„Azt kívánom, hogy ismét győzzön” – Emir Kusturica filmrendező egy elítélt politikus társaságában üzent Orbán Viktornak
A miniszterelnök osztotta meg azt a videót, amelyben Emir Kusturica a támogatásáról biztosítja. A felvételen a Boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke is feltűnik, akit tavaly egy év börtönre ítéltek.
„Minden jót kívánok önnek, és azt kívánom, hogy ismét győzzön”
– ezzel az üzenettel állt ki Orbán Viktor mellett a választások előtt Emir Kusturica, szerb filmrendező. Az erről készült videót a magyar miniszterelnök osztotta meg a Facebook-oldalán.
Kusturica elmondta, hogy régóta hálás Orbánnak, amiért „a hagyományos értékeket, a családot, a magyar nemzeti kultúrát képviseli, valamint a gazdasági jólétet, amelyet konzervatív szemléletével épített fel”. Orbán Viktor válaszul azt írta a saját Facebook-oldalán, hogy köszöni a támogatást.
A Cigányok ideje és az Underground rendezője régóta Vlagyimir Putyin politikájának lelkes támogatója. Korábban az orosz hadsereg színházának főigazgatói posztját is betöltötte, jelenleg pedig az orosz állampolgárság megszerzésére törekszik.
Érdekesség, hogy Kusturica az üzenetet régi barátja, Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke mellett mondta el. Dodikot tavaly augusztus elsején jogerősen egy év börtönre ítélték és hat évre eltiltották a közügyektől, majd megfosztották elnöki tisztségétől. A volt elnök azóta is havonta megjelenik a Karmelitában – jegyzi meg a 24.hu.
„Minden jót kívánok önnek, és azt kívánom, hogy ismét győzzön”
– ezzel az üzenettel állt ki Orbán Viktor mellett a választások előtt Emir Kusturica, szerb filmrendező. Az erről készült videót a magyar miniszterelnök osztotta meg a Facebook-oldalán.
Kusturica elmondta, hogy régóta hálás Orbánnak, amiért „a hagyományos értékeket, a családot, a magyar nemzeti kultúrát képviseli, valamint a gazdasági jólétet, amelyet konzervatív szemléletével épített fel”. Orbán Viktor válaszul azt írta a saját Facebook-oldalán, hogy köszöni a támogatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Von der Leyen válaszolt Orbánnak: Nincs visszaút az orosz olajhoz, ez stratégiai tévedés lenne
A miniszterelnök az orosz energiahordozókra kivetett szankciók felülvizsgálatát javasolta az Európai Bizottság elnökének. Von der Leyen azonban kijelentette, hogy ez kizárt.
Miközben a közel-keleti feszültségek miatt tíz nap alatt hárommilliárd euróval drágult Európa energiaimportja, Ursula von der Leyen egyértelmű üzenetet küldött az Európai Parlamentből: nincs visszaút az orosz gázhoz és olajhoz. Az Európai Bizottság elnöke a parlament szerdai plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget célzó stratégiája mellett. A jelenlegi geopolitikai helyzet szerinte éppen azt bizonyítja, hogy a jövőt a források megosztása és a hazai energiatermelés fejlesztése jelenti.
„Azt mondják, hagyjuk el a hosszú távú stratégiánkat, és térjünk vissza az orosz fosszilis energiához. Ez stratégiai tévedés lenne. Nagyobb függőséget, nagyobb sebezhetőséget és gyengébb Európát eredményezne”
– mondta von der Leyen.
Orbán Viktor volt az, aki korábban levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben az uniós energiapolitika felülvizsgálatát sürgette az orosz energiaimport kérdésében. Hivatalos formában egyelőre más tagállami kormány nem tett hasonló lépést.
A bizottsági elnök felszólalásában a közel-keleti feszültségek energiapiacokra gyakorolt hatásaira is reagált. A konfliktus kezdete óta a gáz ára mintegy 50, az olajé pedig 27 százalékkal emelkedett, ami tíz nap alatt nagyjából hárommilliárd euróval növelte az európai fosszilisenergia-import költségét – írja a HVG tudósításában.
