Brutális drágulás: 46 százalékkal emelkedhet a gyümölcsök ára
A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult - írja a Népszava.
Elsősorban a nyomorban élők, a szegények, a kisnyugdíjasok számára elérhetetlen a kilónként 880 forintos körte, a 600-800 forintos alma, vagy a nagyjából hasonló áron kínált őszibarack. A csemegeszőlőt is többnyire 500 forint körüli áron adják a piacokon,
de nagy élelmiszerláncokban sem olcsóbb. A banánt viszont akciósan már 300-ért is lehet venni.
A termelők és a kereskedők is azt állítják: nem ők tehetnek az elképesztő drágulásról.
A magas élelmiszerárak tükröződnek az augusztusi nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt inflációban is, ami 4,3 százalék volt, és szinte minden hónapban magasabb, mint a hivatalos pénzromlás üteme.
A drágulásban szerepet játszik az idei kedvezőtlen időjárás, a májusi fagy alaposan megtépázta a virágzó alma, szilva, cseresznye, meggy és legfőképp a kajszi barackfákat – mondta a Népszavának Vári Attila, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója.
A legsúlyosabb kárt a kajszibarack ültetvények szenvedték el, ahol 70-100 százalékos terméskiesés is előfordult. Ez az ezer forintos, vagy afölötti árakban is megmutatkozott.
A május végi, június eleji hatalmas esőzések is csak tetézték a bajt, például a jó termést ígérő szamócaszüretet is az esőzés akasztotta meg. Sok helyen a földeken rohadt meg a termés.
Ugyanakkor nem csak a hazai időjárás srófolta az egekig az árakat: most még az európai almapiacot meghatározó 3,3-4 millió tonnás lengyel alma sem segíthetett a kordában tartásban, mert ott is pusztított a fagy, és legföljebb jó közepes termés várható. Ha sokkal kisebb mértékben, de a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, s ez itthon is megdrágította a munkaerő árát. A növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket.
A lap szerint bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is.
Évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy az eddigieknél megfontoltabban kellene az ültetvényeket telepíteni. Az alföldi régiókban óvatosabban kellene a fagyra érzékenyebb fajokkal kísérletezni, ebben történt is némi előrelépés.
A támogatási rendszer is meghatározza, hogy mely megyékben mely gyümölcsök telepítését támogatják. Természetesen a gazda saját felelősségére próbálkozhat, de akkor azt kockáztatja, hogy nem jut támogatáshoz
– mondta el Vári Attila.
