Az EU elfogadta 12 uniós tagállam helyreállítási tervét

A Momentum által szervezett tüntetés végén a Palamenttől a tömeg egy része elindult a Sándor-palotához, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. Ez a 15. módosítása már az alaptörvénynek, amely többek között a gyülekezéshez való jogot is korlátozza.

A tüntető tömeg a Lánchídig jutott, ahol több sorban felállt rendőrök állták az útjukat. A tiltakozók többször is arra kérték a rendőröket, hogy engedjék át őket, de nem jutottak tovább. Ezért néhányszor nekiindult a tömeg, hogy áttörje a sorfalat, de nem sok sikerrel jártak. Végül egy újabb rohamnál pár embernek sikerült átjutni a rendőrökön és elindultak a Várba.

VIDEÓ: A sorfal áttörése

@szeretlekmagyarorszag.hu #szeretlekmagyarország #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

A lökdösődés után a rendőrök hangszórón keresztül közöltek, hogy jogellenes a tömeg viselkedése, és felszólították az embereket, hogy hagyják el a hidat. Végül a rendőrök a járdákra szorították a tüntetőket.

Egy csoport megindult a Várba, ahol szintén rendőrök álltak végig. Volt ahol a tüntetők azt skandálták, hogy “Városnézni jöttünk”. Munkatársunk beszámolója szerint többeket egyenként igazoltattak.

VIDEÓ: Az igazoltatásról

@szeretlekmagyarorszag.hu #momentum #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

A tömeg végül 19.30 körül feloszlott, már csak pár tucat ember maradt a helyszínen.

Képgaléria: A Lánchídról

A 73 éves Bálint Béla hematológus, akadémikus a szerb kormány új minisztere lesz, ő felel majd a tudományért, a technológiai fejlesztésért és az innovációért. Ő az egyetlen magyar a kabinetben, miután a Vajdasági Magyarok Szövetsége nem kért tárcát.

A Prva Televízió műsorában beszélt arról, hogyan látja a közelmúlt tüntetéseit és az egyetemek blokád alá vonását. Úgy fogalmazott, hogy őt „nagyon zavarja az agresszív munkakerülés”.

„Az ember egyedül része lehet a munkakerülésnek, de amikor erre másokat is rákényszerítenek, akkor az egy új jelenség. Nekem az egy büntetés, sokak számára szintén az” – mondta.

Arról is beszélt, hogy hónapok óta gondolkodik azon, vajon a tüntető diákok között vannak-e olyanok, akiket valamilyen módon becsaptak.

A műsorban szóba került az is, hogy az Alekszandar Vucic szerb államfő ellen tiltakozó egyetemisták egy csoportja Strasbourgba teker figyelemfelkeltésként.

Forrás: 444.hu

A Stuttgarter Nachrichten cikke szerint a Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen egyeztet a magyar kormány képviselőivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. A német lap úgy tudja, hogy a találkozókról a német közvéleményt igyekeznek kizárni, a cég nem kommunikál sem előzetesen, sem utólag ezekről az eseményekről.

A Mercedes a lap megkereséseire nem adott tartalmi választ, és még azt sem erősítette meg, hogy a találkozók megtörténtek volna. Azt sem kommentálták, hogy a magyar kormánnyal való együttműködés hogyan illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket a vállalat sajátjaként vall – például a demokráciához, a jogállamisághoz, vagy ahhoz az elhatárolódáshoz, amit a német szélsőjobboldali AfD programjával szemben képviselnek.

A német lap szerint

A találkozókról eddig kizárólag a magyar fél számolt be. Március közepén Orbán Viktor és Ola Källenius együtt szerepelt egy képen a magyar zászlók előtt, azonos öltözetben. Emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megosztott egy fotót a Facebook-oldalán, amelyen a Mercedes vezérigazgatója, a vállalat lobbiügyekért felelős vezetője, valamint a magyar miniszterelnök is látható.

A háttérben a Mercedes termelési hálózatának átszervezése áll. A cég célja, hogy az európai gyártásban megduplázza az alacsony költségű országok részarányát – a jelenlegi 15 százalékról 30 százalékra növelnék ezt az arányt.

A stuttgarti központú autógyártó évente 100 ezer autót inkább Magyarországon gyártana, mint Németországban. A kecskeméti gyárban ennyivel növekedhet az éves gyártási volumen, miközben a németországi gyártókapacitás csökken.

A német lapban egy véleménycikk is megjelent a témában. A szerző, Matthias Schmidt azt írta: „Hogy maguk az érintettek sem érzik teljesen komfortosan magukat ezekkel az üzletekkel, az abból is látszik, milyen titokban akarta kezelni a Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius a legutóbbi látogatását Orbánnál”.

Forrás: 24.hu

A panelprogram az 1960–70-es években indult el Magyarországon. Ekkor sokan költöztek faluból városba, és sürgősen meg kellett oldani a lakhatásukat. Az országban több házgyár is épült, amelyek folyamatosan gyártották a panelelemeket.

„1960-tól 15 év alatt 1 millió lakás épült fel. Ennek meg kellett teremteni a feltételeit, a panel kézenfekvő megoldás volt. Összehasonlításként ma évente 12 ezer lakás épül” – mondta Kákonyi József építőmérnök, statikus és igazságügyi szakértő, aki korábban a panelszerelések vezető irányítójaként dolgozott.

Sokan úgy tudják, hogy a panelházakat 50 évre tervezték, ezért az idősebb lakótelepek esetében gyakran felmerül a kérdés: meddig bírják még ezek az épületek? Kákonyi József ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

- tette hozzá.

„Ezek be is igazolódnak, hiszen a panelfelújítási programban ezek meg is mutatkoznak. Például nagyon sok panelnél szükséges volt már a nyílászárócsere” – mondta a szakértő.

A panelházak szerkezeti állapotával szerinte eddig nem volt gond. Szakértőként főként hőtechnikai veszteségek, hőszigetelési, vízszigetelési és fűtéskorszerűsítési munkák kapcsán kérték a közreműködését.

Forrás: 24.hu