UTAZZ
A Rovatból

Boldogon a fűszerpaprika-termesztésnek több mint 150 éves múltja van

A boldogiak fűszerpaprikájának értékét nem csak a sok kézimunka, az igényes technológia adja manapság, hanem a föld összetétele, a terület különleges mikroklímája és a bőséges víz.

Link másolása

Heves megyében "Palóc ország" határán és Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyével szomszédos területen található meg, az egykori "zsákfalu" Boldog település. A Zagyva-völgyében elterülő földeknek nagy a vízbősége, jó a mikroklímája, a talajt Mátra-hegység egykori hordaléka képezi, mely ásványi sókban gazdag. A dolgos vidék lakóinak, a bolgárkertészektől tanult földművelés adta a fő megélhetést, a zöldség és a paprikatermesztést. Nem csak Szeged és Kalocsa környékén termeltek és termelnek fűszerpaprikát, hanem Boldogon is, ahol több mint 150 éves hagyománya van.

Az időjárásváltozás miatt, előbb érő a "Mihályfalvi", "Napfény" és a "Bíbor" fajtákat használják leggyakrabban a termelők. Ezeknek a napfény jótékony hatására, magasabb lesz a vitamin és színezőanyag tartalmuk. A boldogiak nem érintették a fűszerpaprika válságok. Nem keverték, hamisították errefelé nagyüzemileg a kedvelt fűszert, mert akiről kiderülne, nehezen boldogulhatna később Boldogon.

A helyi fűszerpaprika termesztés egyik legjobb ismerője, Simon Attila növényvédelmi és élelmiszeripari szakmérnök, aki 12 éven át volt Hatvan és térsége "Falugazdája", s jelenleg az Európai Unió egyik mezőgazdasági szakértője. A település laza szerkezete-a hatalmas-közel 50 méter széles és mintegy 200 méter hosszú porták, nagy földterülete, lehetőséget teremtett az itt élő szorgalmas embereknek a kertészkedéshez. További értéket jelent még a településre jellemző házépítési szokások, hogy a tulajdonosaik figyelembe vették, hogy a fűszerpaprika szárítása, levegős, széljárta helyet igényel. Ezért jellemzőek a hosszúgangos ház kialakítások, ahol lehet szárítani a napon, esővédett helyen, a füzéreket. A Zagyva-völgye bőséges vize, természetes vízellátást biztosított egykor kezdetleges módszerekkel a paprikatermesztéséhez, mellyel több százan foglalkoztak és foglalkoznak ma is.b2

b1

Nagy technikai előrelépést jelentett a gazdálkodóknak a szivattyúk megjelenése a 20-as években, amikor is a réteg és talajvizet már felügyelet nélkül tudták kiemelni árasztásos és barázdás öntözésre a földekre. Jelenleg is ez képezi a paprika termesztés alapját, melyet a bolgár kertészektől tanultak. Ez az ősi módszer az idősebb korosztály számára a legismertebb, legkisebb költségekkel jár. Igaz jó párán már áttértek a fiatalabbak közül, a csepegtetős, mikro-szórófejes öntözésre. A gazdák részben a saját szelekciókat, keceli vagy kutató intézetektől vásárolt magokat, fajtákat ültetnek. Ez azért fontos, mert a fűszerpaprika palántákat, fóliasátor alatt, vagy melegágyban nevelik, de vannak akik még a lakások melegebb részein, az előszobában, a konyhában gondozzák a cserepes palántákat kiültetésig.

A szabadföldbe június elején kerülnek ki a zsenge növények, mely a Magyarországra jellemző kánikulai időszak kezdetére esik. Az előkészített, tápanyagdús talajon kialakított bakhátak tövében árasztással áramló víz, nem csak a palántákat látja el, hanem hűti is a nyári hónapokban felforrósodott földet. Erre az idény alatt szükség van, hiszen a fűszerpaprika nagyon vízigényes növény, szárazabb időszakokban sűrűn kell pótolni az elmaradt csapadékot. A kiültetéstől a szedésig, több alakalommal kell kézi kapálni, hogy levegős legyen a talaj a fiatal növényeknek, gyomlálni, hogy tisztán tartsák a területet.

Mindez rendkívül munkaigényes. A boldogiak fűszerpaprikájának értékét nem csak a sok kézimunka, az igényes technológia adja manapság, hanem a föld összetétele, a terület különleges mikroklímája és a bőséges víz. A szakaszosan beérő termést a nyár vége felé kezdik leszedni, majd a portára szállítás után kerül sor a válogatásra. Az egészséges paprikákat kézzel felfűzik füzérekre, majd legtöbb helyen a tornácokon, gangokon vagy száraz napos helyen szárítják, ez is hozzájárul a későbbi mély vörös színéhez. A több hetes szárítás követően, megszabadítják a csumától- az átvizsgálást követően- majd vászon zsákokba kerül. A végső fázisra a házi kalapácsos őrlőkben, vagy malmokban kerül sor, mely sok családnak van. A finom őrleményből lesz az édes nemes, vagy erős fűszerpaprika, melyet laza vászonzsákokba raknak és száraz helyen tárolnak kicsomagolásig.

b3b4

Régen cserealapot jelentett a paprika, főképp disznóvágások idején az ünnep közeledtével, a megélhetés, gazdálkodás fontos eszközeire cserélték el. Ma már a jobb életmód, vagy a fizetés kiegészítés eszköze lett, melyet nehéz fizikai munkával teremtenek meg, évről-évre az emberek maguknak. Mivel a fűszerpaprika bizalmi termék, minden gazdálkodónak évtizedek óta bejáratott vevőköre van, akik év közben jelzik, mennyi őrleményre van igényük. Az helyi paprika egyediségét az is adja, hogy a tradicionálisan kialakult fogyasztói kapcsolatok az idő múlásával sem kopnak meg, ahol a vevő nem boldogít, hanem például Tóth Marika néniét akarja megvenni. Ez a jól bevezetett működő rendszer napjainkig- a multi világban is- ezen a tájon. Az "ősies módszerekkel" is fennmaradó termesztésnek és értékesítésnek, ahol a termesztő személye a garancia, a következő évtizedekben is van jövője. Magyar hungaricum részeként, a hagyományos gasztrokulinális élménytárban immár fogalommá vált a Boldogi fűszerpaprika is. Az igényes magyar konyha részévé vált, melytől a pörkölt nem barna, hanem piros lesz.

Meddig lehet a fűszerpaprikánk magyar? Természetesen, addig míg magyar alapanyagból készül. Az elmúlt évek során voltak akik megpróbálták lejáratni üzleti érdekeikből fakadóan itthon és külföldön egyaránt, a méltán híressé vált hungaricumunkat. Megtévesztő csomagolásokban, más-más országból származó, silány minőségű őrlemények jelentek meg kereskedelmi egységek polcain. De voltak hazai cégek is, akik a nagyobb haszon reményében vállalták eme kockázatos tevékenységet, nem gondolva arra milyen károkat okozhatnak a becsületes termelőknek, feldolgozóknak és később maguknak is. Megingatva egy piacot, mely sok száz családnak biztosít tisztességes megélhetést.

Ezek a "hullámok" szerencsére nem érintették mostanság Boldogot. A falu közössége hamar kiközösítette, azokat akik ilyenre vetemedtek volna. Igaz a 80-as évek vége felé a fiatalabb generáció részéről, voltak kisebb próbálkozások, hogyan lehet a kevesebből több fűszerpaprika. Hát úgy, hogy liszttel keverték az őrleményt. Csak azt felejtették el, hogy az akkori csomagoló eszközök amibe a paprikát kimérték, nem éppen kedvelték a lisztet és előjöttek a lisztkukacok. A liszt még talán elmegy a paprikás rántásba, de a kukac nem éppen oda illik, még ha fehérje dús is. Az ügyeskedőknek egy bizonyos idő után befellegzett, eltávolodtak a vevők tőlük. Nem hiába a fűszerpaprika bizalmi dolog. Országosan a termőterületek nagysága jelentősen visszaesett az idők múlásával, kevés lett a kézi munkaerő, így Boldogon is.b5

Az idősebb generáció viszi tovább javarészt, amit őseitől megtanult a mai napig. A fiatalok közül ma már csak kevesen vállalják, a nem kis erőfeszítéssel járó mezőgazdasági munkát. Voltak helyben próbálkozások, hogy szövetkezzenek a gazdák, új technológiákat honosítsanak meg, melyek a fizikai munka egy részét kiválthassa, egységes központi feldolgozással és csomagolással jelenjenek meg a piacon védjeggyel. De ezek a többszöri próbálkozások nem jártak sikerrel. A helyiek nem nagyon szeretnek közösködni. Mindenki járja a saját kitaposott útját. A fűszerpaprika nem vesztett a minőségéből, csak kevesebb lett belőle, meg a termőterületéből. Remélhetőleg lesznek akik tovább viszik a termesztését, lesznek majd akik tovább viszik a helyi hagyományt, mely a helyi módszerekkel mai is működik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk