KULT

Banánnal kaszabol a harcos - Minden idők legrosszabb akciójelenetei

Ezt biztos, hogy nem bírod ki röhögés nélkül. Chuck Norris meg sírva fakadna.


A hétvégi ellazulásban segíthet nekünk néhány viccesen rossz akciójelenet. Bevallhatom, a válogatásunkban szereplő jelenetek megtekintésekor mi sem bírtuk ki röhögés nélkül. A legtöbbjüket a lehető legnagyobb komolysággal készítették az alkotóik, Hollywoodot próbálván utánozni, de nem állt rendelkezésükre gyakorlott szakember, aki  már vezényelt ilyen jeleneteket. Vagy csak azt gondolták: á, nem is kell ahhoz expert, hogy egy ilyen képsort profin megcsináljunk. Főleg ázsiai filmek kerültek be a válogatásba, úgy látszik, ők állnak a leglazábban a műfajhoz.

8. Bunyó a sziklák között - Shera (1999)

Mithun Chakraborty indiai filmsztár munkásságából két remek jelenet is felkerült a listánkra. A 70 éves sztár eddig több mint 300 filmben szerepelt, ez pedig az 1999-ben bemutatott Shera című akciófilm egyik legjobb jelenete. Nehéz elhinni, hogy ezt komolyan gondolhatták az alkotók, pedig nagyon úgy tűnik. Ami igazán viccessé teszi az egészet, az a hangeffektek abszolút borzasztó használata - talán ennyire bénán még sehol nem láthattunk ilyet. A kedvencünk az a pillanat, amikor a jelenet elején Mithun a kezét karatés kéztartásba helyezi, a másik cipőtalpát próbálja visszanyomni, illetve amikor újra és újra visszapörgetik a szaltózást, hátha így hatásosabb lesz a gagyin felvett bunyó.

7. Kirk vs. Gorn - Star Trek (1967)

Kicsit igazságtalan egy 67-es sci-fibe belekötni, ezért elnézést a rajongóktól, de ez a jelenet nem csak attól béna, hogy az idegen gorn fajhoz tartozó óriásgyík jelmeze nem sokkal hat ránk erősebben, mint Süsü kinézete, hanem maga a bunyó annyira hiteltelenül lassú, mintha csak véletlenül a jelenet gyakorlását vágták volna be egy sorozatepizódba. Mai szemmel ezt egyáltalán nem lehet komolyan venni egy percre sem. Mintha két nyolvcanéves nyugger küzdene egymással az idősek otthonában. A jelenet az 1967-ben képernyőre került sorozat második évadának Arena című epizódjából való.

6. Bunyó a Kicsi Énnel - KicsKicsikém - Sir Austin Powers 2. (1999)

Mivel ez egy vígjáték, így a verekedős jelenet is a vicc kedvéért készült. Egyébként is szűk a mezsgye a legviccesebb és legrosszabb akciójelenetek között, és ebben talán mindkét irány felfedezhető. Kedvencünk az, amikor a Kicsi Én ráharap Austin Powers micsodájára. Természetesen a jelenet szándékosan rossz, kifigurázza az unalomig látott verekedős szcénákat.

5. Lámpával verekedős - Singham (2011)

A Singham című indiai film két jelenetével is képviselteti magát a listán. Ebben egy utcai díszlámpát rángat ki főhősünk a helyéről, és a rosszfiúkat ezzel le is győzi. Imádnivaló, amikor lassított felvételen szalad "félelmetesen" a gömb alakú eszközzel, majd utoléri a száguldó autót és egyetlen mozdulattal letéríti az útról. Itt is a feldolgozás módja teszi igazán röhejessé a jelenetet: a fizika szabályait teljesen félretéve, furcsa beállításokkal, furcsán összevágva egy alig követhető eseménysort mesélnek el.

4. Sziklák között ijesztgetés - Main Aur Mera Hathi (1981)

Ismét Mithun Chakraborty egyik filmje, a korábbi jelenetnél még röhejesebb. A képsor attól vicces és egyben borzasztó, ahogy a két szereplő úgy tesz, mintha verekednének, de közben egyértelműen látszik, hogy nem is érnek egymáshoz a kezükben lévő láncos harci eszközökkel. Ilyet a játszótéren szoktunk látni 5-6 éves kisfiúk előadásában. Ezt tényleg nem lehet nevetés nélkül végignézni. 

3. Meghalós jelenet - Karateci Kiz  (1973)

Azt hiszem, ilyen rosszul még sohasem játszotta el senki a halált filmben. Attól annyira vicces, hogy mindig már épp majdnem meghal a szereplő, de ekkor kap egy újabb lövést, amitől újra nagy erőkkel és beleéléssel kezd el haldokolni, mintha csak újra az első lövést kapná. Tulajdonképpen az történik, hogy a Bülent Kayabas nevű színész minden lövésnél eljátssza ugyanazt, ugyanazzal az ordítással. Valószínűleg a rendező kérte tőle ezt, ő meg szegény csak tette a dolgát. Hát így járt.

2. Autós lelövés - Singham (2011)

Még egy jelenet az Ajay Devgn főszereplésével készült Singham indiai akciófilmből. Ebben azt a filmes eszközt próbálták leutánozni, amikor az akciófilmekben egy izgalmas pillanatot elnyújtanak az alkotók - na de itt ez nem sikerült és inkább a nevetőizmainkat dolgoztatja meg. A főszereplő felé repülő autó sosem érkezik oda hozzá, mert újra és újra visszavágják időben, de a hülye is látja, hogy már tízszer meg kellett volna történnie. És aztán ahogy a hős kirántja az autóból a benne ülő embert, azon is inkább nevetnünk kell, pedig feltehetően nagy trüvájnak szánták.

1. Banánnal gyilkoló harcos - Hrudaya Kaleyam (2014)

Talán nem találhatunk ennél groteszkebb akciójelenetet, mint ebben az indiai filmben a banánnal gyilkoló katona esete. Hihetetlen, hogy ez egyáltalán valakinek eszébe jutott: "Nagy ötletem van, ölje meg az ellenséget egyetlen banánnal, vágja el a torkukat meg minden!"- hangozhatott a forgatókönyvírótól az óriási ötlet.

A szerző írásai itt olvashatók:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: