HÍREK
A Rovatból

Vitézy bejelentette: A kormány visszaveszi a magántőkealapoktól az állami vagyont és felturbózza az Integritás Hatóság jogköreit

Már jövő héten benyújtásra kerül az a jogszabálycsomag, ami a korrupció visszaszorítását és az átlátható közéletet célozza. Szigorodnak a vagyonnyilatkozati szabályok, új hatásköröket kap az Integritás Hatóság, és két lépésben visszaveszik a kekváktól az állami vagyont.


A pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette, hogy a kormány és a Tisza Párt parlamenti frakciója milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy az Európai Bizottság feloldja a korrupciós aggályok miatt befagyasztott uniós ezermilliárdokat.

A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy korrupcióellenes és átláthatóságot szolgáló törvénycsomagot nyújtanak be az Országgyűlésnek a jövő héten.

Ebben főképp olyan kérések végrehajtásai szerepelnek, melyeket az Európai Bizottság már korábban is megfogalmazott, azonban ezeket az Orbán-kormány nem volt hajlandó bevezetni a magyar jogrendszerbe. Szerinte emiatt estünk el 2 milliárd euró - akkori árfolyamon 800 milliárd forint - uniós pénztől, ami a helyreállítási alapból származott volna.

Vitézy főképp a korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság (IH) jogköreinek kibővítéséről beszélt, de elmondta, hogy később sokkal több részletet fognak ismertetni a törvénycsomaggal kapcsolatban.

A vagyonynyilatkozatok terén jelentős átalakítás jön. Az Integritás Hatóság is vizsgálhatja a politikusok vagyoni helyzetét. A hatóság hozzáférést fog kapni minden nyilvántartáshoz, és ellenőrzéseket végezhet a politikusok, döntéshozók vagyoni helyzetéről.

„Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot, vagy egy fél lakást, akkor ezt az IH hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni tudja” - mondta a tárcavezető.

Vitézy szerint ha valaki kifelejt vagyonelemeket a nyilatkozatból, akkor a megfelelő testület megindíthatja vele szemben a hivataltól való megfosztás eljárását.

Ezen kívül új btk. tényállás jön majd létre. A vagyonnyilatkozatból való lényeges információ elhallgatását két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák.

Az Integritás Hatóságnak továbbá joga lesz kikényszeríteni a nyomozás folytatását, ha az ügyészség vagy a rendőrség korrupciós ügyben megszünteti a nyomozást, vagy elutasítja a feljelentést.

Az IH-nak arra is joga lesz, hogy ha visszásságot talál uniós forrásra kiírt közbeszerzésnél, akkor két hónapra felfüggessze a kifizetést, amíg az eljárást lefolytatja.

A törvénycsomagba bekerül egy kockázati tőkealapok és magántőkealapok átláthatóságáról szóló rész is, hogy ezek vezetői megismerhetők legyenek. Vitézy elmondta, hogy az Európai Bizottság szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a magántőkealapok létrehozását, de túl bonyolult szabályozást javasolt ennek a helyzetnek a megoldására. Ezért a kormány drasztikusabb lépést tesz.

Azt javasolják, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és az intézmények az állami fenntartású intézmények körébe.

Ez két lépésben fog megvalósulni: Először az egyetemeket nem fenntartó kekvákat veszi vissza az állam 2026. augusztus 31-i határidővel. Viszont a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében először csak átláthatósági kötelezettségeket írnak elő, a szerkezeti átalakítást csak 2027-re rendelik el. Az alapítványi forma egy évig maradna, utána a felsőoktatási szakemberek az oktatási tárcával egyeztetve alakítják ki a jövőbeni működési formát, de a cél, hogy az állami vagyon visszakerüljön az államhoz.

Vitézy azt is elmondta, hogy a korrupcióellenes intézkedéscsomag része, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez - habár ez nem volt elvárás Brüsszel részéről, de a kormány túl akarja teljesíteni a kéréseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
HVG: Egy nagy közétkeztető cég tulajdonosa is rács mögé került az óbudai korrupciós ügyben
A Központi Nyomozó Főügyészség előállította egy nagy közétkeztető cég tulajdonosát és ügyvezetőjét az óbudai korrupciós ügyben. A gyanú szerint vesztegetéssel biztosították szerződéseiket, a kifizetett kenőpénz összege meghaladhatja a kétmilliárd forintot.


A parkfenntartási korrupciós ügyből országos hálózat rajzolódik ki: már a közétkeztetésben is nyomot hagyott a bűncselekmény-sorozat, a hatóságok szerint vádalkuk sora köthetett, és újabb 12 gyanúsítottal 32-re nőtt az ügy szereplőinek száma.

A nyomozás legújabb fordulata, hogy a hatóságok előállították Gy. Tamást, az egyik legnagyobb hazai közétkeztető cég tulajdonosát, valamint a cégcsoport ügyvezetőjét, H. Csabát is.

A gyanú szerint vesztegetéssel biztosították, hogy cégük továbbra is elnyerje az önkormányzati megbízásokat – írta a HVG.

A Központi Nyomozó Főügyészség a héten 12 újabb embert gyanúsított meg, így már 32 szereplője van az ügynek.

A nyomozók több tízmilliós nagyságrendben foglaltak le készpénzt és értékes ingóságokat, és ezzel párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárást is indítottak.

A friss fejlemények a lap szerint egy rendkívül szerteágazó, legalább négy szálon futó bűnügy legújabb fejezetét jelentik.

Az ügy egyik fő vonala a már ismert parkfenntartás, ahol a gyanú szerint egy céghálózat politikai oldaltól függetlenül, több önkormányzatnál is túlárazott munkákat végzett alvállalkozókkal, a hasznot pedig készpénzben vették fel és osztották vissza.

A második szál a most előállított vállalkozókhoz kötődik: a nyomozók szerint egy közétkeztetési cégcsoport vezetői vesztegettek meg önkormányzati döntéshozókat a szerződéseikért. A korrupcióval szerzett pénzt a gyanú szerint számlagyárakkal és költségvetési csalással mosták tisztára; ebben a pécsi szálban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön eljárást folytat. Negyedikként pedig felmerült az is, hogy a hálózat kenőpénzt fizetett helyi építési szabályzatok módosításáért, hogy az általuk favorizált vállalkozók beruházásai kedvezőbb feltételekkel valósulhassanak meg.

Az egész hálózat központi figurája Z. Zsolt lehet, aki a hírek szerint részletes vallomást tett, és nemcsak óbudai, de más kerületeket érintő ügyekről is beszélt.

Vallomása alapján gyanúsították meg többek között Őrsi Gergely II. kerületi polgármestert, elődjét, Láng Zsoltot, Puskás Pétert, a III. kerület volt fideszes alpolgármesterét és több momentumos politikust is. A hatóságok a hírek szerint egyezséget köthettek Czeglédy Gergő volt óbudai alpolgármesterrel is, aki elsősorban a kerületet érintő ügyekben tett terhelő vallomást.

Z. Zsolt korábban letartóztatásban volt, de már szabadlábon védekezik. A sajtóban megjelent információk szerint a túlárazást és a fiktív számlázást elismerte, de a bűnszervezeti minősítést és a visszaosztott pénz nagyságát tagadta.

Őrsi Gergely védője, Morvai Attila a gyanúsítás megalapozottságát vitatja, szerinte „nincs olyan bizonyíték, amely a megalapozott gyanút alátámasztaná”.

A nyomozás során vizsgált szerződések alapján a csalási módszerek változatosak voltak. Előfordult, hogy a pályázaton kiválasztott vállalkozó a nyereségből utólag osztott vissza, máskor kifejezetten egy cégre írták ki a tendert, de olyan eset is akadt, ahol a megbízás mögött semmilyen valós teljesítés nem történt, csak a pénzt vették fel érte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Hamis és irredenta tónusok”- Kiverte a biztosítékot Magyar Péter Trianon-évfordulós beszéde a szlovák külügynél
A szlovák külügyminiszter, Juraj Blanár visszautasította a magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint Magyarország saját magával szomszédos. A szlovák tárcavezető szerint a határokat a békeszerződés világosan kijelölte, és a baráti viszonyhoz elengedhetetlen a történelem tisztelete.


„Nem, Magyarország tisztelt miniszterelnöke!” – ezzel a felkiáltással utasította vissza Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki kijelentését. A kormányfő tegnap a nemzeti összetartozás napján - mely egyben a trianoni béke évfordulója is - elmondott Kossuth téri beszédében úgy fogalmazott:

„Magyarország a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos. Jó viszonyra van szükségünk a minket körülvevő országokkal, az utóbbi években azonban ez nem volt mindig így, megszakadt a párbeszéd a legfontosabb szövetségeseinkkel, a visegrádi négyekkel (V4) is”.

A pozsonyi diplomáciai tárca pénteken kiadott közleménye szerint a szlovák miniszter élesen bírálta a magyar kormányfő szavait. Blanár azt mondta: „Visszautasítom az ilyen történelemszemléletet. Az önök és így a mi határaink is világosan ki vannak jelölve az első világháborút követő trianoni béketárgyalásoknak köszönhetően, és megerősítve a második világháború után, amikor mellesleg Magyarország a legyőzöttek oldalán állt”.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy visszautasítja Szlovákia területi egységének és szuverenitásának bármiféle megkérdőjelezését.

„Amennyiben folytatódniuk kell a baráti és konstruktív kapcsolatoknak Szlovákia és Magyarország között, akkor az csak hamis és irredenta tónusok, valamint a történelem kétségbevonása nélkül történhet”

- mondta a szlovák külügy első embere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécsig érnek az óbudai korrupciós ügy szálai, egy korábbi MSZP-s politikus miatt nyomoznak
A hatóságok a Pécsi Ellátó Központnál kértek be iratokat az óbudai korrupciós ügy részeként. Az érintett volt MSZP-s politikus, Kőhegyi István tagadja a vádakat és panaszt tett a gyanúsítás ellen.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 04.



Az óbudai korrupciós botrány szálai már Pécsig érnek. Kedden a hatóságok a város közétkeztetési intézményénél nyomoztak, miközben az ügyészség egy országos, több mint 2 milliárd forintos vesztegetési ügyről számolt be, amelyben már 32 gyanúsított van. A pécsi szálon egy egykori MSZP-s politikus neve is felmerült, írja a Telex.

A fejleményről Péterffy Attila, Pécs polgármestere számolt be a közösségi oldalán. A városvezető azt írta, hogy a nyomozók konkrét dokumentumokat kerestek.

„Kedden a hatóságok a pécsi önkormányzat közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat ellátó intézményénél nyomoztak. Az intézmény vezetőjétől kapott tájékoztatás alapján egészen pontosan iratokat, közétkeztetésre kötött szerződéseket kértek a Pécsi Ellátó Központ dolgozóitól a 2014-es évet követő időszakból” – közölte a polgármester.

Hozzátette, hogy a város vezetéséhez és az önkormányzathoz eddig nem érkezett a hatóságoktól semmilyen megkeresés, de ha lesz, minden eszközzel segítik a nyomozást.

A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleménye szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizethetett ki fideszes és ellenzéki politikusoknak, hogy a cégei parkfenntartási szerződésekhez jussanak.

A közlemény egy kapcsolódó szálat is megemlít: a gyanú szerint egy közétkeztetési cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is pénzt adott önkormányzati vezetőknek a szerződéseikért. Az ügyészség úgy véli, a cégcsoport képviselője a vállalkozó segítségével Kőhegyi István pécsi politikusnak is juttatott pénzt Molnár Zsolton keresztül.

A Telex megkereste Kőhegyi István volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, aki közölte, hogy panasszal élt a gyanúsítással szemben és nem követett el bűncselekményt.

A politikus úgy véli, ő „egy kétségbeesett vallomássorozat áldozata”, és azért gyanúsíthatták meg, mert valaki vélhetően rá vallott.

Állítása szerint soha nem fogadott el kenőpénzt, és hozzátette, hogy az elmúlt 16 évben semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, így hatása sem lehetett a helyi döntésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kubatov azt kérte a fideszesektől, hogy a kényesebb információkat töröljék az adathordozóikról – írja a Direkt36
A Direkt36 új oknyomozása szerint a választás után feszült hangulatú pártértekezletet tartott a Fidesz, ahol Orbán Balázst kinevették. Kubatov Gábor pártigazgató ezután pedig figyelmeztetett mindenkit, hogy a Tisza-kormány alatt hatósági eljárásokra kell számítani, ezért tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket.


A Direkt36 friss cikke szerint két nappal a katasztrofális eredménnyel végződött választás után a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei magyarázatot vártak a pártvezetéstől a Polgárok Házában, de egészen mást kaptak.

A terembe érkező Orbán Viktor, Orbán Balázs és Kubatov Gábor nem a vereséget elemezte, hanem a jövőt vázolta fel egy olyan pártnak,

amelynek tagjai között egyre hangosabban terjedt a felismerés: a feszült hangulatú értekezleten nyílt bírálatok hangzottak el, miközben a vezetés már az ellenzéki létre készült.

A rossz hangulatot fokozta Orbán Balázs kampányfőnök prezentációja, aki még az óriási bukta után is csak a pozitívumokra fókuszált, és még a kormányközeli közvélemény-kutatókat is méltatta, amiért „jól teljesítettek, csak épp nem találták el az eredményt” – a megjegyzést a teremben többen gúnyos nevetéssel fogadták.

Állítólag ezt követően Kubatov Gábor próbált rendet tenni a teremben, amit egyesek fenyegetőnek éreztek. A pártigazgató önvizsgálatra szólított fel mindenkit, és egyúttal figyelmeztetett a Tisza-kormány alatt várható hatósági eljárásokra, ezért azt javasolta, a kényesebb információkat töröljék az adathordozóikról.

A források szerint a vezetés lezárta volna a megbeszélést, de többen szót kértek. Ferencz Orsolya, a párt VIII. kerületi jelöltje arról beszélt, történelmi vereséget szenvedtek. Úgy vélte, aki most beül a parlamentbe, az a pokolba ül, mert a kis létszámú Fidesz-frakciót óriási nyomás alá helyezi majd a Tisza.

Ferencz a pártvezetésnek címezve komoly kritikákat fogalmazott meg, Orbán Balázsnak azt üzente, az elméleti eszmefuttatásai senkit sem érdekelnek, Kubatov Gábornak pedig azt mondta, „ne fenyegessen senkit”.

A kampányban szintén vezető szerepet játszó Szentkirályi Alexandra visszaszólt, mondván, ő „büszkén fog beülni a parlamenti pokolba”, és a vereséghez az is hozzájárult, hogy egyes jelöltek nem végezték el a munkájukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk