prcikk: Dr. Vetter Szilvia: „Az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik” | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Dr. Vetter Szilvia: „Az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik”

Beszélgetés Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársával, aki kidolgozta a világon először az állatkínzás-ellenes indexet.


Nyolc évig dolgozott egy új tudományos mutató létrehozásán, amely az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index nevet kapta, és mind belföldön, mind külföldön figyelmet kapott.

Disszertációjában egy olyan országrangsort állított fel, amelyben 15 ország állatkínzás elleni büntetőjogi szabályozásának korszerűségét értékeli. Sikeres szóvivői, kommunikációs, jogi háttér van mögötte, most ezt a sikert is a magáénak tudhatja. A világon elsőként.

- Mi a jelentősége a nemzetközi szinten is egyedülálló, Ön által kidolgozott állatkínzás-ellenes indexnek?

- Ez az első olyan kutatás, ami lehetővé teszi, hogy az egyes országok büntetőjogi szabályozását az állatkínzások terén a lehetőségekhez mérten objektív módon össze tudjuk vetni.

Nem találkoztam korábban olyan széleskörű szakirodalmi elemzéssel, ami az általam összehasonlított 15 OECD országot rangsorolja. A kutatásba vont országok a következők: a V4-es államok, köztük természetesen Magyarország, a német nyelvterületek - utóbbiak elismertek az állatvédelem területén -, illetve Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia. Elméleti és gyakorlati országsorrendeket hoztam létre az új mutató alapján. Előbbit jellemzően az írott jogszabályok elemzése révén állítottam fel, míg utóbbi a végrehajtást is figyelembe veszi. A főként büntetőjogi szabályok elemzése alapján felállított index összefoglalóan az ACCI (Anti Cruelty Criminal Index), vagyis a Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Szabályozás Mutatója nevet kapta.

- Mi inspirálta Önt ennek a nemzetközi jelentőségű tanulmánynak a kidolgozásában?

- Személyes értelemben az, hogy kiskorom óta érdekel az állatvédelem. Állatorvos szerettem volna lenni, de végül jogász, és közgazdász lettem, viszont az állatvédelmi irányultságom továbbra is megmaradt. Szakmailag pedig úgy látom, hogy

nagyon hiányzik a higgadt, tudományos hozzáállás az állatvédelmi spektrumból. Van egy jogalkotói, döntéshozói oldal, és tőlük nagyon messze dolgoznak a lelkes állatvédők, akik a terepmunkát végzik. Utóbbiak nélkül nem is lehet állatvédelemről beszélni,

övék talán a legfontosabb tevékenység ezen a téren. De ahhoz, hogy az ő szavuk elérjen a döntéshozókhoz, ahhoz bizony hidak kellenek. Az erős érzelmek teljesen érthetőek, ha állatkínzásról van szó, de higgadt, racionális érvrendszer szükséges ahhoz, hogy egy jogszabály-módosítás, fejlesztés megvalósulhasson.

Két kérdés érdekelt a kutatásom során: egyrészt az, hogy megvan-e az állatkínzás elleni szabályozás, ill. a gazdasági fejlettség közötti összefüggés; másrészt az, hogy az előbb említett jogszabály és az egyes társadalmak testi, lelki, szellemi jólléte között vajon létezik-e statisztikailag igazolható kapcsolat. Az eredmény teljesen egyértelmű volt: az általam vizsgált testi, lelki, szellemi és környezetvédelmi szempontokat fókuszba helyező indexek kapcsán semmilyen összefüggés nem volt felfedezhető az állatkínzás szabályozottságával, viszont a GDP és a versenyképesség alapján fennállt az összefüggés. Ez azt jelenti, hogy a kutatásom szerint

minél jobb egy adott ország anyagi helyzete, annál részletezettebb, az állatvédelem szempontjából kedvezőbb az állatkínzás ellenes szabályozása is.

- Évről évre egyre több magyar állatvédő szakember utal arra, hogy az itthoni állatkínzás elleni jogszabályok nem túl szigorúak nemzetközi viszonylatban sem. Mi az oka ennek?

- Ebben a formában, a szigorúság kapcsán ezzel nem értek egyet. A disszertációm tanulsága sokkal inkább az, hogy egy ország esetében a viszonylag korszerű szabályozást is le tudja rontani a jogalkalmazás-végrehajtás-betartás elégtelensége. Amennyiben mi, Magyarországon a meglévő jogszabályainkat maradéktalanul be tudnánk tartatni, valószínűleg azonnal előrébb lépnénk néhány lépcsőfokot. De mindehhez elég sok minden szükséges. Egyrészt az emberek jogkövetése kell, aminek alapfeltétele, hogy az állatokkal szembeni szemlélet, a néplélek eljusson egy bizonyos fokra, ez mindenütt egy nagyon lassú folyamat. Másrészt következetes hatósági munkára és jogalkalmazó tevékenységre is szükség van. Utóbbinál nagyon fontos, hogy például az állatkínzásos bejelentéseknél a helyszínre kiérkező rendőri szervek országszerte kellő komolysággal, a valódi súlyuknak megfelelően kezeljék ezeket az eseteket. Már csak azért is, mert már a tudományos kutatások bizonyítják: az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik.

Sokan egyébként automatikusan és kivételt nem ismerő módon letöltendő szabadságvesztéssel büntetnének minden állatkínzót, amit érzelmileg teljesen megértek. Racionális szempontból viszont nem gondolom azt, hogy mindig ez a legjobb megoldás.

- Mi a jövője a magyarországi állatvédelmi jogszabályozásnak? A kimutatások szerint ezen a téren Magyarország a sereghajtók között van.

- Az elméleti, jogszabályi elemzésem szerint a 15 ország közül hátulról negyedikként megelőztük Szlovéniát, Franciaországot és Spanyolországot is, ezt mindenképpen hangsúlyozni kell. Abban az esetben viszont, ha a végrehajtással is korrigáljuk az indexet,

már csak Spanyolországot előzzük meg.

A jogszabályokon természetesen mindig lehet javítani, minden, általam elemzett ország esetében erre van, lenne tér.

Sokszor elhangzik, hogy az állatkínzásért kiszabható letöltendő szabadságvesztés maximumát emeljék meg. Ebben Magyarország nem áll rosszul, a felső-középmezőnyben vagyunk, nálunk három évet lehet kapni állatkínzásért. Ezzel szemben például Ausztriában, ahol az állatvédelem helyzete elég jó, a maximális kiszabható büntetés mértéke csupán két év.

- Az állatkínzások esetei mennyire számítanak politikai felelősségnek is?

- Ezt a kérdést elsősorban morális felelősségnek érzem. Minden országban akkor születtek az állatvédelemre vonatkozó jogi döntések, mikor erre az adott nemzet társadalma megérett és igényt mutatott. Ez a kérdés egy pókhálóhoz hasonlítható: minden mindennel összefügg. Magyarországon azután került bele a büntető törvénykönyvbe az állatkínzás mint bűncselekmény, miután Fadd-Domboriban néhány biztonsági őr maga után húzott autóval egy kutyát, ami belepusztult a sérüléseibe. Ez olyan országos tiltakozást váltott ki, hogy ennek hatására az állatkínzás kérdése végigment a jogalkotási rendszeren.

Az állatkínzók nagy százalékánál megfigyelhető, hogy olyan közösségből jönnek, ahol az állatoknak forintban kifejezhető használati értékékükön túl nincs értéke. Ezeket a közösségeket olyan mikrokultúra veszi körül, ahol nem képesek az állatokra úgy tekinteni, mint érezni, szenvedni, örülni képes élőlényekre. A közgondolkodás lassú, de pozitív változása szokott hullámokban átgyűrűzni a törvényhozáson is. Ha azt nézzük, hogy állatvédelem terén Magyarország hol tartott harminc éve, és hol tartunk most, akkor óriási a fejlődés. Azt fontos hozzátenni, hogy nemcsak az emberiesség és az etika követelményei, hanem a nemzetközi környezet is abba az irányba visz, hogy egyre komolyabban kezeljük ezt a témát.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint teljesen félreérti a Fideszt, aki azt hiszi, hogy trükkökhöz folyamodna egy vereség után
Az elemző szerint a jelenlegi kormánypárt a többség akaratával szemben sosem politizál, bármennyire is elmegy a falig. A hatalom átadása után azonnal a visszatérésen dolgoznának, és nagyon kemény ellenzékiségre kellene tőlük számítani.


Török Gábor politológus a Facebookon elemezte, mire lehet számítani a Fidesztől egy esetleges választási vereség után.

A politológus szerint, amióta a Tisza Párt a választás esélyesének látszik, egyre több találgatás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy egy vesztes választás után milyen trükkökre készülhet a kormánypárt.

„A régi vagy egy csonka parlament összehívása még az új megalakulása előtt, kétharmados döntések villámgyors áterőltetése, félelnöki vagy elnöki rendszer bevezetése - minden kombináció elhangzik ezekben a napokban.”

Bár szerinte ezek között vannak alkotmányellenes, „necces” és politikailag kockázatos, de végigvihető forgatókönyvek is, mégis úgy véli, hogy „a Fidesz rendszerének és logikájának teljes félreértése az ezekről való fantáziálás”.

Török Gábor kifejti, hogy a Fidesz politikai kormányzást folytat, amelyben a céljaihoz keres eszközöket.

„Ha többsége van, érvényesíti, ha szükségesnek, érdekének lát egy változtatást, gyorsan meglépi. Nem riad vissza attól sem, hogy a politikai versenyben az aktuális ellenfeleit mindenfélével megvádolja, vagy éppen kétes hitelességű dokumentumok alapján beszéljen az ellenfél terveiről” – írja, majd hozzáteszi, hogy az orbánizmus arról híres, hogy mindent megtesz a hatalompolitikai céljaiért, és ha van ereje, még a falat is arrébb tolja.

A politológus szerint ugyanakkor van egy erős ellensúlya a Fidesz eszközhasználatának, ez pedig a népakarat, ami a legtisztábban egy választáson tud megnyilvánulni.

„Nem az állítom, hogy mindenféle meghatározás alapján igaz lenne a kormánypárt vezetőinek mély demokratikus elkötelezettsége, de azt igen, hogy a klasszikus, többségi definícióknak bizony megfelel. Lehet (sőt, biztos), hogy nem tartják annyira fontosnak a hatalmat korlátozó intézményeket vagy éppen a konszenzusos demokrácia logikáját, de a többség akaratával szemben nem szívesen politizálnak”

– állítja Török.

Ezért ha a Fidesz elveszíti a választást, Törököt nagyon meglepné, ha olyan trükközésbe kezdenének, amely ezt a döntést felül akarná írni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy

a hatalom átadásának másnapjától minden erejükkel arra összpontosítanak majd, hogy a lehető leghamarabb visszaszerezzék az elvesztett többséget.

A posztját azzal zárja:

„ha a Tisza nyeri a választást – én alapvetően (közjogi és nem kommunikációs értelemben) sima hatalomátadásra és nagyon kemény ellenzékiségre számítok a Fidesz részéről.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Mitrovits Miklós: Kádárista, III/III-as módszerekkel próbálják megsemmisíteni a TISZA Pártot
A történész a Facebookon fakadt ki a Tisza Párt elleni titkosszolgálati művelet miatt. Állítja, a hatalom az egykori állambiztonság legdurvább eszköztárát veti be Magyar Péterék ellen.


Mitrovits Miklós történész a Facebookon fejtette ki véleményét a TISZA Párt elleni, általa titkosszolgálati akcióknak nevezett eseményekről. Bejegyzésében azt írja, amit az elmúlt héten tapasztalt, az szerinte

„nem kémelhárítás, hanem klasszikus kommunista-kádárista III/III-as tevékenység az ellenzék megsemmisítése céljával.”

A történész történelmi párhuzamot vonva kifejti, hogy a Kádár-rendszerben is hasonló módszerekkel dolgoztak.

„A Kádár-rendszerben a BM III/III. Csoportfőnökség volt az, amely az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, illetve lehetőség szerint felszámolni. A III/III legfőbb eszköze az ún. bomlasztó tevékenység volt. Ennek során a céljuk az ellenzékiek politikai tevékenységének megakadályozása, alakulóban lévő csoportjaik, szervezeteik bomlasztása, folyamatos és totális ellenőrzésük volt”

– idézi fel a posztban, hozzátéve, hogy ennek érdekében ügynököket szerveztek be vagy küldtek az ellenzék soraiba.

Mitrovits szerint a megszerzett információk alapján az állambiztonság stratégiát dolgozott ki a tagok elbizonytalanítására, az eszköztár pedig „az egyéni elbeszélgetéstől az egzisztenciális fenyegetésen át a rendőrhatósági zaklatásig illetve végső soron a bebörtönzésig terjedt.”

Személyes hangvételű bekezdésében arról ír, 12 éves volt a rendszerváltáskor, és bár azóta egyik kormánnyal sem szimpatizált, de azt állítja,

nem gondolta volna, „hogy 48 évesen, 36 évvel a rendszerváltás után visszatérünk a kádárizmusba, ráadásul abból is a legrosszabb részt sikerül megismételni.” A bejegyzést azzal zárja, hogy örömtelinek tartja, hogy ezúttal szerinte kudarcot vallottak és lebuktak az akció végrehajtói. „Már csak megbukniuk kell! Szerencsére erre is van történelmi példa”

– fogalmaz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”
Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.


Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Oroszország minden lehetséges eszközzel igyekszik Orbán Viktort hatalomban tartani
Az Oroszország-szakértő szerint a magyar kormány a Kreml legerősebb bástyája az EU-ban és a NATO-ban. Az orosz beavatkozásnak fokozatos eszkalációs jellege van, és a végén radikális megoldások is jöhetnek.
Getty Images - szmo.hu
2026. március 30.



A 444.hu Helyzet van című műsorában beszélt Rácz András, a Corvinus docense, a poszt-szovjet térség és a nemzetközi biztonságpolitika szakértője arról, hogy Moszkva milyen eszközökkel avatkozhat be a magyar választási kampányba a jelenlegi kormány hatalomban tartása érdekében.

A szakértő szerint az nem meglepő, hogy Oroszország minden lehetséges eszközzel igyekszik Orbán Viktort hatalomban tartani, és az sem, hogy a beavatkozásnak „van egy ilyen fokozatos eszkalációs jellege”.

A néhány hete a Washington Postban megjelent, egy esetleges álmerényletről szóló cikk kapcsán Rácz elmondta, az az orosz külső hírszerző szolgálat (SVR) egyik anyagára hivatkozik, amely szerint a választásoknak nem Orbán Viktor az esélyese, ezért a kampányt érzelmi síkra kell terelni. „És valami olyasmit csinálni, esetleg egy önmerényletet, ami az érzelmi síkra tereléssel meg tudná fordítani a közhangulatot” – idézte a javaslat lényegét.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a külföldi beavatkozások során mindig több orosz ügynökség dolgozik párhuzamosan, amelyek nem is feltétlenül tudnak egymásról, így az SVR javaslata csak egy a lehetséges forgatókönyvek közül. Rácz szerint az, hogy a katonai hírszerzés (GRU) mellett az SVR is jelen van, „abszolút a magyar választások jelentőségét jelzi”.

Úgy véli, „Moszkva számára Orbán Viktor kormánya az a leges-legerősebb pozíció, amit az Európai Unió és a NATO befolyásolásában valaha elértek”. Ezt azzal magyarázta, hogy míg például az osztrák Szabadságpárti kormány csak az EU-t tudta befolyásolni, addig Magyarország EU- és NATO-tag is, így Moszkva szempontjából értékesebb.

A szakértő szerint nem valószínű, hogy egy ilyen érzékeny, „kinetikus műveletet” koordinálnának a magyar kormánnyal, mivel Moszkva a magyar biztonsági szervekben alapvetően nem bízik azok NATO-kötődései miatt.

Az, hogy a terv nyilvánosságra került, radikálisan csökkenti a siker esélyét, de Rácz szerint elméletileg egy súlyos merénylet akár ürügyet is adhatna egy rendkívüli állapot bevezetésére.

Rácz András szerint több jel is utal az oroszok aktív jelenlétére a kampányban. Ilyen volt szerinte a két hadifogoly hazahozatalának kommunikációja, ami „egy teljesen egyértelműen koordinált magyar-orosz információs művelet volt”.

Emellett oroszokhoz köthető troll- és botfarmok tolnak meg hamis tartalmakat, valamint láthatóak a nyomai a mesterséges intelligencia használatának is. Példaként az „aranykonvoj” ügyét említette, ahol a kormánysajtóban megjelent, AI-jal generált képeken a magyar rendőrök ukrán egyenruhában, a rendőrautók pedig orosz mintázattal jelentek meg. „Erős a gyanú, hogy ott bizonyos illusztrációk ehhez az aranykonvojhoz, ezek nem magyar szerkesztőségekben készültek” – mondta, hozzátéve, hogy ez akkor fordulhat elő, ha cirill betűkkel adják ki a parancsot az MI-nek.

A szakértő szerint 13 nappal a választások előtt valószínűtlen, hogy pusztán információs eszközökkel meg lehetne fordítani a trendeket.

Az információs hadviselés azonban katalizátorként működhet, ha a kormányzat annak alapján jogi lépéseket tenne az ellenzékkel szemben. Rácz András szerint elképzelhető még, hogy deepfake technológiával készített, kompromittáló felvételek jelennek meg billegő körzetek esélyes ellenzéki politikusairól.

„A következő 13 napban tulajdonképpen elég meglepő lenne, ha nem lépnének valami radikálisabbat, mint ami eddig történt.”

Kiemelte, a magyar helyzet azért is különleges, mert itt Oroszország nem kormányt váltani akar, hanem az aktuális kormányt hatalomban tartani, ami azt jelenti, hogy a magyar biztonsági szervek részéről kisebb ellenállással kell számolniuk.

Az Orbán-kormány és Moszkva viszonyáról a szakértő azt mondta, az nem bizalmi alapú.

„Orosz oldalról az Orbán kormány iránt morális alapú bizalom nincs. Nem is volt sosem” – jelentette ki, emlékeztetve, hogy Moszkvában nem felejtették el Orbán Viktor politikai karrierjének első 20, erősen oroszellenes évét. A fordulatot 2009 novemberére, a szentpétervári találkozóra datálta.

A kapcsolatot szerinte nem a bizalom, hanem a nyomásgyakorlás jellemzi, pozitív ösztönzőkkel (pénz, például Paks vagy az energiaüzletek) és nem ismert negatív ösztönzőkkel. „Tehát itt ez nem egy bizalomalapú viszony, ez egy szervilis viszony, ez egy alárendelt viszony” – fogalmazott.

A Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti, kiszivárgott telefonbeszélgetésről szólva Rácz András a magyar külügyminiszter hangvételét egy „farokcsóváló kis kutyáéhoz” hasonlította. Megdöbbentőnek nevezte, hogy egy külügyminiszter ennyire felkészületlen legyen, és egy nem biztonságos telefonvonalon kérjen választási beavatkozást egy másik országtól.

Különösen élesen kritizálta, hogy Szijjártó a magyar nemzeti érdekkel indokolta, hogy egy magyarellenes szlovák párt parlamentbe jutásához kért orosz segítséget. „Hogy a viharba lehet az magyar nemzeti érdek, hogy egy, a párt identitását részben magyar ellenességre alapozó szlovák formációt bejuttassunk a szlovák parlamentbe, és ehhez orosz segítséget kérünk. Hol ebben a nemzeti érdek?” – tette fel a kérdést.

Szijjártó szerepét úgy határozta meg, mint egy „menedzser”, aki nem hoz önálló döntéseket, csak végrehajtja a feje fölött, a Karmelitában született utasításokat.

Az Orbán Viktor kampányrendezvényein megjelenő, fekete ruhás, az ellentüntetőket akadályozó csoportokat a poszt-szovjet térségből ismert jelenséghez hasonlította. „Ezek az ilyen bérelhető verőemberek. Jellemzően a kormánypárt érdekében lépnek föl, jellemzően elég erőszakosan, és ezt azért tudják megtenni, mert amikor ezek ott vannak valahol, a rendőrség pont nincs ott” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez az erőszak kiszervezésének tipikus autoriter mintázata.

A beszélgetés végén Rácz András kitért arra is, hogy lehetséges-e másfajta Oroszország-politika. A szakértő szerint a válasz egyértelműen igen. Úgy véli, egy esetleges kormányváltás után az új kabinet ugyanúgy megörökölné az energiafüggőséget, de szerinte a szervilis magatartás véget érne.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: