HÍREK
A Rovatból

Brutális összegbe, félmilliárdba került a Lázár batidai kastályához vezető út kilométere

A batidai útszakaszra több pénz ment el, mint bármely más vidéki felújításra. Ágh Péter államtitkár szerint a Szegedi Fegyház és Börtön már többször kérte az útszakasz felújítását, és most került sor a munkálatokra.


Kilométerenként több mint 500 millió forintot költött a Magyar Közút a batidai kastélyhoz vezető útszakasz felújítására.

A 6 kilométeres út összesen bruttó 3,3 milliárd forintba került. Az útszakaszon alig van forgalom, de a Magyar Közút szerint stratégiai szerepe lehet, ha elindul az algyői Tisza-híd bővítése.

A híd tervezésére a kormány nettó 1,2 milliárd forintot szán, a kivitelezést az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. végzi. A tervezés során a jelenlegi 2×1 sávos főúti szakasz 2×2 sávossá fejlesztését tervezik, valamint biztonságos gyalogos- és kerékpáros átvezetést is kialakítanak. A minisztérium honlapja szerint a tervezők feladata lesz a két híd ütemezett megvalósításához szükséges ideiglenes forgalmi rend és átterelés engedélyezése is.

Egy 2007-es tanulmányterv szerint, ha a batidai utat használnák terelőútként a hídépítés idején, akkor egy aluljáróra is szükség lesz, hogy a 47-es főút forgalmát biztonságosan átvezessék rajta.

A felújított 4413-as utat jelenleg több kilométernyi rossz minőségű szakasz választja el a 47-es főúttól. A burkolat még a 2000-es rekordárvíz idején rongálódott meg, és azóta nem újították fel. A Magyar Közút az Átlátszónak azt írta:

„a felújítási munkák a jövőben tovább folytatódhatnak a 4413-as jelű úton, a 47-es főút és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút közötti szakasz felújítására is már kiviteli tervvel rendelkezünk”.

Vadai Ágnes (DK) korábban írásban kérdezte meg a Parlamentben: „Az ön személyes hasznán kívül mi indokolja, hogy a batidai kastélyhoz vezető útra 3,3 milliárd forintot költsenek?” A kérdésre Ágh Péter államtitkár válaszolt, aki azt írta, hogy

a Szegedi Fegyház és Börtön már többször kérte az útszakasz felújítását, és most került sor a munkálatokra.

Az Átlátszó ezt követően közérdekű adatigénylésben kérte ki azokat a levelezéseket az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, amelyek igazolják a büntetés-végrehajtási intézet kérését, de választ nem kaptak.

A Magyar Közút az Átlátszó kérdésére nem nevezett meg egyetlen olyan utat sem, amely a Magyar Falu programban hasonló műszaki tartalommal újult volna meg, mint a batidai szakasz. Azt közölték: „az országban a dél-alföldi területen, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében vannak olyan kötött, térfogatváltozó altalajú területek, ahol olyan útszakaszok találhatóak, mint a 4413-as jelű út. Az egyes projektek műszaki tartalma mindig az adott útszakasz egyedi felújítási igényeihez igazodnak”.

A Magyar Falu program első ütemében országszerte 250 kilométernyi útfelújításra került sor, 50 milliárd forintos keretből. Ez kilométerenként átlagosan 200 millió forintos költséget jelentett 2019-ben. A Magyar Közút mostani TOP-programjában a költségek kilométerenként 300 millió forint körül alakulnak.

A batidai felújítás ezzel szemben jóval többe került, és a műszaki tartalma is eltér.

Az Átlátszó szerint a Magyar Falu program táblázatában elvétve szerepel pályaszerkezet-csere, Batidán viszont még a földműszerkezetet is kicserélték. A XXIV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencián bemutatott prezentáció szerint az „útpályaszerkezet” burkolatalapot és burkolatot jelent több rétegben, míg ami ez alatt van, az a földműszerkezet.

A Magyar Közút honlapján azt írja: „A Magyar Falu Program keretében éves szinten, országosan 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon, mintegy 250 kilométeren valósulhatnak meg teljes körű útfelújítási projektek. Társaságunk által üzemeltetett országos közúthálózaton ütemezetten elindultak a program első ütemében szereplő beruházások”.

A felújításoknál a szakemberek új alapréteget építenek be, ahol szükséges, a rossz burkolatot elbontják, új teherbíró pályaszerkezetet építenek be, majd kiegyenlítő réteget és új kopóréteget terítenek a meglévő burkolatra.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk