News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Elárulta a kormány, miért nem kellett a 900 millió forintnyi ingyen koronavírusteszt az országnak

Nem voltak elégedettek a támogatottak körével és a szűk időkorláttal.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Magyarország is jelentkezett az Európai Bizottság programjába, aminek keretében közel 900 millió forintnyi PCR- és gyorstesztet kaphatott volna Magyarország – ám később ezt a jelentkezést visszamondták. Az ingyenes tesztek azokon segítettek volna, akiket az EU által nem elismert vakcinával oltottak, és ezért utazáshoz saját pénzükön kellett külön tesztet csináltatniuk.

A Népszava a Miniszterelnökséghez fordult, hogy megtudja, miért mondtak le az ingyenes tesztekről, ám helyettük az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) válaszolt. Mint írják:

„A projekt rendkívül szűk támogatási kört célzott meg, rendkívül szűk határidőre korlátozódva: kizárólag a 12 éven aluli gyermekek és az EU által el nem ismert oltóanyaggal oltott állampolgárok tesztelésének elősegítését előirányozva az EU Digitális COVID-igazolvány kiváltása és az azzal történő utazás elősegítése érdekében.

Noha a magyar részről a projekt megvalósításához szükséges teljes tervezés megtörtént, az utazási időszak közben véget ért és a Covid-19 újabb hulláma kezdetén járva a harmadik oltások beadása is megkezdődött (2021 augusztusától). Ezzel megerősítve az első két vakcina által biztosított védelmet, egyben biztosítva az unió tagállamaiba való utazás lehetőségét.”

A portál szerint árnyalja az OKFŐ érvelését, hogy sokan vannak még, akik a harmadik oltás után is csak teszttel mehetnek Nyugat-Európába, ráadásul rengetegen nem csak a klasszikus utazási időszakokban kénytelenek útra kelni. Az OKFŐ válasza arra sem ad magyarázatot, hogy miért ne lehetett volna akár csak az általuk említett „szűk támogatási kör” számára elfogadni az uniós pénzt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Itt a Belügyminisztérium válasza a tanárok követeléseire
Nagyobb béremelés akkor lehetséges, ha gazdaság jobban teljesít, az óraszámcsökkenés nem reális – írta Pintér Sándor minisztériuma a szakszervezeteknek.

Link másolása

hirdetés

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly októberben alakított közös sztrájkbizottságot. A sztrájktárgyalásokat júniusban nyitották újra, és a szakszervezetek továbbra is lényegében két dolgot szeretnének elérni:

  • a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a tanárok garantált illetménye további 45 százalékkal emelkedjen,
  • a kötelező óraszámuk pedig heti 22 órára csökkenjen.
  • A követeléseikkel kapcsolatban a Belügyminisztérium levélben fejtette ki az álláspontját – a dokumentumot a Telex tette közzé szerdán. (Az új kormányban a közoktatás a Pintér Sándor vezette belügyi tárcához került.)

    A béremeléssel kapcsolatban azt írták, hogy a következő két évben is további legalább 10-10 százalékos béremelésre kerülhet sor,

    „ennél nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben a gazdaság jól teljesít”.

    „A következő bérfejlesztési lépés ütemezése az Európai Bizottsággal folytatott megállapodástól is függ, a tárgyalások ennek érdekében folyamatban vannak, a Kormány érdeke is az, hogy ezek mielőbb lezárásra kerüljenek” – írta a belügyi tárca.

    Az óraszám-csökkentés a Belügyminisztérium szerint „jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”.

    „Arra kell törekednünk, hogy a 22-26 óra közötti szabályozás szerinti óraterhelés az alsó érték felé mozduljon el, a szabályozás ugyanakkor az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását teszi rugalmasabbá” – fejtette ki levelében a BM, és azt is hozzátették: azzal egyetértenek, hogy akik a többiekhez képest magasabb óraszámot és túlórát vállalnak, magasabb juttatásban részesüljenek.

    hirdetés


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    hirdetés
    HÍREK
    A Rovatból
    hirdetés
    Fontos bejelentést tett Joe Biden a NATO-csúcson
    Az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelni fogják jelenlétüket.

    Link másolása

    hirdetés

    Jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában az Egyesült Államok - jelentette be Joe Biden amerikai elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján.

    "Szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon minden földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére"

    - jelentette ki.

    Az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelni fogják jelenlétüket.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Döbbenetes videókon a kremencsuki bevásárlóközpont hétfői lerakétázása
    Az oroszok szerint szó sincs rakétatámadásról. Ők egy közeli fegyverraktárat találtak el, és az ott tárolt lőszerekről terjedhetett át a tűz a plázára.

    Link másolása

    hirdetés

    Egy közeli gyár biztonsági kamerája megörökítette azt a pillanatot, amikor két orosz rakéta hétfőn a kremencsuki plázába csapódott, írja a The Sun. A sokkoló felvételen jól látszik, ahogy az egyik rakéta óriási sebességgel az épületbe csapódik, lángok csapnak fel, ezzel párhuzamosan pedig a törmelék a magasba repül.

    A mentésben részt vevő helyi tűzoltóparancsnok szerint ilyen intenzitású tűzben szinte semmi esély a túlélésre. A férfi szerint szörnyű volt látni a rengeteg holttestet, köztük gyerekeket is. Az orosz támadásban legalább 20 ember halt meg, több tucatot kórházban ápolnak, 50-60 embert pedig egyelőre eltűntként kezelnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt mondta, hogy nagyjából ezer vásárló tartózkodhatott az épületben a becsapódás idején.

    A bevásárlóközpont melletti parkban elhelyezett térfigyelő kamerák több szögből is rögzítették az irtózatos erejű becsapódásokat. A videón jól látszik, ahogy a sétáló emberek hirtelen menekülni kezdenek az első rakéta felrobbanása után, majd másodpercekkel később egy még nagyobb robbanást lehet látni a felvételeken. A park látogatói között akad olyan, aki rémületében a park közepén található tóba veti magát, egy másik ember pedig a gyerekével menekül egy hatalmas fa tövébe.

    Oroszország tagadja, hogy rakétákkal találta volna el a porig rombolt bevásárlóközpontot. A Kreml álláspontja szerint egy közeli amerikai és európai fegyverraktárat céloztak, és az ott tárolt lőszerek miatt keletkezett tűz terjedt át a plázára.

    hirdetés

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Aki hisz a koronvírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben, az az orosz propagandát is könnyebben beveszi
    A Fidesz szavazói jobban hajlanak az oroszbarát narratívára, a Covid-oltások kapcsán azonban már nincs ekkora szakadék a két tábor között.

    Link másolása

    hirdetés

    Aki hajlamos a Covid és az oltások mögött is a háttérhatalom manipulációit látni, az inkább hisz az orosz dezinformációban is - ez derül ki a Political Capital elemzéséből, ami a Telexen jelent meg szerdán.

    A szerzők a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekbe vetett hitet a felmérésben az orosz propaganda jellemző, már egyértelműen megcáfolt álhíreivel és összeesküvés-elméleteivel vetették össze. Az elemzés alapját egy a Medián által május 27. és június 2. között végzet közvélemény-kutatás adta.

    Ez alapján azt írták:

    akik hisznek abban, hogy a koronavírus a globális elit titkos tervének eredményeképpen jött létre, azoknak a 42 százaléka azzal is egyetértett, hogy Ukrajna vezetése nácikból áll, és náci ideológiát képvisel.

    Azok között, akik nem látnak világhatalmi összeesküvést a Covid-oltások mögött csak 11 százaléka hisz az ukrán náci kormány mítoszában.

    Azt is kimutatták, hogy míg az orosz invázióval kapcsolatos konteók tekintetében jelentős eltérés figyelhető meg a pártreferencia alapján, addig a koronavírussal kapcsolatos elméletek elfogadottságában közel sincs akkora szakadék a Fidesz és az ellenzéki pártok szavazói között.

    hirdetés
    A Fidesz szavazóit az átlagosnál jobban jellemzi az oroszbarát narratívák elfogadása, az ellenzékiek körében azonban jóval az átlag alatti értéket mértek,

    ami az elemzők szerint a téma polarizáltságát mutatja.

    Az orosz dezinformációk közül leginkább az ukrán kisebbségpolitikára építő narratívákra fogékony a magyarok. A választókorú népességnek például 46 százalék valósnak gondolja, hogy az ukrán nacionalisták miatt a kárpátaljai magyar kisebbség állandó életveszélyben van, viszont csak 14 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket fejlesztett, és így Oroszország csak megvédte magát a beavatkozással.

    A legkisebb eltérés a két szavazótábor között annál az állításnál volt, ami szerint a háborúban mindenki hazudik és álhíreket gerjeszt.

    Az elemzők szerint a nagyhatalmakkal szembeni általános gyanakvás tehát táborokon átívelő jellemzője a hazai szavazóközönségnek.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: