HÍREK
A Rovatból

Droghasználat, erőszak és celebség – három kommandós vallott, mi a baj a világ legjobb katonai alakulatával

A SEAL-kommandósok a világ legjobban kiképzett katonái közé tartoznak, ők ölték meg Oszama bin Ladent is 10 éve. De egy új riport alapján nem mindenki önzetlen hős az alakulat berkeiben.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2021. május 02.



A CBS News oknyomozó riporterének, Catherine Herridge-nek sikerült beszélnie több mint egy tucat olyan már visszavonult vagy jelenleg is aktív kommandóssal, akik az amerikai haditengerészethez tartozó SEAL kötelékeiben dolgoznak vagy dolgoztak. Közülük hárman az interjút is vállalták, igaz, név nélkül, elváltoztatott hanggal, azzal indokolva mindezt, hogy az általuk megosztott történetekkel, információkkal nagyon sokat kockáztatnak, akár emberek biztonsága is múlhat rajta.

A SEAL kommandósait a világ legjobban képzett katonáinak tartják, akik rendkívül kemény kiképzésen esnek át, és az a feladatuk, hogy bármilyen környezetben bevethetők legyenek. A rövidítés is ebből ered: Sea, Air, Land, azaz tenger, levegő és föld, minden helyzetben harcrakészek. Az amerikai haditengerészethez tartozó különleges alakulat jelenleg körülbelül 2500 főt számlál, így egy meglehetősen szűk és belterjes közegről van szó.

Az interjúban megszólaltatott kommandósok szerint azonban hiába áll a testvériség mindenek felett a különleges alakulat filozófiája szerint, már ide is bekúszott a korrupció, az erőszak és a droghasználat is.

"Három csoportra oszlanak a csapatok: van az a kisebbszámú csoport, akik gonoszok, akik törvényt szegnek. Velük szemben áll egy szintén kicsi csoport, akik ki mernek állni ellenük. És van egy hatalmas csoport, akik középen állnak, gyáván kimaradnak mindebből, és végignézik, ahogy a rosszak átgázolnak a jófiúkon."

A kommandósok egy sor olyan példát felhoztak az utóbbi évtizedből, amikor a kommandósok olyan halálesetekben játszottak szerepet, ahol nem lett volna indokolt a gyilkolás. Ilyen – többek között – egy tinédzser ISIS-fogyoly megölésével vádolt Edward Gallagher esete is, aki 2017-ben a fiatal harcos holttestével pózolt egy fotón, vagy a saját katonatársát, Logan Melgart megölő SEAL-kommandós története.

A haditengerészetnek erre mindig van valamilyen magyarázata, ám az egyik megszólaló szerint nem szabad ezekre hagyatkozni.

"Ezek az esetek nem csak úgy a semmiből történnek. Több száz lépés vezetett ehhez. Törvényen kívüliség, nárcizmus, és az, hogy azt gondolják magukról: érinthetetlenek."

Szintén probléma az egyre inkább elhatalmasodó droghasználat a kommandósok körében. A CBS által megszerzett vizsgálati anyag szerint az egyik kisebb csapatból hat ember drogtesztje mutatott ki kokainhasználatra utaló jeleket. 2018-ban egy másik vizsgálat során 10 kommandós vallotta be, hogy kokaint használt a mesterlövész-tanfolyamon, az edzések közben és bevetésen is.

A kokainon túl metamfetamint, marihuánát és ecstasyt használtak még jellemzően, a drogteszteket pedig komolyan vehetetlen viccnek tartották.

Az egyik megszólaló azonban azt mondta, hogy a kommandósok nagyobb része nem él a szerekkel.

Mindezért a gyenge vezetést okolják, ha ugyanis rendesen irányítanák a kommandósokat, nem fordulhatnának elő ilyen esetek. És olyan incidensek miatt sem hunyna szemet a vezetőség - ahogy most is teszi -, amikor egymást bántalmazzák a katonák. Az egyik kommandós szerint az ilyen ügyeket igyekeznek eltitkolni, és azzal védekeznek, hogy az alakulaton belüli problémákat a kommandósok a saját módszereikkel intézik el.

A riporter arról is kérdezte őket, hogy mit gondolnak az Oszama bin Laden elfogását övező szenzációnak. A terroristavezér lerohanását és meggyilkolását végrehajtó, a még a SEAL-en belül is elit alakulatnak mondott SEAL Team Sixet (ST6) amolyan amerikai csodacsapatként emlegették az eset után, mivel nyilvánosságra hozták, hogy ők vettek részt az akcióban. Ezzel nagyon sok szakmabeli nem értett egyet, mivel ezzel jóformán lerombolták, a SEAL-kommandósok, mint csendes profik mítoszát, akik a rivaldafénytől távol dolgoznak. A három megszólalóból kettő azt mondta, hogy nagy hiba volt megosztani:

"csak idő kérdése volt, hogy valaki saját hasznonszerzés céljából kiárusítja mindezt. És nem is kellett sokáig várni."

Az olyan filmekkel ugyanis, mint a Zero Dark Thirty: a Bin Láden hajsza, vagy a négy évadot megélt SEAL című sorozat sok kommandósból kihozta a celebet, és az is előfordult, hogy online árusították aláírt fotóikat. Amellett, hogy nagyon ellentmond mindez a csendes profi képének, sokan a konkrét taktikákról és akciókról is fecsegtek, amelyek az ellenfelek számára fontos információnak bizonyulhattak.

A három kommandós egyetért abban, hogy egy SEAL-tag nem árulhatja pénzért a hivatását:

"Mert ez az egész nem arról szól, hogy elmész a Harvardra, majd szerzel egy üzleti diplomát. Itt az amerikai alkotmányt szolgálod, és az országodat véded. A katonaság és a mi küldetésünk nem kiárusítható."

Az interjút azért vállalták, mert - bár tudják, hogy veszélyes még névtelenül is kiállni ezekkel a problémákkal - itt az idő, hogy ismét rend és fegyelem legyen a SEAL háza táján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A pápával vacsorázott Német László belgrádi érsek, miután senki sem mert leülni az új egyházfő asztalához
Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíborosok meséltek a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról.


Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíboros XIV. Leó megválasztásának körülményeiről, a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról mesélt az RTL Híradónak.

„A pápa, mikor bejött a vacsorára tegnap este, a választás után, senki sem mert az asztalához menni. Hát ez így van, az ember megváltozik, fehérben ott állt szegény, és akkor mi ketten, másik két szerzetessel, egy szalézivel és egy ferencessel, mondtuk, hogy nem lehet itt hagyni szegényt egyedül. És kérdeztük tőle, azonnal válaszolta, hogy gyertek, gyertek, úgyhogy tegnap együtt vacsoráztam a pápával”

- mesélte Német László belgrádi érsek, aki vajdasági magyar családban született, és tavaly Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.

Azt is elárulta az RTL Híradónak, hogy az úgy egyházfő szerinte nem számított a pápaságra, és ahogy sorra jöttek a szavazatok, fejét a kezébe temette, mikor ráébredt, hogy ő lehet a következő.

„Nem voltak olyan kijelentései vagy fellépései, hogy nyomni akarta volna a karriert, meg hasonló dolgok, tehát nem volt része semmilyen ilyen titkos nagy társaságoknak, amelyek megpróbálják megoldani a világ problémáit. Szerintem egyszerűen hagyta, hogy a Jóisten működjön az életében. És ez egy fantasztikus dolog”

- fogalmazott a belgrádi érsek.

Arról is mesélt, hogy Erdő Péterrel bíborossal már négy évtizede szoros baráti viszonyt ápol, és a konklávé ideje alatt is majdnem egymás melletti szobában laktak a Szent Márta-házban.

Az esztergom-budapesti érseknek bíborosként ez volt a harmadik konklávéja XIV. Leó pápával mindketten Rómában tanultak kánonjogot, így a közös téma adott volt a személyes találkozókon.

„Akkor ismertem meg, amikor Ferenc pápa kíséretében Magyarországon járt. Akkor ó a kúriai tisztségében elég új volt, de úgy látszik, hogy ezt az alkalmat megragadta, vagy pedig a pápa külön kérte, hogy jöjjön el Magyarországra”

- mesélte Erdő Péter.

A bíboros szerint XIV. Leó pápa gyors megválasztása az egységet jelenti, és ő maga is ezt az utat szeretné járni az egyházon belül, ami a szimbólumokban is megmutatkozik.

„Fölvette megint a pápai mocétumot és a Szent Pétert és Pált ábrázoló stólát. Ferenc pápa annak idején azt mondta, hogy ez nem kell és kiment fehér reverendában az erkélyre. Ő pedig elfogadta, hogy ez a hagyomány”

- jegyezte meg Erdő Péter.

A bíborosok egy része most már hazautazik, de jövő vasárnap az új egyházfő első ünnepi nyilvános visszatérnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Putyin egy meglepő, késő esti televíziós beszédben üzent: Elutasítja az európai vezetők által követelt tűzszünetet, de közvetlen tárgyalásokat kezdeményez Ukrajnával
Az orosz elnök szerint már csütörtökön elkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajnával. Putyin úgy fogalmazott: Oroszország célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.


Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy május 15-én, csütörtökön Ukrajna és Oroszország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Isztambulban. Az orosz elnök egy ritka, késő esti televíziós beszédben beszélt erről néhány órával azután, hogy európai vezetők Moszkvát egy 30 napos tűzszünet elfogadására szólították fel.

„Szeretnénk azonnal elkezdeni, már jövő csütörtökön, május 15-én Isztambulban, ahol korábban is voltak ilyen tárgyalások, de megszakadtak”

– mondta Putyin, de hangsúlyozta: a megbeszéléseknek „mindenféle előfeltétel nélkül” kell elindulniuk.

„Komoly tárgyalásokat akarunk Ukrajnával”

– tette hozzá Putyin, aki szerint

a tárgyalások célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.

A javaslat néhány órával azután történt, hogy Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő Kijevbe látogattak, ahol közös nyilatkozatot adtak ki Volodimir Zelenszkij elnökkel.

„Megerősítjük támogatásunkat Donald Trump amerikai elnök felhívása mellett, amely a békemegállapodás megkötésére irányul, és felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítések akadályozásával”

– írták. A dokumentumban arra szólították fel Moszkvát, hogy „egyezzen bele egy teljes és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetbe annak érdekében, hogy teret biztosítsanak az igazságos és tartós békéről szóló tárgyalásoknak.”

A közös közlemény azt is tartalmazta, hogy a négy ország folytatja Ukrajna támogatását: „Amíg Oroszország nem egyezik bele a tartós tűzszünetbe, mi továbbra is növelni fogjuk a nyomást az orosz hadigépezetre.”

A felszólítást az Egyesült Államok is támogatja – ezt Donald Trump amerikai elnök közös telefonbeszélgetése is megerősítette az európai vezetőkkel.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már korábban elutasította az ultimátumot. Úgy fogalmazott: Oroszország „ellenáll mindenféle nyomásgyakorlásnak”.

„Európa most nyíltan szembeszáll velünk” – mondta Peszkov. Hozzátette: Putyin „alapvetően” egyetért a tűzszünet gondolatával, de „sok kérdés van” a legutóbbi javaslattal kapcsolatban, amelyekre még válaszokat kell adni.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, a közösségi médiában reagált: „Macron, Merz, Starmer és Tusk állítólag Kijevben a békéről akartak tárgyalni. Ehelyett fenyegetéseket szórnak Oroszország felé...Szerinted ez okos dolog, mi? Dugjátok fel ezeket a béketerveket a pángender seggetekbe.”

