Időutazás Csepelen: a kerülettel frissen ismerkedő fideszes jelölt országgyűlési képviselőként tette le a Lidl-bolt alapkövét

Donald Trump a földkerekség első számú közellensége, aki újabb, eleve vesztes háborúkba sodorja Amerikát – ezt állítja Simon Tisdall, a The Guardian külpolitikai szakírója a brit lapban megjelent kommentárjában. A szerző szerint az országra megalázó kudarc vár Iránban, ami súlyosan árt majd a nemzetközi tekintélyének és a nemzeti önbecsülésének, ahogyan az Afganisztánban és Irakban is történt. Tisdall úgy véli,

A cikk szerint az átlagemberek mindenütt azzal szembesülnek, hogy a biztonságuk veszélyben forog, miközben ők fizetik meg Amerika felelőtlen őrültségének hatalmas gazdasági számláját.

A washingtoni kormányzat ezzel szemben teljesen másképp látja a helyzetet. Az elnöki hivatal szerint a „Béke Erő Által / Epikus Harag Hadművelet” néven futó katonai akció célja az amerikaiak és érdekeik védelme, Irán katonai és nukleáris képességeinek szétzúzása, valamint a tengeri szállítási útvonalak biztonságának helyreállítása.

– áll a Fehér Ház közleményében. Donald Trump elnök az Axiosnak nyilatkozva azt mondta, a háború hamarosan véget ér, mert „gyakorlatilag nincs már mit célba venni”.

A nemzetközi közösség megosztott a kérdésben. Emmanuel Macron francia elnök jelezte, országa nem kíván a jelenlegi háborús művelet részeként fellépni. „Készek vagyunk segíteni a Hormuzi-szoros biztosításában, de nem a mostani háború részeként” – üzente a francia államfő.

A kommentár szerzője szerint Trumpnak semmiféle terve nincs Iránban, és képtelen volt megakadályozni a Hormuzi-szoros lezárását. Tisdall úgy véli, ha Teheránnak sikerül atomfegyvert előállítania, az Trump és Netanjahu bűne lesz, ezért a két politikust odahaza és nemzetközi bíróság előtt is felelősségre kell vonni háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.

A kongresszus ugyanakkor elutasította a háborús felhatalmazást korlátozó indítványokat, a kormányzat pedig egy küszöbön álló fenyegetésre hivatkozva indokolta a katonai lépéseket.

Via The Guardian

A március 15-i Békemeneten teperték földre, majd állították elő Csőgör Péter volt gazdasági rendőrnyomozót. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint 24 órán keresztül tartották fogva az Orbán Viktort bíráló korábbi rendőrt. A 24.hu úgy tudja, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg az exrendőrt, ugyanakkor értesülésük szerint semmilyen kényszerintézkedést nem kezdeményeztek vele szemben.

A politikus által közzétett felvételen az látszik, hogy a vonulók megpróbálják elvenni a „mocskos fideszező” volt nyomozó zászlaját, majd valaki hátulról vélhetően fejbe üti Csőgört, aztán megpróbálják kilökdösni a tömegből. Ezt követően két civil ruhás, rendőrnek vagy biztonsági embernek tűnő férfi – a tömeg szidalmai közepette – a nyakánál fogva rántotta földre az értetlenkedő férfit.

Hadházy állítása szerint

„Ez egy ilyen ország: a Békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak” – közölte Hadházy.

Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Népszava megkeresésére azt közölte, hogy az események „békésen” zajlottak, és a rendőrök összesen 32 embert igazoltattak.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészségen eljárás van folyamatban, amelyről jelenleg további adat nem közölhető. Hogy pontosan mikor, hol és milyen cselekedetével követett el hivatalos személy elleni erőszakot az exrendőr, az egyelőre talány.

Másfél évvel ezelőtt a Terrorelhárítási Központ emberei emelték ki az október 23-i állami ünnepségről, amikor a kormányfő közelében felmutatta a tiltakozó tábláját. Azon egy miniszterelnököt nemi szervként ábrázoló rajz, illetve a „Mi a f@sz van ebben az országban?!” felirat volt látható. Hadházy hozzátette: megérti Csőgör dühét, mert a Magyar Triatlon Szövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták és anyagilag is tönkretették.

Via 24.hu

Hét orvos mondott fel egyszerre a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászati osztályán. Ez azt jelenti, hogy

– írta meg a Hvg.hu.

A távozásokkal kapcsolatban a kórház azt közölte: „A Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászati osztályai a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelően működnek és a szakorvosi létszám is elegendő. A betegellátás és a gasztroenterológiai vérző ügyelet is folyamatosan és maradéktalanul biztosított, ezért az ezzel kapcsolatos aggályok alaptalanok.”

A terhelést növeli, hogy a kórház több orvosának a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban is ügyelnie kell, mivel ott is orvoshiány van. A Telex kérdésére a kórház azt írta, a felmondások ellenére a Jahn Ferenc Kórház ügyeleti működése zavartalan.

A lap úgy tudja, a Bajcsy főigazgatója a kieső munkaerőt két másik, kisebb belgyógyászati osztályról átvezényelt orvosokkal pótolná, így próbálva fenntartani az ellátást áprilistól.

A mostani tömeges felmondás nem előzmény nélküli. Január végén a Telex írta meg, hogy a kórházban a belgyógyászati betegeket tartósan más, nem szakirányú osztályokon kellett elhelyezni a személyzethiány miatt. Révai Róbert, a kórház orvosigazgatója akkor a Népszavának azzal magyarázta a helyzetet, hogy „a megnövekedett betegforgalom miatt, a szakmai és betegbiztonsági szabályok maradéktalan betartásával, átmeneti megoldásként belgyógyászati betegeket – alapbetegségük figyelembevételével – más osztályokon helyezték el”.

Húsz év után újra lehet miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon: Magyar Péter nagykőrösi fórumán bejelentette, hogy az RTL Klub őt és Orbán Viktort is meghívta egy televíziós vitára. A Tisza Párt elnöke közölte, a maga részéről már el is fogadta a felkérést, és most a miniszterelnök válaszára vár.

– tette fel a kérdést a színpadról Magyar, akinek szavait nagy taps fogadta.

A felvetés azért is bír nagy téttel, mert Orbán Viktor eddig kategorikusan elutasította a vitát Magyar Péterrel. A kormányfő állítása szerint ugyanis az ő valódi ellenfelei nem a hazai politikai szereplők, hanem a Tisza Párt elnökének „brüsszeli főnökei”, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Ugyanakkor

A miniszterelnök legutóbb húsz éve, 2006. április 5-én, mindössze négy nappal a parlamenti választások előtt állt ki nyilvános vitára, akkor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel ült le a köztelevízió stúdiójában. Kritikusai szerint a 2006-os vitánál valami eltört, és ezzel a vitaeseménnyel szűnt meg Magyarországon az a hagyomány, hogy a választások előtt a nagyobb pártok miniszterelnök-jelöltjei leülnek egymással vitatkozni.

Mindössze az emberek 23 százaléka utasította el az ötletet, 21 százalék pedig nem tudott vagy nem akart dönteni a kérdésben. A pártpreferenciák szerint a Tisza-szimpatizánsok 86 százaléka van a vita mellett, míg a Fidesz szavazóinál ez az arány 35 százalék.

Via Telex