HÍREK
A Rovatból

Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból

Mától új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Mutatjuk, mi változik a brexittel.


Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy

megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban.

Az átmeneti időszak pénteki lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

A pénteken véget ért átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban.

Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. Ezek a vállalatok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló specifikus szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.

A londoni pénzügyi szolgáltatási szektor csak úgy tarthatná meg a jelenlegihez hasonló mértékű hozzáférését az unió egységes belső piacához, ha az EU szabályozási ekvivalencia-státust biztosít számára. Ennek feltétele azonban nagy valószínűséggel az lenne, hogy a brit szolgáltatási ágazat jórészt tartsa magát az uniós szabályozási keretrendszerhez. Az Európai Bizottság véleménye szerint London máskülönben kicsemegézné az uniós szolgáltatási piac előnyeit a hozzáféréssel járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről.

A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek ugyanakkor már komoly előkészületi lépéseket tettek arra az esetre, ha elveszítenék e hozzáférést. Számos vállalat fiókintézményeket hozott létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. Mindemellett az EY globális üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég becslése szerint a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási cégek a 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket. Azok az EU-polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30. Megtagadható ugyanakkor a letelepedett státus, sőt a belépési engedély is azoktól, akikre más országokban legalább egy év szabadságvesztést róttak ki korábbi bűncselekmények miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Kétmilliárd forintot is kaphat a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina, aki élete végéig havi 3,5 milliót kap kártérítésként
A bíróság pénteken jóváhagyta a peren kívüli egyezséget, így a balerina élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap.


Élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap az a balerina, akire 2022-ben ráomlott egy felújítás alatt álló ház homlokzata a budapesti Jókai utcában. A Fővárosi Törvényszék pénteken jóváhagyta a felek sérelemdíjról szóló egyezségét, így a kifizetés biztossá vált – számolt be róla az RTL Híradó.

Az áldozat ügyvédje szerint a teljes összeg, amit a táncművész kaphat, idővel a kétmilliárd forintot is meghaladhatja.

A bíróságon Dr. Uzsoky Ágnes bíró mondta ki a végzést, amely jóváhagyta a korábban létrejött megállapodást: „A 2025. október 28-án létrejött, jelen végzés elválaszthatatlan mellékletét képező megállapodás 4–8. pontjaiban foglalt egyezséget jóváhagyja.”

A most jóváhagyott egyezség szerint Tóth Nikolett és édesanyja 15-15 millió forint sérelemdíjat kap. Ez azon a több mint 40 millió forinton felül értendő, amit az építtető cég már korábban kifizetett. A táncművész ügyvédje, Ikanov Gábor a Híradónak elmondta, hogy a járadék és a kártérítés együttesen biztosítják az áldozat jövőjét.

„200 millió forint kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezték a kárért felelős jogi személyeket, ezen felül pedig további havi 3,5 millió forintos járadék megfizetésére is, véghatáridő nélkül, vagyis amíg a jogosult meg nem hal” – magyarázta az ügyvéd. Bár a balesetért felelős cégek mindegyike felszámolás alatt áll, a kifizetést ez nem veszélyezteti, mert azt a biztosítóknak kell állniuk.

A korábbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a statikus tervezőmérnök, a műszaki vezető, a generáltervező és a kivitelező is hibázott, ezek a mulasztások együttesen vezettek a katasztrófához. A rendőrségi nyomozás során több szakembert is meggyanúsítottak, de ők nem ismerték el bűnösségüket.

A jogi hercehurca mellett Tóth Nikolettnek a mindennapokban is súlyos küzdelmet kell vívnia. A baleset óta kerekesszékben él, és az állapota az utóbbi időben jelentősen romlott.

„Rengeteg problémát okoz: nagyon erős fejfájást, vérnyomás-ingadozást, kézzsibbadást, arcpirosodást, ilyesmiket. Az elmúlt időszakban nagyrészt ki kellett hagynom a gyógytornákat és a munkát is” – mondta Tóth Nikolett. Orvosai szerint a panaszai megszüntetéséhez további műtétekre lesz szükség.

A tragédia 2022. június 27-én történt a VI. kerületi Jókai utca 1. szám alatti háznál, amikor a felújítás alatt álló épület homlokzati díszfala és tetőszerkezeti elemei az utcára zuhantak. A leomló törmelék négy járókelőt sebesített meg, a legsúlyosabban az Operettszínház táncművészét, aki többek között koponya- és gerincsérülést szenvedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ők a Tisza Párt képviselőjelöltjei – 104 jelöltet mutattak be péntek este, mutatjuk a listát
Egy hosszú választási műsor keretében hozta nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 104 győztesét.


Pénteken egy többórás élő választási műsorban mutatta be Magyar Péter és a Tisza Párt vezetősége, hogy kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Magyar Péter közölte: bár a Tisza elnökségének lett volna vétójoga, ezzel végül nem éltek, így teljes mértékben a szavazók voksai döntöttek.

Mutatjuk a győzteseket:

Baranya megye

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Kovács Áron (Baranya 2)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Kapronczai Balázs (Baranya 4)

Bács-Kiskun megye

• Csőszi Attila (Bács-Kiskun 1)

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Judák Zsol (Bács-Kiskun 3)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Orbán Árpád János (Bács-Kiskun 5)

• Csontos Bence (Bács-Kiskun 6)

Békés megye

• Bodóczi Tibor (Békés 1)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Ráki Zsolt (Békés 3)

• Gurzó Mária (Békés 4)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 3)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Lontay László (Borsod-Abaúj-Zemplén 5)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

Budapest

• Tanács Zoltán (Budapest 1)

• Bódis Kriszta (Budapest 2)

• Magyar Péter (Budapest 3)

• Dr. Koncz Áron (Budapest 4)

• Weingand István (Budapest 5)

• Velkey György László (Budapest 6)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Dr. Virágh Gabriella (Budapest 8)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Kulcsár Krisztián (Budapest 10)

• Boda Nikolett (Budapest 11)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Szabó Alexandra (Budapest 14)

• Porcser Áron (Budapest 15)

• Tarr Zoltán (Budapest 16)

Csongrád-Csanád megye

• Stumpf Péter Bence (Csongrád-Csanád 1)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

• Dr. Ferenczi Gábor (Csongrád-Csanád 4)

Fejér megye

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Borics Milyás (Fejér 2)

• Nagy Ervin (Fejér 4)

• Nagy Richárd (Fejér 5)

Győr-Moson-Sopron megye

• Diószegi Judit (Győr-Moson-Sopron 1)

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Bóna Szabolcs (Győr-Moson-Sopron 3)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

Hajdú-Bihar megye

• Tárkányi Zsolt (Hajdú-Bihar 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Csák László (Hajdú-Bihar 3)

• Kovács Petra Judit (Hajdú-Bihar 4)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

Heves megye

• dr. Bódis Péter (Heves 1)

• Kiss János (Heves 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

Jász-Nagykun-Szolnok megye

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

• Kovács Hunor (Jász-Nagykun-Szolnok 3)

• Dr. Farkas Csongor (Jász-Nagykun-Szolnok 4)

Komárom-Esztergom megye

• dr. Sopov Ildikó Éva (Komárom-Esztergom 1)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• dr. Árvay Nikolett (Komárom-Esztergom 3)

Nógrád megye

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Molnár Zoltán (Nógrád 2)

Pest megye

• Jelencsik József (Pest 1)

• Pósfai Gábor (Pest 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Miskolczi Orsolya (Pest 5)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Trompler Ildikó (Pest 7)

• Balajti István (Pest 8)

• Perticsné Kácsor Andrea (pest 10)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Polgár György (pest 12)

• Hende Máté (Pest 13)

• Muhari Gergelyt (Pest 14)

• Tarr Zoltán (Pest 15)

Somogy megye

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Benke József (Somogy 2)

• Bakos Csaba Attila (Somogy 3)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

• Szakács Péter Lajos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2)

• Dicső Viktória (Szabolcs-Szatmár-Bereg 3)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

Tolna megye

• Sárosi József (Tolna 1)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Cseh Tamás (Tolna 3)

Vas megye

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Strompová Viktória (Vas 2)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

Veszprém megye

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

Zala megye

• Nagy Márta (Zala 1)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Lovkó Csaba (Zala 3)

A több órás műsort itt lehet visszanézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelentette be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2), Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) és Tarr Zoltán (Budapest 16) is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: