HÍREK
A Rovatból

Brit kémfőnök: Csaknem félmillió orosz katona halt meg Ukrajnában

Anne Keast-Butler, a brit GCHQ hírszerző ügynökség vezetője egy új, hírszerzési adatokon alapuló becslést közölt. A kémfőnök szerint az orosz erők 2022 vége óta először hátrálnak a harctéren.


Csaknem félmillió orosz katona halt meg Ukrajnában a háború kezdete óta, az orosz erők pedig 2022 vége óta először „hátrálnak a harctéren” – közölte szerdán a brit elektronikus hírszerzés, a GCHQ igazgatója. Anne Keast-Butler első hivatali beszédében, Bletchley Parkban ismertette a legfrissebb hírszerzési adatokat, amelyek új helyzetértékelést jeleznek a nyugati szövetségesek részéről – írta a The Guardian.

A kémfőnök egyértelművé tette, hogy a veszteségek mértéke rendkívüli.

„Új hírszerzési információk azt mutatják, hogy a konfliktus kezdete óta már csaknem félmillió orosz katona halt meg.”

Ez a becslés jelentősen magasabb, mint a független orosz Meduza és Mediazona médiumok legutóbbi, május elején publikált modellje, amely hivatalos hagyatéki nyilvántartások alapján 352 ezerre tette az elesettek számát. A hatalmas veszteségek hátterében az orosz hadvezetés felőrlő taktikája áll, miközben az utánpótlás akadozhat: Janis Kluge közgazdász becslése szerint Oroszország az év első negyedévében havonta 25-31 ezer főt tudott toborozni, ami elmarad a korábbi ütemtől. A Kreml rendszeresen megbízhatatlannak nevezi a külső veszteségadatokat.

Ezzel szemben Marco Rubio amerikai külügyminiszter májusban arról beszélt, hogy az oroszok havonta 15-20 ezer embert veszítenek csak halottakban. Sz. Bíró Zoltán történész korábban úgy értékelte, a háború bebizonyította, hogy Oroszország katonailag nem egy erős állam.

Keast-Butler a harctéri helyzet mellett kitért arra is, hogy Oroszország fokozza a hibrid hadviselést Európa ellen, és a brit elhárítás számára kiemelt feladat a kritikus infrastruktúra védelme.

„Számunkra kiemelt fókusz az adatok és az energia védelme, amelyek a brit vizekben és azok környékén futó kritikus kábeleken és vezetékeken áramlanak – ezt úgy érjük el, hogy feltárjuk Oroszország szándékát, motivációját és víz alatti képességeit” – fogalmazott.

Ennek konkrét példája volt, amikor John Healey brit védelmi miniszter áprilisban bejelentette, hogy a Királyi Haditengerészet egy hónapon át követett és elriasztott orosz Akula és Gugi osztályú tengeralattjárókat, amelyek az észak-atlanti térség víz alatti infrastruktúráját mérték fel.

A háború a technológiai fejlődést is felgyorsította, a modern hadviselés a drónok és a mesterséges intelligencia miatt a hadviselés új korszakára készül. A GCHQ igazgatója szerint az MI „megállíthatatlan erő”, ezért a brit ügynökség az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel közösen már a kvantumszámítógépek támadásainak is ellenálló algoritmusokon dolgozik. Figyelmeztetett a jövőbeli kockázatokra is.

„A kvantumszámítógépek másodpercek alatt lesznek képesek elvégezni olyan feladatokat, amelyek ma évekig tartanak. Ez magában foglalja azoknak a kódoknak és titkosításoknak a feltörését is, amelyek ma biztonságban tartják a titkainkat. Ezért meg kell védenünk legkritikusabb rendszereinket a jövőbeli kvantumtámadásoktól” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy megüzente Szentkirályi Alexandrának és a Fidesznek: intenzív nyárra készüljenek
Szentkirályi korábban kérdőre vonta a kormányt, hogy miért nem ülésezik a parlament. A közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy a kormánypárt a nyáron, erőltetett menetben fogadja el az uniós források felszabadításához szükséges jogszabályokat.


Vitézy Dávid a kormány mai sajtótájékoztatójánn külön üzent Szentkirályi Alexandra fideszes képviselőnek, aki arról posztolt, hogy a Parlament üres, noha a Tisza-kormány heti ülésezést ígért.

A miniszter erre reagálva mondta, hogy a képviselők nagyon intenzív nyárra készüljenek.

Bejelentette, hogy augusztus 31-ig erőltetett menetben fogadják el az uniós pénzek lehívásához szükséges törvénymódosításokat, amelyekről itt tudtok bővebben olvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy az óbudai korrupciós ügyről: Molnár Zsolt együttműködött a Fidesszel, ezt biztosan tudom
„Én megmondtam” típusú reakciót közölt Hadházy Ákos a pártokon és önkormányzatokon átívelő, parkfenntartási szerződések ügyében indult nyomozással kapcsolatban. A képviselő az ügyészség által közölt információk alapján úgy látja, a korábbi, ellenzék-Fidesz összefonódásról tett állításai beigazolódtak.


Hadházy Ákos korábbi független országgyűlési képviselő Facebook-posztban írt a napokban elrendelt, volt szocialista, fideszes és momentumos önkormányzati politikusokat is érintő letartóztatásokról az úgynevezett óbudai korrupciós ügyről. A volt politikus azt írja, bár civilként gondolkodott, megszólaljon-e, de mivel korábban sokat foglalkozott az üggyel, és most van rá ideje, „ömlesztve” leírja a gondolatait.

Hadházy ismertette, hogy a mostani akciók az önkormányzati beszerzések két nagy területét, a parkfenntartást és a közétkeztetést érintik. Úgy látja, ezeknek a beszerzéseknek egy jó részét „a fideszes maffia uralta és több önkormányzatnál fideszes és ellenzéki vezetésű önkormányzatokat is megvette”.

„Azt, hogy a most elfogott Molnár Zsolt együttműködött a Fidesszel és a parkfenntartási ügy szálai hozzá is vezetnek, azt biztosan tudom” – írta, hozzátéve: azt nem tudja, hogy a többi lefogott ellenzéki politikus ellen van-e több bizonyíték, mint egy „megszorult cégvezető vallomása”.

Hadházy szerint az óbudai önkormányzat vezetésében is a Fidesszel együttműködő, „a klasszikus 70/30 leosztással dolgozó »politikusok« dolgoztak”. Emlékeztetett, hogy erről korábban részletesen írt, feljelentést és OLAF-bejelentést is tett, és a szocialista vezetők figyelmét is felhívta rá. Állítása szerint sem az MSZP, sem a DK nem foglalkozott az üggyel, a rendőrség először lezárta a nyomozást, de az OLAF visszaéléseket talált, és válaszából kiderült, hogy a rendőrség újra nyomozni kezdett.

A volt képviselő kitért Zuglóra is, ahol a „parkfenntartó maffia” Karácsony Gergely és Horváth Csaba vezetése alatt is nyert feladatokat. Azt írja, büszke arra, hogy az új vezetés „kirakta azt a céget”, de azt is elismerte, hogy a város saját cége sem látja el tökéletesen a feladatot, és ottani dolgozók csalásokat is elkövettek, amelyeket a polgármester által elrendelt vizsgálat derített fel.

„Arra nem vagyok büszke, hogy az új vezetés sem tudott megszabadulni a fideszes Bánki Erik-féle Hungasttól, ugyanis csak ők adtak ajánlatot az új közbeszerzés »versenyében«” – fogalmazott.

Viszont azt írja, a beszerzést a Transparency International is monitorozta, így nincs kétsége afelől, hogy az önkormányzat részéről tisztességesen zajlott az eljárás.

A zuglói példákból Hadházy azt a következtetést vonta le, hogy az eset egy fontos intő jel arra, milyen nehéz lesz megszabadulni „az élet minden területét behálózó fideszes maffiacégektől”, de szerinte ezt mégis meg kell tenni.

Gondolatait így zárja:

„Korábban sokan gyaláztak és átkoztak engem az ellenzéki szavazók közül, hogy miért kellett nekem az ellenzék dolgaival is foglalkoznom. Hát: ezért.”

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a héten több napon át tartó akciósorozatot hajtott végre. Ennek során többek között fideszes, szocialista és momentumos politikusokat is előállítottak egy, a gyanú szerint 2011 és 2024 között működő, pártokon átívelő vesztegetési hálózattal kapcsolatban. A bíróság csütörtökön több politikus letartóztatásáról döntött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szeptembertől eltörli a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét a kormány
A hivatalos indoklás szerint a TÉR aránytalan adminisztratív terhet rótt a tanárokra. Az oktatási minisztérium új rendszer kidolgozásába kezd, a munkába a szakmai szervezeteket is bevonják.


A kormány a következő tanévtől, azaz 2026 szeptemberétől eltörli a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, amely eddig a tanároknak adott juttatások egy részét meghatározta - jelentették be a pénteki sajtótájékoztatón, a döntés már a Magyar Közlönyben is megjelent.

A kormány álláspontja szerint jelenlegi rendszer aránytalan adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, nem ad valós képet a teljesítményükről, és nem támogatja a szakmai fejlődést.

A kormány azt is hangsúlyozta, hogy a munkáltatók ettől még továbbra is dönthetnek béremelésről.

A mostani rendszer helyett a jövőben egy új modellt vezetnek be.

A kormány tervei szerint ez egy szakmailag megalapozott, és felesleges adminisztrációval nem járó értékelési rendszer lesz.

Ennek kidolgozásával az oktatási minisztériumot bízták meg, amely a feladatot a szakmai szervezetek bevonásával fogja elvégezni.

A most kivezetett értékelési rendszert a szakszervezetek és szakmai szervezetek a bevezetése óta bírálták. Álláspontjuk szerint a TÉR átláthatatlan és igazságtalan volt, túlzott bürokráciát zúdított az iskolákra, és komoly bérfeszültségeket okozott a tantestületeken belül. Bár a rendszer eltörlését szükségesnek tartják, szorgalmazzák, hogy az új modell kidolgozása valódi szakmai egyeztetések mentén történjen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Felülvizsgálja a kormány a 300 milliárd értékben beszerzett lélegeztetőgépek szerződéseit
Szondi Vanda kormányszóvivő a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Külügyminisztérium vizsgálja a járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzéseket. A kormány azt ígéri, hogy az eredményekről tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.


Azonnali hatállyal felülvizsgálatot indít a kormány a koronavírus-járvány idején, közel 300 milliárd forintért beszerzett 17 ezer lélegeztetőgép ügyében – jelentette be Szondi Vanda kormányszóvivő pénteken a kormányzati sajtótájékoztatón. A vizsgálatot a Külügyminisztérium folytatja majd le, az eredményekről pedig tájékoztatják a nyilvánosságot.

Szondi Vanda azt mondta, elismerik, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben érthető, hogy bizonyos közbeszerzések szokatlan módon zajlottak le, de

a beszerzett gépek mennyiségével és a beszerzés módjával kapcsolatban is felmerültek kérdések.

A járvány alatt ugyanis a szakmai szervezetek többször jelezték, hogy nincs elég szakképzett dolgozó ennyi gép üzemeltetésére. Ezért döntött úgy a kormány, hogy felül kell vizsgálni az akkor kötött szerződéseket.

A beszerzések ügye évek óta húzódik: 2020-ban a kormány nagytételben vásárolt lélegeztetőgépeket, de hamar kiderült, hogy a gépek töredékét használják csak, miközben a raktározásuk is jelentős költséggel jár. Az ügyben korábban a dokumentumok idő előtti selejtezésének gyanúja is felmerült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk