"Rengeteg kiképzésen részt vettem már, tisztában vagyok vele, hogy az űrutazásnak milyen veszélyei vannak, és hogy nem biztos, hogy életben maradok. De a kihívás akkora, ami túlszárnyalja bennem a félelmet"
Alyssa ugyan úgy készül, hogy az ő első útja csupán három évig tartana, és utána hazajöhetne, a tudomány jelenleg ismert állása szerint erre kevés az esély.
A szakértők többsége szerint a Mars-utazás leginkább úgy lenne megvalósítható, ha az űrhajósokat nem kellene visszahozni a Földre, hanem életük végéig a Marson élnének és dolgoznának, egy önfenntartó kolóniát létrehozva.
A vörös bolygóra egyébként még eljutni is minden képzeletet felülmúlóan nehéz utazás: csak az odaút fél évig is eltarthat.
A NASA már bejelentette: az első Mars-expedíció legénysége 2030 körül (esetleg pár évvel később) indul útnak a vörös bolygóra. Az is kiszivárgott, hogy az első ember, aki a bolygóra lép, feltehetően egy nő lesz.
Most az is kiderült, hogy ennek a galaktikus jelentőségű, történelmi pillanatnak nagy valószínűséggel egy most 18 éves Lousiana állambeli lány, Alyssa Carson lesz a főszereplője.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Angolaknában halt meg egy beteg a Szent Imre Kórházban: a Tisza Párt szakpolitikusa szerint a bűnbakkeresés a legnagyobb hiba
Hegedűs Zsolt a hétfői tragédia után a brit NHS rendszerét javasolja mintaként. Szerinte a megelőzhető tragédiákról transzparens jelentéseket kellene készíteni a rendszerszintű hibák feltárására.
Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.
A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.
„A Szent Imre Kórházban történt tragédia mindannyiunkat megráz. Egy emberi élet elvesztése nem lehet hír a sok közül”
– írta Facebook-oldalán Dr. Hegedűs Zsolt. A szakpolitikus szerint a megoldást a brit egészségügyi rendszerben, az NHS-ben alkalmazott gyakorlat jelenthetné, ahol az ablakon kieső betegek esetei az úgynevezett „Never Eventek”, vagyis az elvileg soha meg nem történő, megelőzhető események közé tartoznak. Kifejtette, hogy az NHS ezekről nyilvános, transzparens jelentéseket tesz közzé, amelyek tartalmazzák a történteket, a rendszerszintű hiányosságokat és a megelőző intézkedéseket.
„Ez a szemlélet mutat irányt. A hibáztató egészségügyi kultúrából a tanuló egészségügyi kultúra felé kell elmozdulnunk. Olyan irányba, ahol az eseteket nem eltussoljuk, hanem kivizsgáljuk. Ahol a cél elsődlegesen nem bűnbakkeresés, hanem a tanulságok levonása és a megelőzés”
– fogalmazott Hegedűs Zsolt.
Az elmúlt évben több, intézményből való távozás után bekövetkezett haláleset borzolta a kedélyeket - írta a 24.hu. Tavaly januárban az ajkai kórházból távozott önkényesen egy koponyasérült beteg, akit másnap holtan találtak meg; az intézmény belső vizsgálatot indított. 2025 novemberében a szegedi klinikáról távozó szekszárdi orvosnő, dr. Kett Antónia halála kapcsán bontakozott ki országos vita a kórházi távozás szabályairól. Akkor a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság közös válaszában azt írta:
„A beteg – ha ezzel másokat nem veszélyeztet – elhagyhatja az intézményt… a beteg szabadsága csak törvényben meghatározott, indokolt esetben korlátozható.”
Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.
A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba” – Magyar Péter is reagált arra, hogy jövő novemberben elzárják az orosz gázcsapot
Az EU-s döntés után azonnal kitört a politikai csata itthon a gázkérdésben. Míg a kormány a rezsicsökkentést féltve rohan a bíróságra, addig Magyar Péterék saját tervvel álltak elő.
