, valamint a felelősségben a bíborosok és a hívek támogatására számít. Egyszerre „szomorú és örömteli” pillanatról beszélt, hiszen megválasztása Ferenc pápa halálát követte.
A pápa arra kérte a bíborosokat, hogy tapsolják meg Giovanni Battista Rét, a bíborosi testület dékánját, valamint Kevin Joseph Farrell kamarás bíborost azért a munkájukért, amelyet Ferenc pápa halálától a konklávé kezdetéig terjedő időben végeztek el. Megemlékezett azokról a bíborosokról is, akik egészségi okokból nem tudtak jelen lenni a pápaválasztáson.
XIV. Leó úgy véli, a katolikus egyház mindenkori feje „nem más, mint Isten és saját testvérei alázatos szolgája”. Példaként elődjét említette, hangoztatva, hogy Ferenc teljesen a szolgálatnak szentelte az életét, és józan, lényegre törő stílusával értékes örökséget hagyott hátra. Az Ótestamentumot idézve megjegyezte, hogy a Teremtő sem szélviharokkal és földrengésekkel, hanem inkább az enyhe szellő susogásával szeret kommunikálni.
Hangoztatta, hogy az egyház valódi nagyságát a Ferenc pápát búcsúztató emberek tömegének ereje mutatta meg.
XIV. Leó az egyetemes egyháztól a II. vatikáni zsinattal megkezdett út folytatását kéri, amelynek témáit szerinte Ferenc pápa 2013-ban kiadott, Az evangélium öröme (Evangelii gaudium) kezdetű apostoli buzdítása tette aktuálissá.
XIV. Leó a zsinati témák közül megemlítette az egész földi keresztény közösség küldetéstudatát, a kollegialitás és szinodalitás erősödését, a hit érzékelése iránti figyelmet. Utóbbi esetében az inkluzivitást emelte ki, vagyis a legelesettebbek befogadását, szeretetteljes gondozását, a kortárs világgal való bátor és bizalommal teli párbeszédet. Elmondása szerint ezek a szempontok is szerepet játszottak pápai neve kiválasztásában.
Beszéde végén VI. Pál 1963-as megválasztásakor elhangzott gondolatait idézte, miszerint az akkori egyházfő a hit és a szeretet lángjával akarta megvilágítani a jóakaratú emberek közötti együttműködést, valamint éreztetni Isten segítő erejét.
Ez volt XIV. Leó harmadik beszéde megválasztása óta, a Szent Péter-bazilika erkélyén, majd a Sixtus-kápolnában pénteken elmondott beszédét követően.
A pápaválasztással kapcsolatban az esélyesek között számon tartott Pietro Parolin bíboros a szülővárosa napilapjának írt levelében köszönetet mondott a helybeli hívek „szurkolói” támogatásáért, de hangsúlyozta, hogy a mindenkori egyházfő megválasztásának megvan a maga logikája.
Parolin azt írta, amikor a pápaválasztó bíborosok kétharmados többsége eldöntötte, hogy Robert Francis Prevost lesz a pápa, és ő igent mondott a megbízatásra, hatalmas tapsot kapott a Sixtus-kápolnában. A bíboros hozzátette: megérintette, hogy megválasztásakor XIV. Leó arca milyen lelki békét sugárzott, hiszen „ezek olyan pillanatok, amelyek teljesen megváltoztatják egy ember életét”.
