Drónokkal keresik az anyák a mexikói drogháború áldozatait
Dr. Rosalia Castro Ross egyike volt azoknak, aki semmi sem tudott fiáról 2011 decembere óta. A fiú, Roberto, aki a veracruzi egyetemen tanított társasalomtudományokat, két nappal karácsony előtt még felhívta őt, hogy párjával együtt mennek a családi ünnepre. Ez volt mindkettejük utolsó életjele. Több mint 40 ezren jutottak hasonló sorsra, amióta a közép-amerikai országban kitört a belháború a kábítószer-piac birtoklásáért, illetve a hatóságok és a szervezett alvilág között. Többségük a bandák, illetve a korrupt rendőrség áldozatai.
Rosalia azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Éveken át kilincselt a hatóságoknál, hivatalos vizsgálatot követelt, de egyik sem vezetett eredményre. Az asszony maga hajtotta fel a tanúkat, akiktől megtudta, hogy egy teherautó állta útját fia kocsijának az országúton, és néhány állig felfegyverzett férfi elhurcolta a párjával együtt. Az anya felásatta azokat az elhagyott földeket, amelyekről az hírlett, hogy holttesteket rejt, de nem talált semmit.
Három évvel Roberto eltűnése után, Rosalia, aki magához vette unokáját is, fogorvosi rendelőjét használt ruhabolttá alakította, hogy a befolyt pénzből más, gyermeküket kereső anyákkal együtt közös akcióba kezdjenek.
Így hozták létre Veracruzban több mint 200-an a Colectivo Solecitót (Fényes Nap Közösség), amelynek célja eltűnt szeretteik megtalálása.
Jelenleg már több tucat hasonló közösség működik Mexikóban – írta a Verge.
2016-ban, éppen Anyák napján az asszonyok az utcán tüntettek a kormány tehetetlensége ellen, amikor egy ismeretlen fiatalember egy kézzel rajzolt térképet adott nekik. Így jutottak el egy homokos dűnesorhoz, egy kátyús út végén, egy legelő mellett. A következő három évben a Colectivo Solecito több mint 300 áldozat földi maradványait ásta ki, és még mindig dolgoznak a körzetben. A Santa Fé-domboknak elnevezett terület Mexikó történetének legnagyobb tömegsírja.
A holttestek után a csapat lapátokkal és főleg vasrudakkal kutat. Ez utóbbiak legalább másfél méter hosszúak, 3 cm-es az átmérőjük, velük átszúrják a földet, mint egy lándzsával. Ha túlságosan könnyen hatol be a rúd a földbe, akkor ott lehet valami.
Ott azonban, ahol nem állt rendelkezésükre térkép, a keresők a csúcstechnológiához folyamodtak: kvadropter drónok vizsgálják szenzoraikkal a területet és pontosan lokalizálni tudják azokat a pontokat, ahol a földet megbolygatták. A drónok őrszemként is szolgálhatnak, mivel a tömegsírok gyakran a drogkartellek ellenőrzése alatt álló földeken vannak.
Sajnos azonban a drónokkal csak a friss ásásokat lehet felfedezni, a szenzor-technológia nagyon drága.
A feltárandó terület pedig szinte az egész ország.
Az elmúlt 11 évben közel 2000 ilyen sírt találtak a Quinto Elemento oknyomozó újságírói csapat adatai szerint és elképzelni sem lehet, hogy mennyi még a feltáratlan.
A szeretteik után kutatók tisztában vannak azzal, hogy minden lépésüket figyelik. De nemcsak ők félnek, hanem a hivatalos szervek képviselői is, akik részt vesznek a nyomozásban. A drogkartellek ugyanis mélyen beépültek a politikai életbe, az üzleti világba és a rendőrségbe is. Így maguk a nyomozók sem tudhatják, hogy kikben lehet megbízni, amikor nekilátnak egy-egy területet átfésülni, sírok után kutatva. Még saját irodájukban sincsenek biztonságban.
Az a nyomozó, akihez annak idején dr.Castro először fordult, kapott egy hívást, hogy ne ártsa bele magát az ügybe, ezért közölte az asszonnyal: nincs más választása, mint engedelmeskedni nekik.
Egy amerikai kongresszusi vizsgálat szerint a mexikói drogháborúnak eddig legalább 150 ezer halálos áldozata volt. Nemcsak a kartellek gyilkolnak. A rendőrség és a hadsereg a kábítószer-kereskedők elleni harc ürügyén emberek ezreit rabolták el, kínozták meg, és ölték meg, közben a drogbárók hatalma egyre nő.
A hozzátartozók csoportjai azonban kitartanak és néha váratlan segítséget is kapnak. Ilyen például a mexikóvárosi egyetem antropológiai kutatóintézete, amelyet ugyan ősi civilizációk kutatására hoztak létre, de az ásatásokhoz használt drónjukkal ők is beszálltak az eltűntek keresésébe. Közben ők és más civil csoportok oktatásokat szerveznek a családoknak: milyen hivatalos szervekhez forduljanak, hogyan gyűjtsék be és őrizzék a bizonyítékokat, továbbá bevezetik őket tudományos és technológiai módszerekbe – például éppen a drónok használatába. Az ő „független szakértői” munkájukat a közvélemény nyomására 2017 novemberében törvénybe iktatta a mexikói kormány.