Végleg eldőlt: az Európai Unió tagállamai rábólintottak, hogy fokozatosan kivezetik az orosz gázt az európai piacról, ezzel elzárva a gázcsapokat Oroszország felé – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A döntést minősített többséggel hozták meg, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, míg Bulgária tartózkodott.
A ma elfogadott rendelet szigorú menetrendet ír elő. Eszerint idén április 25. után már nem lehet új, rövid távú LNG-szerződést, június 17. után pedig rövid távú vezetékes gázszerződést kötni Oroszországgal. A már meglévő, hosszú távú megállapodásokat is fel kell számolni: az LNG-szerződéseket jövő január elsejéig, a vezetékes gázra vonatkozókat pedig legkésőbb 2027. november 1-ig kell felbontani.
A magyar kormány azonnal jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint „ez a rendelet több sebből vérzik. Alapvetően nemzetállami hatáskör lenne az energiamix meghatározása. Ha pedig uniós hatáskörnek tekintenénk, ez szankciós rezsimnek minősülne, ami egyhangúságot feltételez. Egy jogi trükkel azonban kereskedelempolitikai kérdéssé minősítették át, így többségi döntéshozatallal is el lehet fogadni.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még ennél is tovább ment, egyenesen a Tisza Pártot is megemlítve. „Az orosz kőolajról és földgázról való leválás óriási rezsiköltség-növekedést jelentene. Ezt akarja Brüsszel, ezt akarja a Tisza Párt. Mi viszont, szuverén nemzeti kormányként, ezt meg fogjuk akadályozni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy bíróságon támadják meg a döntést. A miniszterelnök a Facebookon erősített rá a kormányzati álláspontra: „A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – írta Orbán Viktor.
A kormány tehát az Európai Bírósághoz fordul, de a siker esélyei kétségesek. Arató László, az Eurológus brüsszeli tudósítója a Híradónak arról beszélt, hogy „az Európai Bíróság gyakorlatában az látszik, hogy ha valamelyik ügy eléggé politikai jellegű – ez pedig nyilván az –, akkor nem nagyon szokott a tagállamok közötti vitában ilyen módon igazságot tenni.” Az eljárás várhatóan két évig is eltarthat, ami pont a megszabott határidő környékére esik, de a magyar kormány addig is kérheti a döntés felfüggesztését.
Mindeközben a legerősebb ellenzéki erő, a Tisza Párt is megszólalt az ügyben. Magyar Péter, a párt vezetője egy, a kormányétól némileg eltérő, de szintén a magyar érdekek védelmét hangsúlyozó stratégiát vázolt fel. „Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba, illetve tárgyalásokat kezdeményezünk Brüsszellel, hogy ha a magyar energiabiztonsághoz vagy az olcsó energiához ez szükséges, Magyarország mentességet kapjon minden olyan döntés alól, amely kedvezőtlen lehet a magyar cégeknek és a magyar lakosoknak” – jelentette ki.
A kormányoldal kommunikációjának egyik sarokköve, hogy az orosz gázról való leválás drasztikus rezsiemelkedéssel járna. Ezt azonban egy energiapiaci szakértő vitatja. Holoda Attila szerint az orosz gáz ára valójában a tőzsdei árakat követi. „Gyakorlatilag ugyanazt az árat követi, mint az európai tőzsde – némi, másfél–két hónapos késéssel –, de ugyanazt az árat fizetjük az orosz gázért. Tehát minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az orosz gáz nem olcsóbb, mintha máshonnan vennénk” – magyarázta a szakember.
Végleg eldőlt: az Európai Unió tagállamai rábólintottak, hogy fokozatosan kivezetik az orosz gázt az európai piacról, ezzel elzárva a gázcsapokat Oroszország felé – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A döntést minősített többséggel hozták meg, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, míg Bulgária tartózkodott.
A ma elfogadott rendelet szigorú menetrendet ír elő. Eszerint idén április 25. után már nem lehet új, rövid távú LNG-szerződést, június 17. után pedig rövid távú vezetékes gázszerződést kötni Oroszországgal. A már meglévő, hosszú távú megállapodásokat is fel kell számolni: az LNG-szerződéseket jövő január elsejéig, a vezetékes gázra vonatkozókat pedig legkésőbb 2027. november 1-ig kell felbontani.
A magyar kormány azonnal jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint „ez a rendelet több sebből vérzik. Alapvetően nemzetállami hatáskör lenne az energiamix meghatározása. Ha pedig uniós hatáskörnek tekintenénk, ez szankciós rezsimnek minősülne, ami egyhangúságot feltételez. Egy jogi trükkel azonban kereskedelempolitikai kérdéssé minősítették át, így többségi döntéshozatallal is el lehet fogadni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány szerint szociális oka van annak, hogy egy InterCity úgy néz ki, mint egy Kusturica-filmből elszabadult szerelvény, és még le is robban. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azzal magyarázta a helyzetet, hogy a vegyes, sokszor ósdi kocsikból álló vonatokra azért van szükség, hogy a sima, nem pótjegyes utasok is felférjenek a távolsági járatokra - számolt be róla az RTL Híradó.
A botrány szombaton robbant ki, amikor a Békés InterCity Nagykátánál lerobbant. A szerelvényről Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, korábbi közlekedési államtitkár posztolt egy fotót, amelyen látszik, hogy a hét vagonból mindössze kettő volt azonos típusú, és egyik sem felelt meg az InterCity-minőségnek.
A vonatot végül egy ötvenéves mozdonnyal kellett elvontatni. „A kocsik nagy része InterCity-forgalomra alkalmatlan, fapados személyvonati kocsi, amelyeket réges-rég, 40–50 évvel ezelőtt használtak személyvonatokban. Van köztük olyan is, amelyet a MÁV Nosztalgia vásárolt használtan Svájcból nosztalgiamenetekre – ezt is besorolták az InterCitybe. Gyakorlatilag egyetlen, 21. századi InterCity-minőségű kocsi sincs benne” – fogalmazott Vitézy.
A minisztérium a történtekre reagálva egy közleményben magyarázta meg a bizonyítványt. A lerobbant bérelt mozdonyról azt írták: „Az új, korszerű mozdonyok valóban elromolhatnak néha, csak – érthetően – sokkal ritkábban, mint a régi vontatójárművek.” A vegyes kocsiösszeállításra pedig egy meglepő érvet hoztak fel. „Ezzel a megoldással tehát azoknak is biztosítani tudják a távolsági utazást, akik kevesebb pénzből szeretnének utazni” – közölte a tárca. A MÁV egyébként az ilyen esetekre már felkészült: 2025 novembere óta automatikus kártérítést fizetnek, ha valaki IC-helyjegyet vesz, de végül nem tud InterCity-kocsiban utazni.
A mostani helyzet nem előzmények nélküli. Lázár János építési és közlekedési miniszter 2023-ban jelentette be, hogy a MÁV járműparkját nem új vonatok vásárlásával, hanem használt szerelvények bérlésével frissítik. „Nem tervezzük, hogy Siemens járműveket vásárolunk”
– szögezte le akkor a miniszter. A járműhiányt súlyosbította a Dunakeszi Járműjavító leállása is, ami miatt a karbantartás akadozott. Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója már tavaly októberben figyelmeztetett a várható problémákra. „Ez most azt jelenti, hogy elfogynak a tartalékaink, ha bármilyen műszaki probléma keletkezik, a kieső kocsit nem tudjuk másikkal pótolni” – mondta akkor.
A kritikusok szerint a szombati eset pontosan megmutatja a kormány vasútpolitikájának következményeit: a leállított beszerzések és a karbantartási problémák miatt a MÁV kényszermegoldásokra szorul. A minisztérium ezzel szemben a bérelt mozdonyok megbízhatóságát hangsúlyozza, a vegyes szerelvényeket pedig egyfajta szociális intézkedésként állítja be, amely az olcsóbb utazást teszi lehetővé.
Az utasoknak fontos tudniuk, hogy ha az előre megváltott helyjegyük ellenére nem InterCity-színvonalú kocsiban kell utazniuk, és a jegyüket online vagy a MÁV-applikációban vették, a vasúttársaság 72 órán belül automatikusan visszatéríti a helyjegy árát.
A kormány szerint szociális oka van annak, hogy egy InterCity úgy néz ki, mint egy Kusturica-filmből elszabadult szerelvény, és még le is robban. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azzal magyarázta a helyzetet, hogy a vegyes, sokszor ósdi kocsikból álló vonatokra azért van szükség, hogy a sima, nem pótjegyes utasok is felférjenek a távolsági járatokra - számolt be róla az RTL Híradó.
A botrány szombaton robbant ki, amikor a Békés InterCity Nagykátánál lerobbant. A szerelvényről Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, korábbi közlekedési államtitkár posztolt egy fotót, amelyen látszik, hogy a hét vagonból mindössze kettő volt azonos típusú, és egyik sem felelt meg az InterCity-minőségnek.
A vonatot végül egy ötvenéves mozdonnyal kellett elvontatni. „A kocsik nagy része InterCity-forgalomra alkalmatlan, fapados személyvonati kocsi, amelyeket réges-rég, 40–50 évvel ezelőtt használtak személyvonatokban. Van köztük olyan is, amelyet a MÁV Nosztalgia vásárolt használtan Svájcból nosztalgiamenetekre – ezt is besorolták az InterCitybe. Gyakorlatilag egyetlen, 21. századi InterCity-minőségű kocsi sincs benne” – fogalmazott Vitézy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: az ukránok bele akarnak avatkozni a választásokba, utasítottam Szijjártó Pétert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet
A miniszterelnök videóüzenetben közölte, hogy a nemzetbiztonsági szervek szerint Kijev célba vette a magyar választásokat. A külügyminisztertől azt várja, hogy bekéreti Ukrajna nagykövetét.
Orbán Viktor szerint az ukrán kormány összehangolt intézkedéssorozattal akar beavatkozni a magyar választásokba. A miniszterelnök erről egy hétfői Facebook-videóban beszélt, közölve, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervezetek kiértékelték „ezt a legújabb ukrán támadást”, és arra a megállapításra jutottak, hogy „a történtek egy összehangolt ukrán intézkedés-sorozatba illeszkednek, amelyekkel bele akarnak avatkozni a magyar választásokba”.
Orbán a választások tisztaságára és Magyarország szuverenitására hivatkozva utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet.
A feszültség a napokban újult erővel izzott fel a két kormány között. A davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbe kólintást”. Orbán erre a Facebookon válaszolt, „szorult helyzetben lévő embernek” nevezve ukrán kollégáját, „aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút”.
Ezután a külügyminiszterek is szóváltásba keveredtek: Andrij Szibiha Orbán moszkvai mesteréről írt az X-en, mire Szijjártó azzal vádolta Kijevet, hogy befolyásolni akarja a magyar választást, mert „olyan kormányt akartok, amely igent mond Brüsszelnek, és kész lenne Magyarországot belerángatni a háborútokba”. Szibiha erre azt írta, a magyar kormánynak nem az ukránoktól, hanem a magyar választóktól kell félnie, amit a magyar külügyminiszter úgy értelmezett, hogy „az ukrán külügyminiszter épp most jelentette be, hogy az ukrán kormány részt vesz a magyar választásokon. A Tisza név alatt indulnak.”
Orbán Viktor szerint az ukrán kormány összehangolt intézkedéssorozattal akar beavatkozni a magyar választásokba. A miniszterelnök erről egy hétfői Facebook-videóban beszélt, közölve, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervezetek kiértékelték „ezt a legújabb ukrán támadást”, és arra a megállapításra jutottak, hogy „a történtek egy összehangolt ukrán intézkedés-sorozatba illeszkednek, amelyekkel bele akarnak avatkozni a magyar választásokba”.
Orbán a választások tisztaságára és Magyarország szuverenitására hivatkozva utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet.
A feszültség a napokban újult erővel izzott fel a két kormány között. A davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbe kólintást”. Orbán erre a Facebookon válaszolt, „szorult helyzetben lévő embernek” nevezve ukrán kollégáját, „aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