Ukrajna és Oroszország legutóbb 2022-ben, a háború első heteiben ült tárgyalóasztalhoz. Putyin vasárnap közölte, hogy egyeztetni fog Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a kijevi tárgyalások lehetséges megszervezéséről.

Ukrajna már két hónapja sürgeti a 30 napos tűzszünetet – ezt támogatják Kijev fő európai szövetségesei és Donald Trump is. Moszkva eddig nem kötelezte el magát, bár elviekben támogatja az időszakos tűzszünet gondolatát, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy előbb tisztázni kell bizonyos „árnyalatokat”.

Putyin vasárnap tagadta, hogy Oroszország elzárkózna a tárgyalásoktól, és kijelentette: „a döntés most az ukrán vezetők kezében van”.

„Nem zárjuk ki, hogy a tárgyalások során lehetőség nyílik egy újabb fegyverszünetre”

– mondta. A tévébeszéd után Putyin anélkül távozott, hogy bármilyen kérdésre válaszolt volna, pedig az újságírók akár hét órán át is vártak rá.

(via CNN)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor elveszítette miniszterelnök jellegét
A Tisza Párt vezetője szerint „példátlan, hogy egy miniszterelnök a magyarok sírján ugráló, magyargyalázó román elnökjelöltet támogasson”.


Magyar Péter vasárnap délelőtt Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját a magyar miniszterelnök és George Simion román elnökjelölt közösségvállalásáról. Magyar bejegyzésében azt írja:

„Mondjuk ki világosan: Orbán Viktor szembeköpte és elárulta a külhoni magyarokat és ezzel a magyar nemzetet. Példátlan, hogy egy miniszterelnök a magyarok sírján ugráló, magyargyalázó román elnökjelöltet támogasson. Ráadásul ezt az ezeréves magyar történelem szimbolikus helyén tette: a Tihanyi Apátságban.”

Hozzátette: „Ehhez képest Medgyessy Péter egy kezdő óvodás volt, amikor Erdély elcsatolását pezsgőzve ünnepelte a román miniszterelnökkel. Orbán tegnap a felcsúti VIP páholyban már észlelte az erdélyi, székelyföldi, partiumi magyarok elementáris erejű felháborodását és megpróbált saját magától elhatárolódni.”

Magyar Péter szerint Orbán Viktor azt állítja, hogy nem szól bele más országok belügyeibe — ő azonban úgy véli, ez nem felel meg a valóságnak. Szerinte nem véletlen, hogy a szlovák választások előtt migránsokat szállíttatott a szlovák határra. Úgy hiszi, nem véletlen az sem, hogy Orbán újra és újra támogatta a magyarellenes nyelvtörvényeken dolgozó Robert Ficot, és közben kihúzta a szőnyeget a szlovákiai magyar pártok alól. Azt is kifogásolja, hogy szerinte a vajdasági magyarokat magukra hagyta az utóbbi egy évben. Magyar Péter szerint Orbán Viktor nyíltan beavatkozott a francia, osztrák, amerikai és balkáni választásokba is. Úgy látja, hogy azzal, hogy Orbán nem állt ki egyértelműen a külhoni magyarok mellett a legnehezebb pillanatokban, és nem foglalt nyíltan állást egy magyarellenes román elnökjelölttel szemben, elveszítette azt a szerepet, amely a magyar miniszterelnökhöz méltó lenne.

„Orbán Viktor azzal, hogy nem állt ki egyértelműen a külhoni magyarok mellett a legnehezebb pillanatban, azzal, hogy nem foglalt állást nyíltan egy magyargyűlölő román elnökjelölttel szemben, elveszítette a magyar miniszterelnök jellegét.

Orbán Viktornak ezen gyalázatos tettével az állampárt minden hitelességét elveszítette a külhoni magyarok között. Érdemes felmenni a miniszterelnök Facebook-oldalára, ahol nem győzik törölni a felháborodott erdélyi kommenteket” – írta a politikus. Megjegyezte ugyanakkor:

„Orbán békéről hazudott, de kiderült, hogy háborúra készül. Gyermekvédelemről papolt, de pedofil bűnözőt tüntettek ki. Európai és jóléti országot ígért, de kifosztotta a saját hazáját. Most pedig elárulta a saját honfitársait.

