Bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért a holland miniszterelnök
Mark Rutte szerint a rabszolgatartó múlt miatt a ma élő embereket nem lehet hibáztatni, azonban a holland állam felelősséggel tartozik az általa okozott szenvedésekért.
Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Hágában a holland állam nevében bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért.
A kormányfő mintegy 20 perces ünnepélyes beszédet mondott a hágai nemzeti levéltárban, amelynek keretében "emberiesség elleni bűncselekményként" említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy "nincs törvényes módja annak, hogy a kormány felelősséget vállaljon olyasmiért, ami nagyon régen történt," de hozzátette, hogy "azóta más véleményen van". Fogalmazása szerint a történelmet nem lehet csak úgy átlépni, mivel "a rabszolgaság hagyatéka a jelenben, a rasszizmusban és a diszkriminációban tükröződik vissza".
"Ahhoz, hogy ezt megtörjük, nyíltan és őszintén szembe kell néznünk a múlttal" - hangoztatta.
Hozzátette azt is, hogy a rabszolgatartó múlt miatt a ma élő embereket nem lehet hibáztatni, azonban a holland állam felelősséggel tartozik az általa okozott szenvedésekért.
Míg több holland nagyváros az utóbbi években felelősséget vállalt a múltbeli rabszolgatartás és -kereskedelem miatt, Rutte tavaly még azon az állásponton volt, hogy fokozná a holland társadalom megosztottságát, ha az egész állam nevében bocsánatot kérne az ország gyarmatosításban játszott szerepéért. A kormány november elején jelentette be, hogy a belügyminisztérium illetékes tanácsadó testületének év eleji ajánlása alapján december közepén hivatalos bocsánatkérést terveznek.
A kabinet tagjai hétfőn a volt holland gyarmatokra látogatnak, hogy ott tegyék meg a bejelentést.
A kormány tervei eleinte ellenállásba ütköztek, mert több suriname-i jogvédő csoport elsietettnek nevezte a bocsánatkérést, és keresetet nyújtott be egy holland bíróságon, hogy halasszák el jövő július 1-jére, a rabszolgaság eltörlésének 160. évfordulójára. Az érintett csoportok szerint ez a dátum sokak számára történelmi jelentőséggel bír, míg december 19. csak egy véletlenszerűen kiválasztott nap. A bíróság december 15-én elutasította a keresetet.
A kormány most azt is bejelentette, hogy egy 200 millió eurós alapot hoz létre olyan kezdeményezések támogatására, amelyek célja, hogy tudatosítsák Hollandia gyarmattartó múltját.
A holland birodalom a világ szinte minden pontján - Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is -rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.
Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Hágában a holland állam nevében bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért.
A kormányfő mintegy 20 perces ünnepélyes beszédet mondott a hágai nemzeti levéltárban, amelynek keretében "emberiesség elleni bűncselekményként" említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsvétvasárnap robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték vajdasági szakaszánál, másnap egy volt nemzetbiztonsági főtiszt már két lehetséges „hamis zászlós” forgatókönyvet vázolt fel – az egyik akár a választás elhalasztásáig is elvezethet. A kormány közben szabotázsakcióról beszél és katonai védelmet rendelt el, a történet pedig egy héttel a választások előtt a kampány középpontjába került.
Az események vasárnap reggel kezdődtek, amikor a szerb hatóságok katonai és rendőri erőket vezényeltek a magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsa és Oromhegyes területére. A Török Áramlat közelében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.
A hírre Orbán Viktor telefonon egyeztetett Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd közölte: „a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.”
A miniszterelnök délutánra összehívta a Védelmi Tanácsot, az ülés után pedig elrendelték a gázvezeték hazai szakaszának megerősített katonai ellenőrzését és védelmét.
Orbán Viktor szerint a vajdasági szakaszon szabotázsakciót készítettek elő.
„Ukrajna évek óta azon dolgozik, hogy Európát elvágja az orosz energiától” – tette hozzá a miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén arról beszélt, hogy az eset az Északi Áramlat felrobbantásának és a Barátság kőolajvezeték „elzárásának” sormintájába illeszkedik.
A szerb hatóságok közlése némileg árnyalja a képet. Đuro Jovanić, a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója elmondta, hogy amerikai gyártmányú robbanószert, detonátorokat és egyéb eszközöket találtak. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, melyek szerint ukrán robbanószer került volna elő.
„Vannak, akik azt állítják, hogy ukrán robbanószert találtak, és megvádolják az ukránokat az elterelő művelet megszervezésével, de »ez nem igaz, ez nincs így«” – jelentette ki.