Bár az elmúlt évek uniós lépései jelentősen csökkentették Európa függőségét a fosszilisenergia-importtól, a globális piac miatt a kontinens továbbra is érzékeny az árkilengésekre. „Az energiapiacok globálisak. A Perzsa-öbölben bekövetkező zavarok gyorsan megjelennek az árakban mindenhol” – fogalmazott.
Az elnök hangsúlyozta, Európának olyan energiaforrásokra kell építenie, amelyek nem külső, geopolitikailag instabil régiókból érkeznek. „Vannak saját energiaforrásaink: a megújulók és a nukleáris energia” – mondta, hozzátéve, hogy ezeknek az ára a jelenlegi válság alatt sem emelkedett.
Az EU az elmúlt évben rekordmennyiségű, több mint 80 gigawattnyi új megújuló kapacitást telepített, ugyanakkor komoly kihívást jelent az elektromos hálózatok fejlesztése, mert jelenleg sok megtermelt zöldenergia nem jut el a fogyasztókhoz. Elmondása szerint akár hatszor annyi megújuló energia várakozik hálózati csatlakozásra, mint amennyi ténylegesen be tud lépni a rendszerbe.
Beszéde végén von der Leyen egy új kezdeményezést is bejelentett: az „Egy Európa, egy piac” ütemtervet, amely a következő évek kulcsfontosságú gazdasági és ipari jogszabályait foglalja majd össze.
A terv célja, hogy az EU intézményei közös menetrendben állapodjanak meg az egységes piac és az európai versenyképesség megerősítéséről 2027-ig. „Tudjuk, mik a kihívások, és azt is tudjuk, mit kell tennünk. Most az a feladatunk, hogy meg is valósítsuk az európai polgárok érdekében” – zárta beszédét a bizottsági elnök.
A Bizottság az energiaszámlák csökkentésére is több lehetőséget vizsgál. Von der Leyen emlékeztetett rá, hogy az áramár négy fő tételből tevődik össze: az energia ára (56 százalék), a hálózati díjak (18 százalék), az adók és illetékek (15 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás költségei (átlagosan 11 százalék). Az elnök jelezte: a testület több megoldáson is dolgozik, köztük a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések szélesebb körű alkalmazásán, állami támogatási lehetőségeken, valamint annak vizsgálatán, miként lehetne csökkenteni a gáz árának hatását az áramárakra.
Az Európai Unió Tanácsa januárban fogadta el azt a tervet, amely 2027-ig teljesen kivezetné az orosz földgázt az uniós piacról. Orbán Viktor március elején nyilvánosan kérte az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók felfüggesztését, és jelezte, hogy Magyarország bíróságon is megtámadhatja a kivezetésre vonatkozó uniós tervet.
Miközben a közel-keleti feszültségek miatt tíz nap alatt hárommilliárd euróval drágult Európa energiaimportja, Ursula von der Leyen egyértelmű üzenetet küldött az Európai Parlamentből: nincs visszaút az orosz gázhoz és olajhoz. Az Európai Bizottság elnöke a parlament szerdai plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget célzó stratégiája mellett. A jelenlegi geopolitikai helyzet szerinte éppen azt bizonyítja, hogy a jövőt a források megosztása és a hazai energiatermelés fejlesztése jelenti.
„Azt mondják, hagyjuk el a hosszú távú stratégiánkat, és térjünk vissza az orosz fosszilis energiához. Ez stratégiai tévedés lenne. Nagyobb függőséget, nagyobb sebezhetőséget és gyengébb Európát eredményezne”
– mondta von der Leyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszaadja a NAV az ukrán pénzszállító autókat, de a lefoglalt szállítmány még Magyarországon marad
A hatóság csütörtökön adja ki az Oschadbank járműveit, amelyeket a TEK foglalt le. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje azt közölte, sem a lefoglalásról, sem annak megszüntetéséről nem született határozat.
Az ukrán autóban szállított hatalmas mennyiségű készpénz és arany sorsa továbbra is bizonytalan, de a a páncélozott pénzszállítókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaadja.
A múlt héten lefoglalt ukrán banki konvojt a múlt héten, március 5-én tartóztatták fel a Terrorelhárítási Központ emberei. Az ukrán állami takarékbank, az Oschadbank alkalmazottjai 40 millió eurót, 35 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat vittek, ezt a magyar hatóságok lefoglalták. A TEK akciójáról videó is készült, amelyen maszkos kommandósok láthatók. A feltartóztatott hét ukrán állampolgárt már március 6-án elengedték, illetve kiutasították az országból.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében azt írta, hogy
a járműveket március 12-én, csütörtökön 10 órakor adják ki.