Történelmi bűn. Erre nem lehet és nem is lesz bocsánat”

– zárta posztját a Tisza Párt vezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Fennáll a gyanúja, hogy a Ruszin-Szendi Romulusz be van ütve az ukránokhoz” – mondta Kocsis Máté
A fideszes frakcióvezető szerint az ukrán kémügy nem véletlenül pattant ki pont most. Úgy véli, a Tisza Párt lépései mögött is zavarkeltés állhat.


A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kocsis Máté felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romolusz felszólalásai során a NATO vezérkari főnöki értekezleteken kifejezetten ukránbarát álláspontot képviselt, és ezeket a „Slava Ukraini!” (Dicsőség Ukrajnának!) felkiáltással zárta. Szerinte ezzel szembement a hivatalos magyar állásponttal, amely a háború befejezését és a fegyverszállítások leállítását szorgalmazza.

Kocsis Magyar Péter hangfelvételéről is beszélt. Szerinte a Magyar Péter által felhozott vádaknak "se füle, se farka" nem volt, ezt követően alig pár órával később az ukránok mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádoltak két kárpátaljai magyart, hogy kémkedtek, és azon dolgoztak, hogy felmérjék az ukrán katonai erőt Kárpátalján.

Megjegyezte, ezek ugyan súlyos vádak, de miután semmilyen bizonyíték nincsen erre, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt évek propagandaháborújába illik bele.

"Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne"

- fogalmazott.

Hozzátette, az eseményláncolat "teljesen nyilvánvaló" következtetése szerint fennáll a gyanúja annak, hogy ez a kapcsolat maga Ruszin-Szendi Romulusz volt.

A velünk szemben álló politikai erő, a Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek, mondjuk úgy, hogy sérthetik az ország szuverenitását - hangsúlyozta Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, a következő hetekben fontos döntést kell meghozniuk a magyaroknak a véleménynyilvánító szavazáson, Ukrajna gyorsított csatlakozása pedig "húsbavágó", nemcsak a gazdasági, társadalmi, hanem a közbiztonsági helyzetét is meghatározhatja Magyarországnak.

Műsorvezetői kérdésre Kocsis Máté elmondta, szerinte az ukrán ügy miatt nem fognak többen szavazni Ukrajna gyorsított csatlakozására, annak ellenére, hogy ebben reménykedik az ellenzék.

"Szerintem nem ez a cél, a cél a zavarkeltés" - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, ez tipikus titkosszolgálati eszköz, amit az ukránok propagandaügyként használnak. Kifejtette, az ő céljuk nyilvánvalóan az, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyek megítélése minimum zavaros legyen Magyarországon, vagyis minden olyan eszköz kedvező számukra, ami gyengíti a szavazás erejét.

"Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy nem az ukrán titkosszolgálat központjából, vagy a Tisza Párt brüsszeli irodájából kell megmondani, hogy mit gondoljanak a magyarok, mert Ukrajna európai uniós tagságáról kizárólag ők dönthetnek" - egyértelműsítette a Fidesz frakcióvezetője.

Kocsis Máté a két, Ukrajnában őrizetbe vett magyarról szólva azt mondta, nem hiszi, hogy az érintett személyek védelmében fel lehet lépni, elsősorban azért nem, mert nem lehet tudni, hogy milyen bizonyítékok és vádak vannak ellenük.

"Vagy az van, hogy az ilyen kémelfogó akciók a nyilvánosság kizárásával történnek és nincs ez ügyben kommunikáció, vagy ha van, akkor viszont meg kell mondani, hogy mi történt, kik ők, mi a bűnük és mi a bizonyíték ellenük" - vélekedett Kocsis Máté, megjegyezve, ez azonban nem történt meg, ami a Tisza Párt időzítésével kapcsolatban is gyanússá teszi ezt az ügyet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: