prcikk: Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból

Mától új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Mutatjuk, mi változik a brexittel.


Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy

megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban.

Az átmeneti időszak pénteki lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

A pénteken véget ért átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban.

Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. Ezek a vállalatok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló specifikus szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.

A londoni pénzügyi szolgáltatási szektor csak úgy tarthatná meg a jelenlegihez hasonló mértékű hozzáférését az unió egységes belső piacához, ha az EU szabályozási ekvivalencia-státust biztosít számára. Ennek feltétele azonban nagy valószínűséggel az lenne, hogy a brit szolgáltatási ágazat jórészt tartsa magát az uniós szabályozási keretrendszerhez. Az Európai Bizottság véleménye szerint London máskülönben kicsemegézné az uniós szolgáltatási piac előnyeit a hozzáféréssel járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről.

A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek ugyanakkor már komoly előkészületi lépéseket tettek arra az esetre, ha elveszítenék e hozzáférést. Számos vállalat fiókintézményeket hozott létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. Mindemellett az EY globális üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég becslése szerint a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási cégek a 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket. Azok az EU-polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30. Megtagadható ugyanakkor a letelepedett státus, sőt a belépési engedély is azoktól, akikre más országokban legalább egy év szabadságvesztést róttak ki korábbi bűncselekmények miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Vogel Evelin által készített hangfelvételek ügyében a szálak a Kubatov Gáborhoz vezetnek
A Tisza Párt alelnöke szerint a dokumentumból kiderül, hogy volt barátnője folyamatosan egyeztetett a fideszes pártigazgató titkárával. A hatóságok mégsem hallgatták ki a tanúkat hónapok óta.


Magyar Péter újabb Facebook-posztjában ismét a Fideszhez köthető lejárató kampányról és az azt szerinte asszisztálással segítő hatóságokról írt. A Tisza Párt alelnöke azt állítja, egy rendőrségi feljegyzés bizonyítja, hogy a volt barátnője, Vogel Evelin által készített hangfelvételek ügyében a szálak a Fidesz pártigazgatójához, Kubatov Gáborhoz vezetnek.

Magyar szerint

„a Nemzeti Nyomozó Iroda a 2025 novemberében kelt feljegyzésében több oldalon keresztül sorolja, hogy Vogel Evelin az illegálisan készített, majd manipulált és később zsarolásra, valamint politikai lejáratásra használt hangfelvételek keletkezésekor folyamatosan egyeztetett telefonon és sms-ben Kindlovits Mátéval, Kubatov Gábor titkárával és intézőjével, valamint Vertán György állami milliárdokból meggazdagodó NER-es oligarchával.”

Hozzáteszi, hogy Vogel Evelin lakhatását később állítása szerint Vertán György biztosította. Ebből Magyar Péter azt a következtetést vonta le, hogy egyértelműen megállapítható, hogy az illegális lehallgatásokat, zsarolást és lejáratást Orbán Viktorék szervezték.

A politikus azt írja, a hatoldalas rendőrségi feljegyzés végén megállapításra került, hogy Kindlovits Máté és Vertán György tudomással bírhatnak a hangfelvételek készítéséről és nyilvánosságra hozataláról, ezért indokolt és szükséges a tanúkihallgatásuk.

„A kihallgatás mégsem történt meg 5 hónapja. Ahogy Vogel Evelin gyanúsítotti kihallgatására sem került még sor másfél évvel a feljelentésem óta”

– állítja Magyar, aki szerint a nyomozó hatóság és az ügyészség pontosan tud az ügyben lévő politikai szálról, mégsem cselekszik.

Posztjában úgy fogalmaz,

alapos gyanú merült fel arra, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója és alelnöke közvetlen bizalmi emberei segítségével lejárató kampányt folytat ellene.

Azt írja: „a rendőrség és az ügyészség pedig a nyomozás altatásával és az elkövetők őrizetbe vételének mellőzésével tevőlegesen hozzájárul a bűncselekmény-sorozat folytatásához.” A nyomozás szerinte a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség felügyelete mellett folyik, amely szerinte „altatja az ügyet”. Magyar Péter ezt az ügyészséget hozza összefüggésbe Győrffy Balázs fideszes EP-képviselő ügyével is, amelyben állítása szerint elintézték, hogy a politikus ellen ne emeljenek vádat, miután az ittas állapotban három embert bántalmazott.

2024 őszén több, Vogel Evelin által készített hangfelvétel került a sajtóhoz, Magyar Péter pedig azt állította, volt barátnője 30 millió forintot akart kizsarolni tőle és a Tisza Párttól. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) zsarolás kísérlete miatt indított eljárást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jámbor András a Fidesz „farokméregető kampányáról”: Megjavítottam a valósággal Orbán Viktor 2 napos képét
A képviselő szerint a színpadok mérete leplezi le a csalást. Szerinte a Tisza Párt rendezvényeit mindig messzebbről fotózzák, hogy kisebbnek tűnjön a tömeg.


Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy „megjavította a valósággal Orbán Viktor 2 napos képét”. A politikus szerint a Fidesz kampánya már csak a „hazaárulózásból és farokméregetésből” áll.

Jámbor azt állítja, hogy az Orbán Viktor által közzétett összehasonlító képeken a Tisza Párt rendezvényeit rendszeresen sokkal messzebbről fotózzák, hogy a tömeg kisebbnek tűnjön.

Ezt szerinte azzal lehet ellenőrizni, hogy a két színpad valójában nagyjából ugyanakkora, a tiszás képeken mégis rendre sokkal kisebbnek látszik.

A politikus egy konkrét példát is említ, ahol a fideszes színpad nyolcszor akkorának tűnik, mint a tiszás. „Tehát kb. nyolcszor akkora a tiszás tömeg is a fideszeshez képest, mint amit a szemünk mutat első ránézésre!” – írta.

Jámbor szerint

a tömeg-összehasonlításokat más módszerekkel is lehet manipulálni, például kezdés előtt készült tiszás fotókkal, vagy egy 140 ezres város tömegét egy 10-20 ezres városéval összevetve.

A képviselő szerint problémás az is, amikor „másik megyéből utaztatott tömegről” van szó. Posztját azzal zárta: „A lényeg viszont az: az igazság április 12-én el fog jönni, Viktorért is!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Házkutatást tartottak a rendőrszázadosnál, aki szerint a titkosszolgálat akarta bedönteni a Tisza Pártot
Szabó Bencét, a Nemzeti Nyomozóhivatal kiemelt főnyomozóját ügyészek hallgatták ki, miután beszélt az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomásgyakorlásáról. A százados nem tett vallomást, szolgálati jogviszonya pedig a mai nappal megszűnik.


A Direkt 36 leleplező cikkének megjelenése után, szerdán hajnalban házkutatást tartottak a rendőrök Szabó Bencénél, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni főosztály nyomozó osztályának kiemelt nyomozójánal.

A rendőr a Tisza Párt informatikusai elleni nyomozáson dolgozott,  de időközben rájött, hogy az egész akció célja a Tisza Párt informatikai rendszerének feltörése és esetleges bedöntése lehetett.

A házkutatás szerda hajnali 2 órakor véget Szabó Bence lakásán, írja a Telex.

A nyomozót ezt követően a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki gyanúsítottként.

Ügyvédje, Laczó Adrienn szerint a rendőr nem tett vallomást.

A hatóságok számos adathordozót lefoglaltak a százados munkaállomásán és otthonában is. Szabó Bence már korábban beadta a leszerelési kérelmét, felmondási idejét töltötte, de ügyvédje szerint a szerdai történések után a mai nappal megszűnik a szolgálati jogviszonya.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt
A miniszterelnök megelégelte a 30 napja tartó olajblokádot. A drasztikus lépéssel a rezsicsökkentést és a magyarok pénztárcáját védené.


Orbán Viktor a Facebook-oldalán jelentette be, hogy hamarosan kormányülés lesz, ahol fontos előterjesztést tesz az energiaellátás ügyében. A miniszterelnök azt állítja, hogy „a Barátság-kőolajvezeték működését Ukrajna 30 napja blokkolja”.

A kormányfő szerint „az ukrán zsarolással szemben eddig sikeresen védekezünk”. Úgy véli, a „védett áraknak” köszönhető, hogy a magyarok fizetik a legalacsonyabb árakat a benzinkutakon egész Európában. Orbán Viktor szerint azonban tovább kell lépni.

„Az olajblokád letörése és Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében most újabb intézkedésre van szükség”

– mondta a videós üzenetben.

Bejegyzése szerint ezért a kormány azt tervezi, hogy

„a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, és az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk. Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt.”

A miniszterelnök ezt azzal is indokolta, hogy szerinte Ukrajna közben a Magyarországot ellátó déli gázvezetéket is támadja, ezért Magyarországnak tartalékolnia kell. „Ezért az ukránok helyett most a magyar gáztározókat töltjük föl” – fogalmazott. Videóját azzal zárta, hogy megvédik Magyarország energiabiztonságát, és megtartják a védett benzinárat, valamint a rezsicsökkentett gázárat.

A Barátság kőolajvezeték déli ága, amely Magyarországot és Szlovákiát látja el, január 27-én állt le. Az ukrán fél szerint a leállást egy orosz dróntámadás okozta kár indokolja, ezzel szemben a magyar kormány szándékos blokádról beszél. Orbán Viktor jelezte, hogy amíg az olajszállítások nem indulnak újra, Magyarország blokkolja a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot és a további szankciókat. Az Európai Unió vezetői felajánlották, hogy technikai és pénzügyi segítséget nyújtanak a vezeték javításához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk