„Az egész javaslat egy átgondolatlan, őrült ámokfutás” – mondja a kata kivéreztetéséről a könyvelők egyesületének alelnöke

A kormány a múlt héten rezsistopot jelentett be, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli hideg miatt átvállalja a családoktól a januári fűtési többletfogyasztás költségét. Az MVM a technikai részletek kidolgozásáig felfüggesztette a lakossági számlák kiküldését. A részletszabályokat még nem hirdette ki a kormány, ezért az MVM most azt üzente a Facebookon, hogy

A cég azt is jelezte, hogy a „rezsistop” miatt nem szükséges számlázási módot váltani.

A szolgáltató január 21-én közölte, hogy Orbán Viktor bejelentése után leállították a számlázást, mivel a döntés végrehajtásának pontos részletei még nem ismertek. „Kérjük, hogy minden ügyfél várja meg a részletes tájékoztatásunkat, akkor is, ha a napokban kapják meg a számlát, illetve akkor is, ha már megkapták az aktuális számlájukat, és be is fizették azt” – írták a múlt héten.

Az MVM egyelőre annyit közölt, hogy a már befizetett összegek sorsáról később adnak tájékoztatást. Valószínűsíthető, hogy a többletbefizetéseket a következő havi elszámolásnál írják majd jóvá, de a hivatalos mechanizmus kidolgozása még folyamatban van.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint várhatóan e hét közepére születik konkrét döntés a rezsistop részleteiről.

Lakóház a buszpályaudvar helyén, szakrendelő a földszinten – ezzel az ajánlattal próbálja peren kívül lezárni a vitát a zuglói önkormányzattal a kormányközeli ingatlanfejlesztő. Balázs Attila cége, a ZVK Development Kft. másfél milliárd forintot fizetne a kerületnek a megállapodástól számított 30 napon belül, és vállalná egy új szakrendelő teljes körű megépítését is. Ennek azonban komoly ára van: a cég két önkormányzati telket kér cserébe, ingyen - írja a Népszava.

Amikor az új intézmény elkészül és átköltözik, az önkormányzatnak át kellene adnia a jelenlegi szakrendelő ingatlanát is, amelynek helyére szintén lakóházat húzna fel a cég. A Népszava szerint a két lakóprojekt üzleti eredménye biztosítaná a szakrendelő létesítésének fedezetét.

„Az ajánlat a két fél között fennálló viszony peren kívüli rendezésére tett javaslatként értékelhető, így kell mérlegelni” – idézte a lap Rózsa Andrást, Zugló momentumos polgármesterét. A kerületvezető szerint a döntés előtt az önkormányzatnak előbb arról kell határoznia, hogy a meglévő szakrendelő felújításával vagy egy új építésével oldja-e meg a kérdést. Ha az utóbbit választják, csak utána következhet a helyszín kijelölése. A javaslatról a zuglói képviselő-testület csütörtökön tárgyal.

A vita hátterében a Bosnyák tér mögött felépült, az állam által 244 milliárd forintért felvásárolt irodakomplexum áll. A beruházó gyakorlatilag a projekt indulása óta vitatja a kerülettel kötött előzetes megállapodásban foglaltakat. A cég 2023-ban, még Horváth Csaba (MSZP) polgármestersége idején 2,9 milliárd forintot ajánlott, de azt a testület akkor nem fogadta el. A mostani, másfél milliárdos ajánlatot a cég azzal indokolja, hogy időközben 1,3 milliárdot költöttek 13 kerületi iskola udvarának felújítására, amit hivatalosan adományként végeztek.

Tavaly májusban a kerület határozatban erősítette meg, hogy a beruházást nem támogatják, mert az túlterjeszkedik a helyi építési szabályzat és a telekeladási szerződés keretein, továbbá további közlekedési fejlesztéseket is várnak a cégtől.

Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.

Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.

A politikus szerint a DK-val kötött megállapodás után teljesen természetes volt, hogy Miskolcon ő indul, mivel van egy „adóssága” a fideszes Csöbör Katalinnal szemben, akitől 2018-ban 127 szavazattal kapott ki. Állítása szerint a DK is világosan látja, hogy összefogással megfordítható az eredmény. Ennek érdekében felszólította a Tisza Pártot a visszalépésre.

– mondta. Állítása szerint még a helyi Tisza-szimpatizánsok sem értik, miért indítanak rá jelöltet egy szerinte simán nyerhető körzetben.

Arra a felvetésre, hogy miért egy országosan vezető párt jelöltjének kellene visszalépnie egy 0 százalékos párt jelöltje javára, Jakab Karácsony Gergely példáját hozta fel. „Ilyen értelemben Karácsony Gergely se lehetne Budapest főpolgármestere, hiszen nem nagyon mérhető a pártja” – érvelt. Szerinte itt nem a párt támogatottsága a lényeg, hanem az, hogy neki van esélye legyőzni Csöbör Katalint, amihez az kell, hogy mindenki felsorakozzon mögé. A Tisza jelöltjét ismeretlennek nevezte, akiről nem tudni, mit gondol a helyi ügyekről. „Nagyon nehéz arra biztatni az embereket, hogy szavazzanak valakire, akiről nem tudunk semmit” – fogalmazott. Ezzel szemben Magyar Péterről azt mondta, ő nem ellenzékiekkel, hanem „Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel” fog össze, ami Jakab szerint inkább a „rezsim átmentésére hajaz, mintsem a rendszerváltásra”.

Jakab Péter elutasította, hogy a küzdelem a pártlogók versenyévé silányuljon, és úgy vélte, a választóknak nem logókra, hanem személyekre kellene szavazniuk. A 2018-as választási eredményével kapcsolatban azt állította, hogy a Jobbik logója inkább nehézséget jelentett számára. „Nekem a pártlogó inkább nehézséget jelentett, hiszen a Jobbik 20 százalékot ért el, én meg 38 százalékot. Lehet, hogy ha logó nélkül, csak egyszerű miskolciként indulok el, akkor győzni tudok” – mondta. Ezt Vona Gábor akkori pártelnök „pökhendiségével” magyarázta, ami szerinte hatott a választókra. „Ugyanazt a pökhendiséget mutatta a Jobbik elnöke 2018-ban, mint most Magyar Péter” – húzott párhuzamot. Jakab szerint a választók nem szeretik ezt a hozzáállást, és úgy érezte, emiatt büntették meg őt Miskolcon. „Örülnék, ha Magyar Péter nem követné el a '18-as Vona Gábor hibáját, és nem mondaná azt pökhendi módon, hogy csak ő, csak egyedül, és senki más nem jöhet szóba” – mondta Jakab, majd hozzátette:

- mondta Jakab Péter.

A felelősség kérdését firtató kérdésre, miszerint mi lesz, ha miatta veszít a Tisza Párt jelöltje, a politikus a felelősséget Magyar Péterre hárította.

– kérdezett vissza. Szerinte egy esetleges vereség után Magyar Péternek kellene megmagyaráznia, miért állította, hogy egyedül is nyerni tud. „Innentől kezdve nem én leszek a felelős, hanem az, aki felelőtlen módon senkivel nem működik együtt” – jelentette ki.

A Nép Pártján elnöke reagált arra az elemzői véleményre is, hogy Magyar Péter sikere éppen a régi ellenzéki pártoktól való elzárkózásnak köszönhető. Jakab szerint ő mást hall az elemzőktől: „Magyar Péter sikerének titka, hogy beházasodott a Fideszbe, és az emberek bennfentesnek tartják”. Kritizálta a Tisza Párthoz csatlakozó, korábban a NER-ben szerepet vállaló politikusokat, Kapitány Istvánt és Orbán Anitát. „Nekem az a benyomásom, hogy egy Fidesz-mentőcsónak épül Kapitány urakkal, ahova majd szépen át lehet szállni” – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy ha ő nem indulna, a választói otthon maradnának. „Higgye el, ha én nem indulok el, a választóim otthon maradnak, és nem fognak Magyar Péterre szavazni. Megengedhetjük ezt a luxust?” – tette fel a kérdést.

Saját politikai pálfordulásával kapcsolatban, miszerint korábbi jobbikosként most a DK-val kampányol, azt mondta, két oka is van a gördülékeny együttműködésnek. Egyrészt szerinte annak idején ő tette „együttműködés-kompatibilissé” a Jobbikot, másrészt ma már a Nép Pártján elnökeként egy nem ideológia-, hanem emberközpontú pártot vezet. Önmagát „közös nevezőként” és „kéksapkásként” jellemezte, aki a DK-sokkal és a tiszásokkal is szót érthetne.

Jakab Péter bízik a győzelmében, és állítása szerint sok miskolci Tisza-szavazó is jelzi neki, hogy bár országosan Magyar Péter pártját támogatják, helyben rá fognak szavazni.

– idézte őket. Elmondta, hogy hamarosan nyilvánosságra hoznak egy Miskolcon készülő felmérést.

A DK-Nép Pártján szövetség részleteiről elárulta, hogy minden DK-s jelöltet támogatnak, de pártjának logója csak az ő miskolci kampányanyagain szerepel majd. Közös listát azért nem állítanak, mert akkor 10 százalékos lenne a bejutási küszöb. „Nem szeretnénk egy esetleges 9 százalékos DK-Nép Pártján-eredményt kidobni a kukába” – indokolt.

„Szerintem nem kérdés. Miután a DK és a Nép Pártján szövetséget kötött, egyértelmű, hogy nem a Tisza frakciójába fogok ülni” – zárta gondolatait.

Nyílt levélben fordult Magyar Péterhez Zbigniew Ziobro, Lengyelország volt igazságügyi minisztere, aki a közelmúltban Magyarországon kapott menedékjogot. A politikus szerint Magyarország nem „körözött bűnözőket” rejteget, hanem a bűnözők által üldözött személyeket védi.

– írta a bejegyzésben Ziobro.

A volt miniszter azt állítja, hogy Donald Tusk egy „bűnözői struktúrát” hozott létre a barátaiból, akik szerinte pénzt sikkasztottak és kenőpénzt fogadtak el. Állítása szerint az általa irányított ügyészség pont ezeket az embereket üldözte és tartóztatta le, sőt, olyan ügyeket is felügyelt, amelyekben a kenőpénzek állítólag magához Tuskhoz jutottak volna. Ziobro szerint most bosszúból emelnek ellene hamis vádakat.

„Az én »bűnöm« állítólag az, hogy az általam felügyelt Igazságügyi Minisztérium, törvényesen eljárva, forrásokat juttatott modern felszerelésekre az állami kórházak és a tűzoltóság számára, a bűnüldözéshez használt modern elektronikus eszközökre, valamint az ügyészség felújítására. Az ő szemükben bűncselekmény az, hogy a pénz megszűnt kizárólag a kiváltságos, LGBT-ideológiát képviselő szervezetek felé áramlani, és jutott belőle a korábban mellőzött és diszkriminált keresztény, katolikus és konzervatív szervezeteknek is.”

A volt lengyel miniszter szerint Tusk az ügyészséget és a bíróságokat felhasználva simítja el párttársai korrupciós ügyeit. Levelében feltette a kérdést, hogy Magyar Péter elmondja-e a magyaroknak, mivel járt Lengyelországnak Tusk visszatérése.

„Segítek – például belenyugvást abba, hogy Németország mindenféle ellenőrzés nélkül, ezrével küld vissza illegális migránsokat Lengyelországba. Német rendőrautók az ő beleegyezésével, egyszerűen kitették a migránsokat a lengyel utcákra! Tusk két évnyi kormányzása alatt Lengyelország államadóssága több mint 600 milliárd złotyval (körülbelül 60 000 milliárd forinttal) ugrott meg. Ez példátlan eladósodás, amely arra a drámára emlékeztet, amelyet egykor Gyurcsány Ferenc okozott Magyarországnak.”

Ziobro azt is írta, hogy Tusk miatt a lengyelek fizetik a legmagasabb villanyszámlákat az EU-ban, be akarja vezetni a homoszexuális házasságot és az örökbefogadást, valamint összeomlást idézett elő az egészségügyben, ahol szerinte rákbetegek halnak meg a leállított kezelések miatt.

– zárta gondolatait, majd köszönetet mondott Orbán Viktornak, aki szerinte „szembe szállt a jogtalansággal, a hazugsággal és a politikai üldöztetéssel”.

Zbigniew Ziobro január 12-én jelentette be, hogy a magyar kormány politikai menedékjogot adott neki. A lengyel ügyészség 26 bűncselekmény, köztük bűnszervezet létrehozása és az Igazságügyi Alap forrásainak politikai célú felhasználása miatt indítana eljárást ellene. Utóbbiak között szerepel a Pegasus kémszoftver megvásárlása is. A lengyel Szejm tavaly novemberben felfüggesztette a mentelmi jogát, útleveleit pedig decemberben érvénytelenítették. A magyar kormány hivatalosan annyit közölt, hogy „több” lengyel állampolgár kapott menedéket.