A szerbek egy olyan embert keresnek, aki állítólag egy migránscsoport tagjaként próbálta végrehajtani a szabotázsakciót.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője határozottan visszautasította a próbálkozásokat, amelyekkel Ukrajnát próbálják összekötni az esettel. Kijev szerint a legnagyobb valószínűséggel egy orosz hamis zászlós műveletről van szó, ami a magyar választásokba való nagymértékű moszkvai beavatkozás része. Az orosz külügyi szóvivő ezzel szemben arról beszélt, hogy Magyarországot meg akarják fosztani a szuverenitásától, egyrészt a választásokba való beavatkozással, másrészt az energiaforrásokhoz való észszerű áron történő hozzájutás akadályozásával.
Hétfőn Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt a 24.hu-nak adott interjújában új megvilágításba helyezte a történteket. Szerinte minden hasonló műveletnél az az alapkérdés, hogy kinek áll az érdekében. Úgy véli, Ukrajna érintettsége kizárható, mert semmiképpen nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, amellyel a politikai ellenfelüknek számító magyar kormány esélyeit segítik a választás előtt.
Buda Péter szerint bizonyos körökben már február óta lehetett hallani arról, hogy egy ilyen merénylet a Vajdaságban, nagyjából húsvétra időzítve következik majd be. Két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik szerint a kormány az üggyel az ellenzék ellen akarja fordítani a közvéleményt, az elkövetőként beállított Ukrajnával szembeni ellenszenvet rávetítve a politikai ellenfelekre.
A másik forgatókönyv szerinte akkor valósulhat meg, ha a kormány mérései szerint a választókat már nem tudják átfordítani. Ebben az esetben a választást is elhalaszthatják az alacsony gáztartalékokra és a közellátás veszélyeztetésére hivatkozva.
A volt főtiszt azt is megjegyezte, hogy ha valóban komoly műveleti tervezést igénylő merényletkísérlet történt volna, a miniszterelnöknek nem lett volna ideje a Citadella átadásán részt venni.
Az ellenzéki oldal és több független szakértő már a kezdetektől egy megrendezett akcióról beszélt. Rácz András Oroszország-szakértő két nappal az események előtt egy fiktív forgatókönyvet vázolt fel, ami kísértetiesen hasonlított a vasárnap történtekre, Panyi Szabolcs újságíró pedig arról írt, hogy kormányzati forrásokból már hetekkel korábban hallott egy ilyen akció tervéről.
A kormány már február végén rendeletet hozott a kritikus energetikai létesítmények megerősített katonai védelméről.
Húsvétvasárnap robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték vajdasági szakaszánál, másnap egy volt nemzetbiztonsági főtiszt már két lehetséges „hamis zászlós” forgatókönyvet vázolt fel – az egyik akár a választás elhalasztásáig is elvezethet. A kormány közben szabotázsakcióról beszél és katonai védelmet rendelt el, a történet pedig egy héttel a választások előtt a kampány középpontjába került.
Az események vasárnap reggel kezdődtek, amikor a szerb hatóságok katonai és rendőri erőket vezényeltek a magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsa és Oromhegyes területére. A Török Áramlat közelében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy hol lesz a Tisza Párt eredményvárója, rengetegen elférnek majd
Magyar Péter bejelentette, hogy április 12-én a Parlamenttel szemben várják a választási eredményeket. Az esemény 18 órától kezdődik, és mindenkit szeretettel várnak.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy április 12-én, a választás napjának estéjén a Tisza Párt eredményvárót tart.
Az eseményt Budán, a Batthyány téren és a rakpartokon (Bem rakart, Angelo Rotta rakpart) tartják, 18 órától kezdődik.
A pártelnök szerint a rendezvény nyílt lesz, legalábbis erre enged következtetni a bejelentéshez fűzött megjegyzése, miszerint mindenkit szeretettel várnak.
Aki nem tudna elmenni a Tisza Eredményváróra, azoknak az ellenzéki párt élő közvetítést biztosít YouTube-on és Facebook-on.
A Fidesz egyelőre nem jelentette be az idei eredményvárója helyszínét, habár ezt tradicionálisan a pesti oldalon, a Bálnában szokták tartani.
Vasárnap jelentették be a szerb hatóságok, hogy két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak a Török Áramlat európai meghosszabbításaként működő Balkan Stream gázvezeték közelében, Magyarkanizsa térségében. A vezeték itt, Kiskundorozsmánál lép be Magyarországra, és a hazai földgázellátás jelentős részét biztosítja.
A hírre Orbán Viktor telefonon egyeztetett Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd közölte: „a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.”
A miniszterelnök délutánra összehívta a Védelmi Tanácsot, az ülés után pedig elrendelték a gázvezeték hazai szakaszának megerősített katonai ellenőrzését és védelmét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a meghiúsított szabotázskísérlet illeszkedik abba a sorba, amellyel Ukrajna az orosz gázszállítást próbálja akadályozni.
Az ellenzéki oldalon és szakértői körökben ugyanakkor felmerült egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet gyanúja, amelynek célja a félelemkeltés és a választások esetleges befolyásolása lehet.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint ha a veszély valós, a miniszterelnöknek a NATO-hoz kellene fordulnia, mivel egy tagállamot ért fenyegetésről van szó.
A választások elhalasztásának lehetőségét ugyanakkor Nagy Attila Tibor politikai elemző irreális forgatókönyvnek tartja, mivel szerinte a Fidesz nem kockáztatná meg az ezzel járó súlyos következményeket, például az uniós források azonnali felfüggesztését.
Vasárnap jelentették be a szerb hatóságok, hogy két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak a Török Áramlat európai meghosszabbításaként működő Balkan Stream gázvezeték közelében, Magyarkanizsa térségében. A vezeték itt, Kiskundorozsmánál lép be Magyarországra, és a hazai földgázellátás jelentős részét biztosítja.
A hírre Orbán Viktor telefonon egyeztetett Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd közölte: „a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán Antal szerint a Fidesz fogja megnyerni a választást, de utána „kemény időszak következik” - erről beszélt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a HírTV vasárnap esti műsorában.
Bayer Zsolt műsorvezető azt a kérdést tette fel a miniszternek, hogy: „Van reális veszélye annak, hogy – isten ne adja – polgárháborús helyzetet akarnak itt szítani, ha megnyertük a választást?”
A felvetés hátterében a Medián legutóbbi, március végén közzétett felmérése áll, amely jelentős ellenzéki előnyt mért, felvetve a kérdést, hogy egy ilyen helyzetben mennyire lenne elfogadott egy Fidesz-győzelem – írta a 444.hu. Rogán Antal szerint azonban ha az ellenzéki szereplők hinnének a saját kutatásaiknak, nem beszélnének ilyen forgatókönyvekről.
A közvélemény-kutatások körüli vitákat politikai természetűnek nevezte, és hozzátette: „Most már sajnálom Hann Endrét, mert vele vitetik el a balhét.”
A miniszter a Fidesz győzelmét „a magyar emberek józan többségére” alapozza, ugyanakkor a választás utáni időszakra politikai konfliktusokat jósolt, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű támadásokat „eddig is kezelték”. A mostani helyzetet annyiban látja másnak, hogy szerinte Magyarországnak Donald Trump személyében „erős szövetségese” van az Egyesült Államokban.
A műsorban, amelyet már csütörtök este felvettek, szóba került a Török Áramlat gázvezeték ügye is. Két nappal a felvétel után, vasárnap hajnalban a kormány kommunikációja szerint a szerb hatóságok nagy erejű robbanószert találtak a vezeték közelében. Rogán az adásban arról beszélt, hogy Brüsszel és Ukrajna együttesen lép fel a magyar energiaellátás ellen.
„[A brüsszeli bürokraták] támogatják Zelenszkijt, hogy zárja el az olajvezetéket, és ha lehet, támadja meg még a Török Áramlat gázvezetéket is. Mindent megtesznek azért, hogy ez így legyen" – mondta.
Rogán szerint az ukránok korábban az amerikai választásokba is beavatkoztak. Állítása szerint az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatások egy részét „visszaosztották” az Egyesült Államokba, hogy Joe Biden újraválasztását finanszírozzák, majd levonta a következtetést: „Ha Amerikában meg merték ezt csinálni, akkor Magyarországon is megcsinálják".
A választások tisztaságával kapcsolatos bizalmatlanság az ellenzéki oldalon is megjelent. A Tisza Párt korábban bejelentette, hogy a választási csalásoktól tartva minden szavazókörbe küld megfigyelőket, mert állításuk szerint már most tudnak visszaélésekről.
A vasárnapi gázvezeték‑ügy után a közéletben felmerült a választás elhalasztásának és egy rendkívüli jogrend bevezetésének lehetősége is, erről Buda Péter volt nemzetbiztonsági vezető beszélt a 24.hu-nak; Gulyás Gergely korábban azt mondta, nem lesz szükségállapot.
Rogán Antal szerint a Fidesz fogja megnyerni a választást, de utána „kemény időszak következik” - erről beszélt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a HírTV vasárnap esti műsorában.
Bayer Zsolt műsorvezető azt a kérdést tette fel a miniszternek, hogy: „Van reális veszélye annak, hogy – isten ne adja – polgárháborús helyzetet akarnak itt szítani, ha megnyertük a választást?”
A felvetés hátterében a Medián legutóbbi, március végén közzétett felmérése áll, amely jelentős ellenzéki előnyt mért, felvetve a kérdést, hogy egy ilyen helyzetben mennyire lenne elfogadott egy Fidesz-győzelem – írta a 444.hu. Rogán Antal szerint azonban ha az ellenzéki szereplők hinnének a saját kutatásaiknak, nem beszélnének ilyen forgatókönyvekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
