HÍREK
A Rovatból

Az oroszok Moldova irányába is kijáratot szeretnének, mert ott is „elnyomásra utaló jelek mutatkoznak”

Először beszélt orosz katonai vezető hivatalosan a háború második szakaszának terveiről.
MTI, Fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. április 22.


Link másolása

Az orosz hadseregnek a „különleges hadművelet” (vagyis a háború) második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát – jelentette ki Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese szerdán, a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén.

„A különleges művelet második szakaszának kezdete óta, amely most kezdődött, szó szerint két nappal ezelőtt, az orosz hadsereg egyik feladata, hogy megvalósítsa a teljes ellenőrzést a Donyec-medence és Dél-Ukrajna felett”

– mondta Minnyekajev a jekatyerinburgi tanácskozáson.

A tábornok az első hivatalos személy orosz részről, aki nyilvánosan megnevezte az invázió második fázisának céljait, elmondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzés szárazföldi folyosót nyit a Krím felé, és érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit, valamint az ukrán agrár- és kohászati export jó részét megvalósító Fekete-tengeri kikötőket. A Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az oroszajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.

„Úgy tűnik, most az egész világ ellen harcolunk, csakúgy mint a nagy honvédő háborúban, amikor egész Európa, az egész világ ellenünk volt. És ez most is így van, ők soha nem szerették Oroszországot” – hangoztatta a tábornok.

Minnyekajev szerint az orosz hadsereg technikai fölénye az ukrán fegyveres erők fölött a szárazföldön, a tengeren és a légtérben is nyilvánvaló.

„Az orosz fegyveres erők nem szenvednek veszteségeket a csapások végrehajtása során. Ez gyilkolja mindennél jobban az ukrán fegyveres erők harci morálját”

– mondta a tábornok, aki szerint a „különleges hadműveletet” sikeresen el kell vinni „a logikus végkifejletig”. Ígéretet tett az összes kitűzött feladat elvégzésére. „Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi fogjuk befejezni” – mondta Minnyekajev.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 520 drónt, 257 föld-levegő rakétarendszert, 2448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 271 rakéta-sorozatvetőt, 1062 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2289 speciális katonai járművet veszített.

A Rosszija 24 hírtelevízió pénteken a mariupoli Azovsztal acélmű igazgatósági épületének bevételéről sugárzott felvételeket. Ezzel a harcálláspontnak használt épületnek a bevételével a tudósítás szerint befejeződött az 11 négyzetkilométernyi üzemi terület bekerítése, amelynek területén eltérő becslések szerint mintegy 1500-2000 ukrán és külföldi fegyveres található. A luhanszki "népköztársaság" vezetése közölte, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni az entitás területének mintegy 90 százalékát.

A donyecki hatóságok beszámolója szerint a "népköztársaságban" kilenc civil sebesült meg és 17 lakóépület sérült meg ukrán belövések következtében. A tájékoztatásban 59 ukrán "nacionalista" is szerepelt.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök esti tájékoztatója során arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők megrendezett forgatással újabb lejáratásra szánt "provokációt" készítettek elő. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti szakemberei a Mikolajiv megyei Voszkreszenszke faluban orosz egyenruhába öltöztették át az ukrán 123. területvédelmi dandár 191. zászlóaljának katonáit és járműveikre Z jelet festettek fel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Maga hány kiló? Van barátja?” – Vérlázító kérdéseket kaptak a felvételizők a Semmelweis Egyetemen, vizsgálat indult
Volt, akinek oda nem illő szituációs játékot kellett játszania, míg egy kendős lányt az izraeli-palesztin konfliktusról kérdezték.

Link másolása

Felháborító, személyes kérdéseket tettek fel a Semmelweis Egyetemen a felvételizőknek, ami miatt vizsgálat is indult az intézményben – írta meg az Eduline.

Az egyetem élt azzal a lehetőséggel, hogy a hozzájuk jelentkezőket szóbeli beszélgetésen is meghallgassák. Ezekre a beszélgetésekre április 12-18 között került sor. A mintegy 3500 jelentkezőt az intézmény öt karának 93 bizottsága hallgatta meg – számol be a portál.

A Helga álnéven nyilatkozó gimnazista felvételiző régi álma volt az orvosi pálya. Április 15-én került sor a felvételijére, amire két órát kellett várnia, majd elmondása szerint a vizsgáztatók be sem mutatkoztak, hanem rögtön a kérdésekre tértek. A lány elmondása szerint az egyik vizsgáztató a beszélgetés elején oda sem figyelve telefonált valakivel.

Amikor „visszatért” a vizsgához, szakmai kérdések során eljutottak a diabétesz témaköréig.

„Elkezdtem a diabéteszről beszélni. Ennek apropóján megkérdezte, hogy maga egyébként hány kiló? Mivel nem akartam megmondani, ezért azt feleltem, hogy a korábban beszélt 60 kilónál biztosan több vagyok. Erre a férfi bejelentette, hogy az elég nagy baj, hogy én már túlsúlyos vagyok, de szerencsém van, mert kórosan túlsúlyosnak nem nézek ki”

– mesélte a megdöbbentő részleteket Helga.

Mint kiderült, nem a ő volt az egyetlen, aki hasonlóan járt. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly elbocsátott Palya Tamás egy Facebook-csoportban írta meg, hogy magánóráin több diákja panaszkodott a Semmelweis eljárására. A többórás várakozás mellett volt olyan lány, akitől azt kérdezték, van-e barátja, egy másik, iszlám vallású, hidzsábban érkező felvételizőt pedig az palesztin-izraeli konfliktusról kérdezgették. Az egyik érintett felvételizőnek pedig egy olyan szituációs feladatot kellett megoldania, aminek a lényege az volt, mit tenne, ha férfiorvosként egy fiatal lány hallgatója rákérdezne, hogy feljöhet-e a lakására.

Az eset után az Eduline megkereste a Semmelweis Egyetemet, ahol azt válaszolták: „az egyik bizottság két tagjától is panasz érkezett a bizottsági elnök túlságosan kritikus megnyilvánulásai miatt”.

„Az eset azonnali kivizsgálása után az adott vizsgaelnök eredményeit kizárták, és az érintett diákok felvételi pontszámánál a másik két tag véleményét figyelembe véve állapították meg a pontszámot”

— tette hozzá az intézmény.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók körében, hatalmasat vernek a DK-ra
A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, ugyanakkor a legújabb felmérés szerint a három formáción kívül más nem is jutna ki az Európai Parlamentbe.

Link másolása

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nemhogy az orvost, néha még a rendelőt sem találták meg - ellenőrizték a háziorvosi ügyeleteket
Az esetek 39 százalékában a háziorvost nem is találták a rendelőjében. A rendelőn kívüli elérhetőséggel is gond volt, egyharmaduk ugyanis telefonon is elérhetetlennek bizonyult.

Link másolása

A Népszava írta meg, hogy csak részben volt hatásos a háziorvosok tavalyi ellenőrzése – legalábbis ez derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amit a lapnak küldtek el. A bejelentés nélkül érkező ellenőrök számos esetben nem találtak rendelést, sőt rendelőt sem. Az első ellenőrzés idején csak az alapellátók harmadánál nem bukkantak hiányosságokra.

A vizsgálatok elsősorban azon körzetekben zajlottak, amelyek orvosi vállalkozásainak egynél több bejelentett telephelye volt. Ezt követően 2023 márciusában soron kívül további 11 háziorvosi ellátást végző szolgáltatót is felkerestek az észak-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régióban.

A lap szerint a későbbi utóellenőrzés idejére sem sikerült maradéktalanul kijavítani a korábban feltárt problémákat. Az újra vizsgált mintegy 1452 telephelyen, amit 401 háziorvosi szolgáltató működtetett, a rendelők 12 százaléka továbbra sem volt megtalálható, és az ellenőrzés időpontjában hiába volt éppen betegfogadási idő, 39 százalékukban nem zajlott orvosi ellátás.

A Népszava emlékeztet rá, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár már tavaly létrehozta az „ellenőrzésfelügyeleti szolgálatot.”

Tavaly február-márciusban négy megyében – Baranya ,Tolna, Vas valamint Győr-Moson-Sopron - ellenőriztek 569 háziorvosi és az alapellátó fogorvosi szolgálatot.

A váratlanul érkező ellenőrök több hiányosságot találtak: így például számos esetben nem folyt rendelés a hatóságnak bejelentett időszakban, esetenként rendelő sem volt a működési engedélyben foglalt címen.

Az első vizsgálat tapasztalatai után a NEAK úgy döntött, hogy azoknál a három-négy telephelyet működtető szolgáltatóknál, amelyeknél súlyos hiányosságokat találtak, utóellenőrzést végez. Az utóellenőrzéssel még mindig 12 százaléknyi rendelőt nem találtak meg az orvosi ellátás helyéül megnevezett címen. Az ellenőrzés időpontjában pedig a szolgáltatók csaknem 40 százalékánál a rendelés idején nem volt ott az orvos.

Az ellenőrök azt is kifogásolták, hogy a teljes nyolcórás munkaidőre bejelentett szakdolgozók, csak a rendelési idő négy órájában tartózkodtak a munkahelyükön.

A Belügyminisztérium a lap kérdésére azt írta: az ellenőrzés nyomán a valóságban nem működő telephelyek működéséi engedélyét visszavonták.


Link másolása
KÖVESS MINKET: