Drágul a TAJ-kártya, díjemelések jönnek az egészségügyben
A módosítások célja, hogy a 2025-ös központi költségvetés előkészítése során megalapozzák az állami igazgatás egyes szegmenseinek pénzügyi fenntarthatóságát.
A jövő évi költségvetés miatt jelentős módosításokat tervez a kormány az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások díjainál - írja a Portfolio.
A Belügyminisztérium új, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete jelentős változásokat irányoz elő az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások területén.
A módosítások célja, hogy a 2025-ös központi költségvetés előkészítése során megalapozzák az állami igazgatás egyes szegmenseinek pénzügyi fenntarthatóságát, miközben a szabályozás és az eljárási rend korszerűsítése révén hatékonyabbá váljanak az érintett folyamatok
– idézi a normaszöveget a lap.
A Portfolio szerint a változások a lakosságot és a gazdasági szereplőket egyaránt érinthetik.
A tervezet legfeltűnőbb eleme a díjszabások emelkedése, ami számos területen jelentős költségnövekedést eredményezhet.
A díjemelések többek között a következőket érinthetik:
Az EU-egészségügyi kártya és a TAJ-szám igazolása 4000 forintra nő, míg eddig 3000 forint volt.
A gyógyszerrendeléshez szükséges számítógépes program minősítése 252 100 forintra emelkedik, szemben a korábbi 200 000 forintos összeggel.
A gyógyászati tevékenységi engedélyek kiadása és módosítása is drágább lesz: az első kiadás 400 000 forint, a módosítás 80 000 forint.
Ezek a díjemelések különösen azokat érinthetik, akik gyógyászati tevékenységet szeretnének kezdeni vagy már meglévő engedélyeiket kívánják módosítani.
Azonban a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásába való befogadása is jelentős költségnövekedést hoz. A díjak az eljárás típusától függően emelkednek.
Egyszerűsített eljárásrend esetén a gyógyszerek támogatásba való befogadásáért 400 000 forintot kell majd fizetni.
Normál eljárásrendben ez az összeg 2 000 000 forintra nő, míg tápszerek és egyéb szabványosított gyógyszerek esetében az egyszerűsített eljárás díja 40 000 forint.
A gyógyászati segédeszközök támogatásba való befogadásának díjai is emelkednek: az egyedi méretvétel alapján készült eszközök gyártására előírt követelmények meglétét például a telephely nagyságától függően ellenőrzik majd, ha elfogadják a jogszabályt. Egy 1–5 főt foglalkoztató telephely esetében ez 189 000 forintba kerülne, míg egy 10 főnél nagyobb létesítmény esetében az összeg elérné az 508 950 forintot.
Az orvostudományi kutatások engedélyezésére vonatkozó díjak is jelentősen emelkednek. Egy kutatás alapköltsége 500 000 forint lenne, amely telephelyenként további 33 000 forint kiegészítő díjjal egészülhet ki.
Emellett számos egyéb területen is jelentős változások várhatók.
Az orvostechnikai eszközök nyilvántartásba vételének alapdíja 97 065 forint lesz regisztrációnként.
Az orvosi szakvizsgák bizonyítványainak pótlása 4000 forint lesz.
Az egészségügyi szakirányú képzések részvételi díjai pedig 50 000 forintra emelkednek.
A tervezet szerint a módosítások a kihirdetést követő 31. napon lépnek hatályba. A társadalmi egyeztetés december 17-ig tart.
A jövő évi költségvetés miatt jelentős módosításokat tervez a kormány az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások díjainál - írja a Portfolio.
A Belügyminisztérium új, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete jelentős változásokat irányoz elő az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások területén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Politico: Trump addig nem hívja meg Zelenszkijt a Fehér Házba, amíg alá nem ír egy békemegállapodást
A Politico értesülései szerint az amerikai kormány el akarja érni egy megállapodás aláírását, csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Azt közölték, a végleges béketerv tartalmazni fogja ezeket.
Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.
Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.
„A Trump-adminisztráció többször is nyilvánosan és privát keretek között is megerősítette, hogy minden megállapodásnak teljes körű biztonsági garanciákat és elrettentő hatást kell nyújtania Ukrajna részére”
– jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy keddi egyeztetésen igyekezett megnyugtatni az európai tisztviselőket, mondván, Trump hosszú távú garanciákban gondolkodik, amelyek megakadályoznának egy jövőbeli orosz támadást. Azt Rubio is elismerte, hogy ukrán részről a nyugati biztonsági garanciák biztosítása jelenti a békekötés sarokkövét.
Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.
A helyzetet tovább bonyolította, amikor szerdán a Bloomberg nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát. Ebben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff tanácsokkal látta el Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadót azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin milyen gesztusokkal nyerhetné el Trump bizalmát. A kiszivárgás után demokrata és republikánus politikusok is bírálták a megközelítést, a Fehér Ház és Trump azonban „standard” tárgyalási technikának nevezte az eljárást.
Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.
Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.
„Ha Orbán miniszterelnök lehetségesnek tartja, hogy elfogadja a meghívásunkat, mindig örömmel fogadjuk”
– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.
