A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.

Miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is - mondta a főtitkár. „Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, amelyek további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez” – mondta a főtitkár.

- tette hozzá.

Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába, a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO haditengerészeti erőinek támogatására, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába. Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat vezényeljen Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet irányít Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén - közölte Stoltenberg.

– fogalmazott.

Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti. „A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül” – tette hozzá Stoltenberg.

A bejelentésre késlekedés nélkü reagált Oroszország is. „A NATO keleti szárnyának megerősítése fokozza a feszültséget a biztonság szférájában” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak

„Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” – mondta a szóvivő. „Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” – tette hozzá.

„A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög.

– mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.

„A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná partnerét a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” - tette hozzá a miniszterhelyettes.

Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásbeli válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Ugyanakkor kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.

Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással. Szavai szerint Oroszország "agresszív környezetben" él, és a NATO-országok részéről "barátságtalan" kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy „nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.

Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.

Már az év végén szanatóriumba kerülhet Vlagyimir Putyin rossz egészségi állapota miatt, ezzel pedig el fogja veszíteni a hatalmát - véli a brit MI6 hírszerző ügynökség korábbi vezetője.

Mivel az utóbbi időben egyre csak erősödnek azok a híresztelések, miszerint az orosz elnök súlyos betegség(ek)ben szenved, Sir Richard Dearlove szerint azzal, hogy hosszú távú gyógykezelésre küldik, erőszakos puccs nélkül is le lehetne váltani Putyint.

- mondta a korábbi hírszerző ügynök a One Decision podcast-műsorban, amelynek ő az egyik műsorvezetője.

Dearlove szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára vehetné át az elnök helyét, ha Putyint szanatóriumba viszik. Rámutatott, hogy az orosz vezetésben nincs utódlási terv, de ha Putyinnak valóban hosszú távon gyógykezelésre lesz szüksége, elengedhetetlen lesz a vezetőváltás.

Dearlove arról is beszélt, hogy meglátása szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja kétségtelenül egy katasztrófa. Az ország gazdaságában káosz van, a nyugati szankciók pedig a következő 3-6 hónapban fogják igazán éreztetni a hatásukat, nagyon magas lesz az infláció. Katonai szempontból pedig teljes fiaskónak tartja az orosz inváziót.

Hasonlóan vélekedik Putyin jövőjéről egy másik volt MI6-ügynök, Christopher Steele is, aki korábban Oroszországban is kémkedett. Szerinte az orosz elnök a gyengélkedése miatt már így is veszít a hatalmából, a háború előrehaladtával pedig egyre nagyobb káoszban hagyja a Kremlt.

Steele szerint Putyinnak már most is rendszeresen szüneteltetnie kell a munkát az orvosi kezelések miatt, a kormányüléseket is sokszor ezért tartják több részletben. Úgy véli, ez minden bizonnyal nagyon komoly hatással van az ország kormányzására. Putyin viszont biztosan nem fogja leállítani a háborút a gyengélkedése miatt, valószínűleg éppen az hajtja, hogy megszilárdítsa örökségét, mielőtt kénytelen lenne lemondani az elnökségről.

Az utóbbi időben számos pletyka terjedt el arról, hogy milyen betegségben szenvedhet az orosz elnök. A legtöbben a Parkinson-kórt és a pajzsmirigyrákot valószínűsítik, de a leukémia és a vérrák is felmerült már. Nemrég az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt mondta, Putyin egyszerre több betegséggel, köztük rákkal is küzd. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője már többször is tagadta, hogy bármiféle probléma lenne az elnök egészségével.

Forrás: Daily Mail

Közel két hónapja ül börtönben egy 70 éves orvos, Dr. J. Johanna, aki Pfizer-vakcina helyett sóoldatot adott be több betegének is - írja a Blikk. A lap szerint eddig tizenhárom esetben bizonyosodott be, hogy így járt el a jánoshalmi doktornő, de a nyomozás még jelenleg is folyik, így még több esetre is fény derülhet.

A Blikk úgy tudja,

A lebukásához egy be nem oltott páciensének elszólása vezethetett. Miután felmerült a visszaélés gyanúja, a hatóság kamerákat helyezett el a doktornő rendelőjében, ami igazolta a rendőrök felvetéseit. Végül a rendelőben kattant a bilincs az orvos és a vele feltehetőleg együttműködő asszisztense csuklóján.

A lap szerint a nyomozók a doktornő és asszisztense lakásán, illetve a rendelőben is kutatást tartottak: több mint 3 millió forintot, 1000 eurót, regisztrációs nyilatkozatokat, oltási igazolásokat, oltóanyag-ampullákat, telefonokat és laptopokat, valamint két gépkocsit foglaltak le.

A Blikk úgy tudja, az orvos asszisztense részletes beismerő vallomást tett.

A lap információ szerint a háziorvos egyébként nem titkoltan vírustagadó, és a helyiek szerint még rendelőjében is rászólt a betegekre, hogy ne viseljék a maszkot.

Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra - mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfői interjúban.

A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt.

Rámutatott, hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti. Hozzátette:

Aláhúzta, hogy nem hallott ilyen javaslatot a bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül "úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni" az EU-ban, vagyis "néhány ország kvázi különjogokat" - könnyítést, haladékot - kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.

Az alkancellárt azért kérdezték az EU helyett nemzeti szinten bevezetendő olajembargó lehetőségéről, mert a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) részéről Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén ugyancsak a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet.

Katarina Barley egyebek mellett azzal indokolta javaslatát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az embargó akadályozásával "az orránál fogva akarja vezetni az EU-t", és ezt nem kellene eltűrni.

Robert Habeck a hétfői interjúban a többi között arról is szólt, hogy már eddig is igen hatékonyak az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett szankciók. Az orosz központi bank elnökének kijelentései alapján tudható, hogy "az ország csődben van", és legfeljebb azon a fejlettségi szinten képes tovább működni, amelyen 1980-ban állt - mondta a német alkancellár.

A jelenlegi háborús helyzet mintha felnagyította volna a magyar építőipari anomáliákat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában nem véletlenül szentel meglehetősen nagy teret ennek az ágazatnak - írja az Azépénzem.hu.

A jegybank a Fenntartható egyensúly és felzárkózás programjában – számos más terület mellett – meglehetősen nagy teret szentel a lakáspiaci kérdéseknek is. Leírták, amit mindenki a saját, illetve gyerekei bőrén is érzékelhet, hogy a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások kifizetéséhez.

Az Azépénzem.hu megjegyzi: arra nem térnek ki, hogy a lakások drágulását milyen nagy mértékben fűtötték a sokszor erősen átgondolatlannak tűnő kormányzati támogatások. Arról viszont esik szó, hogy a jelenlegi helyzetben az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség csak 3 gyermek vállalása esetén válik érdemivé.

A lakhatás elérhetőségének javítását bérlakásprogram segítségével érnék el. Ezt az MNB szakértői és más szakértők is régóta szorgalmazzák. A jegybank elképzelése a bérlakásprogram ugyanakkor csak a fiataloknak és az állami alkalmazottaknak állhatna a rendelkezésére.

Ugyanakkor a lakáskínálattal is akadnak gondok. A lakásállomány megújulása ugyanis régiós szinten is igen alacsony Magyarországon. Ezen a tartósan 5 százalékos lakásáfával, a családi és társasházakra kiterjesztett energiahatékonysági felújítási programokkal, valamint ütemezett állami beruházásokkal segítenének.

A portál szerint a vitairatból úgy tűnik, hogy

Tavaly a lakásépítési költségek Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben az unión belül.

Magyarországon az építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik. A hazai építőipar importált építőanyagoktól való függése 2021-ben 48 százalék volt, míg a lengyelországi például 15-20 százalék.

A portál szerint ettől sem független, hogy

Néhány területet külön is nevesítenek. Mint írják: az acélipari termékek, a kőzetgyapot, a szigetelőanyagok, az elektromos és gépészeti berendezések és az építési célú faipari termékek hazai elérhetősége jelent szűk keresztmetszetet. De márciusban akadozott a betonacél és az alumínium beszerezhetősége.

Az elemzés szerint ugyanakkor

mivel Ukrajna várható újjáépítése miatt még erősebb verseny várható az építőanyagokért.