A nyomozóhatóság szerint a járműveket formálisan le sem foglalták, így sem a lefoglalásról, sem annak megszüntetéséről nem született határozat. Ezt vitatja az ukrán fél jogi képviselete. „Azt feltételezzük, hogy a TEK által foganatosított március 5-i, 15:00 órai elfogástól a 49/2026. (III.9.) Kormányrendelet hatálybalépésének március 9-i, 23:00 órájáig terjedő időszakában, azaz
4 nap és 8 órán keresztül, a különösen jelentős értékű, külföldi állami szervezet tulajdonát képező pénzeszközök és a páncélozott járművek hatósági határozat, így jogalap nélkül voltak a magyar állami szervek birtokában”
– áll Horváth ügyvédi irodájának közleményében.
Az ügyben pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a magyar hatóságok. A kormány március 9-én este egy rendeletet is kiadott, amely 60 napos vizsgálati időt biztosít a NAV-nak, és kimondja, hogy az értékeket ezalatt lefoglaltnak kell tekinteni. A vizsgálat célja, hogy kiderítsék a pénz és az arany eredetét, célját, és hogy részesülhettek-e belőle magyarországi bűnözői vagy politikai szervezetek.
Az ukrán külügy szerint a konvoj Ausztriába tartott, és egy rendszeres, állami bankok közötti szolgáltatás keretében szállított készpénzt. Az ukrán nemzeti bank közlése szerint a háború kezdete óta a készpénz- és aranyszállításokat kénytelenek közúton, jellemzően heti rendszerességgel lebonyolítani. A lefoglalást és az értékek visszatartását jogellenesnek tartják, és a teljes szállítmány visszaadását követelik.
Az ukrán autóban szállított hatalmas mennyiségű készpénz és arany sorsa továbbra is bizonytalan, de a a páncélozott pénzszállítókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaadja.
A múlt héten lefoglalt ukrán banki konvojt a múlt héten, március 5-én tartóztatták fel a Terrorelhárítási Központ emberei. Az ukrán állami takarékbank, az Oschadbank alkalmazottjai 40 millió eurót, 35 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat vittek, ezt a magyar hatóságok lefoglalták. A TEK akciójáról videó is készült, amelyen maszkos kommandósok láthatók. A feltartóztatott hét ukrán állampolgárt már március 6-án elengedték, illetve kiutasították az országból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyosan megsérült Irán új legfőbb vezetője, ezért nem tud a nyilvánosság elé állni – állítja egy nagykövet
Irán ciprusi nagykövete szerint Modzstaba Hámenei a teheráni rezidenciáját ért támadásban sérült meg, és még lábadozik. Más iráni források szerint viszont az új vezető csak könnyebb sérüléseket szerzett, így már tud dolgozni.
Kórházban, a nyilvánosságtól elzárva lábadozik Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hámenei, aki
súlyosan megsérült abban a február végi légicsapásban, amelyben apját, az előző vezetőt, Ali Hameneit és több közeli családtagját is megölték.
Ezt állította legalábbis Irán ciprusi nagykövete a brit The Guardiannek.
Az iráni háború első napján az Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadást indított, amelynek során találat érte a Hámenei család teheráni rezidenciáját. A csapás idején Modzstaba Hámenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját. A támadásban Ali Hámenei mellett életét vesztette a felesége, Mansour, a lánya, annak férje és 14 hónapos gyermeke is. A halálos áldozatok között van Modzstaba felesége, Zahra, valamint a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is.
Alireza Szalarian nagykövet szerint Modzstaba Hamenei a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és azóta is kórházban ápolják. „Szerencsés, hogy egyáltalán túlélte a támadást” – mondta a diplomata, aki szerint az új legfelsőbb vezető állapota miatt nem tudott még beszédet mondani vagy a nyilvánosság elé állni.
Ezzel szemben egy névtelenül nyilatkozó iráni tisztviselő a Reutersnek azt állította, hogy az új vezető csak „könnyebben sérült”, és már ellátja a feladatait.
Modzstaba Hámeneit múlt hétvégén választották meg apja utódjaként Irán legfőbb vezetőjének. Az iráni vezetés hétfőn kora reggel jelentette be a hírt, ezt követően elszabadult az olajár és zuhanni kezdtek az ázsiai és az európai tőzsdék, Dél-Koreában a kereskedést is fel kellett függeszteni.
Leállították a Fideszt támogató trollfarm hirdetéseit a Facebookon, miután lelepleződtek
A Morális Forráskód Kft. nevén futó Facebook-hirdetéseket a Telex leleplező cikke után állították le. A kamuprofilokról indított, 12,57 milliós elérésű kampányok órák alatt inaktívvá váltak.
Alig néhány órával azután, hogy a Telex cikket közölt a Fidesz-támogató facebookos trollfarm hirdetéseinek hátteréről,
leállt az összes, kamuprofilok nevén futó kampány.
Bár a Meta Hirdetéstárában március 11. szerepel a kampányok befejezésének dátumaként, azok valójában már március 10-én kora este inaktívvá váltak a lap szerint. A hirdetéseknél fizető félként megjelölt, a Digitális Polgári Körök-mozgalomhoz köthető Morális Forráskód Kft. a cikk megjelenését követően tagadta az érintettségét.
Azt állítják, valaki visszaélt a nevükkel, és az ő üzeneteiket, valamint videóikat felhasználva hirdetett több millió forintért.
A trollfarm egyik, irányítóként sejtett alakja Németh Benedek Áron, akinek a neve szintén feltűnt finanszírozóként. Németh a hivatalos oldalán már új pozíciót is feltüntet: a Transzparens Oktatásért Alapítvány szóvivőjeként mutatkozik be. Ez az alapítvány a kormányközeli Transzparens Újságírásért Alapítvány egyik leágazása. Németh az utóbbi időben több rövid videót tett közzé, amelyekben
„ukránpárti tiszás férgekről” értekezik, követői között pedig feltűnt nagyjából kétszáz új, vietnámi név.
A hálózathoz köthető egy Kovácsréti Marcell nevű, február 2-án létrehozott Facebook-profil is, amely a kamuprofilok minden jellegzetességét magán viseli: nem tesz közzé tartalmat, csak fideszes csoportokban kommentel, és egyetlen oldalt követ: Németh Benedek Áronét. A profil ugyanakkor rengeteget hirdetett.
A Telex azt írja, a jellemző mintázat szerint először Németh neve alatt futott egy rövid, kis elérésű tesztkampány, majd egy nappal később ugyanaz a tartalom sokkal nagyobb pénzzel megtolva, a Morális Forráskód neve alatt jelent meg. A hirdetések összesített elérése 12,57 millió volt, ami iparági átlagárakkal számolva 12,5 és 37,5 millió forint közötti összegbe kerülhetett.
A hirdetett videókban Szécsi Zoltán, Hal Melinda és egy Németországból hazaköltözött szobafestő mellett új szereplők is feltűntek. Bárdosi Sándor egykori birkózó olimpikon arról beszélt, hogy a mostani helyzetben tapasztalt, rutinos vezetőre van szükség, Bayer Zsolt pedig azt ecsetelte, hogy a háború rossz. Ezeket a kampányokat is pontosan ugyanakkor lőtték le, mint a korábban leleplezetteket.
Az Európai Unióban a Meta és a Google 2025 őszétől kivezette a politikai hirdetéseket, a magyarországi tapasztalatok azonban számos megkerülési kísérletet mutattak, például proxyszervezeteken keresztül. A Political Capital és a Telex elemzései szerint a kormányoldal dominálta a költéseket a tiltásig.
Alig néhány órával azután, hogy a Telex cikket közölt a Fidesz-támogató facebookos trollfarm hirdetéseinek hátteréről,
leállt az összes, kamuprofilok nevén futó kampány.
Bár a Meta Hirdetéstárában március 11. szerepel a kampányok befejezésének dátumaként, azok valójában már március 10-én kora este inaktívvá váltak a lap szerint. A hirdetéseknél fizető félként megjelölt, a Digitális Polgári Körök-mozgalomhoz köthető Morális Forráskód Kft. a cikk megjelenését követően tagadta az érintettségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