A lehetséges találkozó egy olyan időszakban jöhet létre, amikor az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések új szakaszba léptek. Putyin csütörtökön maga is utalt arra, hogy a Genfben egyeztetett amerikai–ukrán szövegtervezet „alapul szolgálhat” egy jövőbeli megállapodáshoz, bár ezzel párhuzamosan megkérdőjelezte az ukrán vezetés legitimitását.
A kétoldalú magyar–orosz napirenden eközben több sürgető téma is szerepel, köztük az energetikai együttműködés és a paksi atomerőmű bővítése. A Roszatom a közelmúltban megkapta a Paks II. projekt első betonjának öntéséhez szükséges dokumentumokat, a fő építési fázis pedig a tervek szerint 2026 februárjában kezdődhet. A projektet egy 10 milliárd eurós orosz hitel (mai árfolyamon körülbelül 3850 milliárd forint) és 2,5 milliárd eurós magyar költségvetési hozzájárulás (körülbelül 960 milliárd forint) finanszírozza. Múlt pénteken az Egyesült Államok általános engedélyt adott ki, amely lehetővé tesz bizonyos, Paks II.-höz kapcsolódó tranzakciókat, kivételt képezve a szélesebb körű orosz szankciók alól.
Orbán Viktor legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, a látogatás akkor komoly diplomáciai vihart kavart az Európai Unión belül. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a magyar miniszterelnök kizárólag Magyarországot képviseli, nem az EU-t. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak keretében zajlik. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” – állt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének közleményében.
A magyar kormány ezzel szemben a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. „Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni” – mondta Orbán Viktor a tavaly júliusi találkozón Putyinnak. A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókról történő leválás „gazdasági katasztrófa” lenne Magyarország számára, és a kormány a nemzeti szuverenitásra és a geopolitikai realitásokra hivatkozva védi az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatokat.
Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.
„Ha Orbán miniszterelnök lehetségesnek tartja, hogy elfogadja a meghívásunkat, mindig örömmel fogadjuk”
– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hazaküldték Pakisztánba a nyolchónapos terhes magyar nő férjét, aki így nem lehet ott gyermeke születésénél
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok, a férfi a családegyesítő vízumért utazott haza. Az elutasítás óta a kismama egyedül kénytelen dolgozni, és nem tudja, mi lesz a családjukkal.
Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak
Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.
Bár a hatóságok a házasság valódiságát nem kérdőjelezték meg, a vízumkérelmet mégis elutasították.
„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.
Mint leendő édesanya, úgy érzem, a gyermekemnek joga van ahhoz, hogy az édesapja itt legyen a születésekor, amiként ahhoz is, hogy együtt nevelhessük fel a kicsit.”
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.
Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak
1952 óta először 9,5 millió fő alá csökkent Magyarország népessége. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint január és október között 42 444 fős természetes fogyás következett be, ami a január 1-i 9 539 502 fős induló létszámot a lélektani határ alá vitte.
A hivatal közlése szerint októberben 5979 gyermek született és 10 333-an haltak meg, így a halálozások száma 4354 fővel haladta meg a születésekét. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,31–1,32-re süllyedt az egy évvel korábbi 1,39-ről.
Korábban nem fordult elő, hogy egy 31 napos hónapban 6 ezer alá essen a születésszám, idén azonban márciusban, májusban és októberben is ez történt.
A tavaly október és idén szeptember közötti 12 hónapban 73 547 gyermek született, ami 6,6 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző egy évben. Ugyanezen időszak alatt 125 695-en haltak meg, a természetes fogyás így 52 148 fő volt.
„Egyrészt folyamatosan csökken és csökkenni is fog a szülőképes korban lévő nők száma, másrészt – és ez a fontosabb –, hogy visszaesik a párkapcsolatban élő nők termékenysége” – mondta még szeptemberben az Infostartnak Spéder Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára.
A kormány a demográfiai helyzetre korábban egy sor családpolitikai intézkedéssel reagált. A kabinet bejelentette a családi adókedvezmény kétlépcsős duplázását, a csed és a gyed személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a háromgyermekes, majd később a kétgyermekes édesanyák adómentességét. A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedésekkel egy kétgyermekes család havi 189 ezer forinttal, egy háromgyermekes pedig 307 ezer forinttal juthat több pénzhez.
Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter augusztusban hirdette meg programját, amely szerint kormányra kerülésük esetén 2035-ig megállítanák a népességfogyást, 2050-re pedig az a cél, hogy a magyarság lélekszáma újra tízmillió fölött legyen. Mint fogalmazott, „ez nem számháború, ez életprogram”.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója előzetes adatokat közöl, amelyeket a nemzetközi vándorlás későbbi adatai még módosíthatnak, de ez a korrekció az elmúlt években jellemzően csak néhány száz fős eltérést jelentett havonta.
1952 óta először 9,5 millió fő alá csökkent Magyarország népessége. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint január és október között 42 444 fős természetes fogyás következett be, ami a január 1-i 9 539 502 fős induló létszámot a lélektani határ alá vitte.
A hivatal közlése szerint októberben 5979 gyermek született és 10 333-an haltak meg, így a halálozások száma 4354 fővel haladta meg a születésekét. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,31–1,32-re süllyedt az egy évvel korábbi 1,39-ről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
