JÖVŐ
A Rovatból

„Az a legjobb energia, amit akkor fogyasztunk el, amikor termeljük” – Kádár Péter a megújuló energiákról

A szakértő szerint egyelőre valóban nem lenne biztonságos tovább terhelni a magyar hálózatot, és energiában amúgy sem szabad egy lóra tenni. Kádár Péter professzor a Másfélfok sajtóklubjának vendége volt.


A kormány még októberben bejelentette, hogy megszüntették a napelemek visszatáplálási lehetőségét a hálózatra, azzal az indoklással, hogy a magyar hálózat jelenleg nem bírná el a fotovoltaikus rendszerek felfutását. Azóta elhangzott az európai helyreállítási alap lehívásához tett ígéretként, hogy legkésőbb két éven belül kivezetik ezt a korlátozást, sőt, az is felmerült, hogy felülvizsgálják a szélerőművek kibővítési stopját.

Mivel politikai döntés legfeljebb a jövő év elejére várható, a Másfélfok decemberi sajtóklubja Kádár Péter villamosmérnök egyetemi tanár, az Óbudai Egyetem Automatika és Energiarendszerek Intézetének igazgatója részvételével azt vizsgálta, hogy elméletileg mekkora kapacitással rendelkeznek Magyarországon a megújuló energiák, mennyit bírna el most és hosszú távon a hálózat, és milyen hatással van a „napelem-stop” a hazai megújuló energiapiacra, a hálózatra.

A professzor elöljáróban felhívta a figyelmet arra, hogy az európai energiarendszer össze van kötve, körülbelül 600 GW teljesítményű, és ennek Magyarország 1%-át teszi ki 6000 MW-tal. Ezen belül a szélenergia nálunk 330 MW, ami alig 5%, tehát „nem sok vizet zavar”. Szemben például Németországgal, ahol mind a szél- mind a naperőművekből 60-60 GW van beépítve, az összeurópai mennyiség közel fele.

Még 15 évvel ezelőtt született egy hazai tanulmány, amely 1000 MW-nyi szélenergiával számolt a jövőben. Ha egyik napról a másikra ezt bekapcsolnánk, összeomlana a rendszer, de kellő előkészítéssel akár 2000 MW-ig is elmehetnénk.

Napelemből már most működik 3000 MW, de ebből jelenleg jó, ha 500 MW termel. Vannak országok, ahol túltermelés van megújulókból, de az összeurópai rendszeren belül minden országnak magának kell megteremtenie a megfelelő egyensúlyt. Egy nagyobb ország tartós túltermelése az egész rendszert magával ránthatná – figyelmeztetett dr.Kádár Péter.

Magyarországon a hálózat „biztonsági szintje” az elmúlt évtizedek során többször is változott, amelyet az energiaellátás szempontjából „kritikus negyedórák” száma határozott meg.

Manapság gyakrabban találkozunk az energiaegyensúlyt veszélyeztető állapottal. Éppen ezért nem lenne biztonságos tovább terhelni a hálózatot „nehezen tervezhető” nap- és szélenergiával.

A növekvő energiaigényekkel igyekszik ugyanakkor az ország lépést tartani, az elmúlt 4-5 évben több sokmilliárdos projekt jött létre. Megvalósult többek között Szlovénia, Szlovákia és Románia felé is a kapcsolat.

Elmondható-e, hogy a napelem-stoppal feláldozták a háztartási kiserőműveket a nagy napelemek oltárán, és ez a jövőben visszaüthet-e? – tette fel a kérdést Vigh Péter, a Másfélfok vezetője. A professzor szerint aggodalomra nincsen ok, mert óriási a piaci nyomás, és a fizikai kapacitásokat messzemenően ki tudjuk használni.

Egyúttal Kádár Péter kitért az általa csak „hőszivattyú-őrületnek” hívott jelenségre is, ami még 2-3 évvel ezelőtt, tehát jóval az energiaválság előtt indult el. Azzal, hogy sokan áttértek a tisztának, „zöldnek” tekintett hőszivattyús hűtésre, a helyi hálózatot túl tudják terhelni.

Emlékeztetett arra, hogy novemberben minden eddiginél nagyobb áramfogyasztást mértek Magyarországon, és ebben jelentős szerepe van a hőszivattyúknak is.

Éppen ezért a professzor nem tartja kizártnak, hogy ezen a téren is lesz valami szabályozás. A kiegyensúlyozottságnak egyik alapja a sokféle, jól szabályozható energiafogyasztás.

Az a legjobb energia, amit akkor fogyasztunk el, amikor termeljük, és sokkal rosszabb az, amit el kell tárolni – hangsúlyozta Kádár Péter. Nagy reneszánsza van a kicsiben tárolásnak, az akkumulátoroknak, amelyeknek átlagos élettartama 10 évre tehető, környezetszennyező hatásuk viszont felmérhetetlen.

A professzor tanítványaival kiszámolta, hogy ha a fogyasztást intelligens beavatkozással vezérelnék, azzal nagy mértékben csökkenthetnék a környezet terhelését. Az úgynevezett „demand side managementtel” az energiafelhasználást javítaná, vagyis ha akkor fogyasztanánk többet, amikor túltermelés van. Ennek a technológiája legalább 20 éve a rendelkezésünkre áll, de a világ még egyelőre nem erre megy. Lehet, hogy ezt a megoldást nem is nagy léptékben, hanem kis közösségeknek gyártott csomagokkal kezdenék. Az előadó párhuzamot vont az elektromos autók trendjével, amelyet a gyártók megpróbáltak úgy eladni, hogy ez menti meg a világot, holott valójában az autóipart menti meg, mégis változtatott sokak fogyasztási szemléletén.

Mi a jövője a magyar megújuló energiatermelésnek? Kádár Péter szerint az elmúlt évtizedek magyar energiastratégiája bizonyítja, hogy mennyire nem szabad egy lóra tenni.

Kezdetben volt a szén, aztán jött az olaj, majd az olajválság után próbáltunk visszafordulni a szén felé. Jött a gázkorszak, majd az a nézet uralkodott el, hogy az atom mindent megold. Legújabban a napelemre koncentráltunk, de ennek is megvannak a fizikai korlátai. Túl kellene lépni ezen a „monokultúrás” gondolkodáson. A nap és a szél kiegyensúlyozottan jó irány lehet, de belefér a gáz és az atom is. Mindezeknek létező technológiájuk van, ezekből érdemes összeállítani egy ésszerű portfoliót. És persze jó lenne megállítani a fogyasztásnövekedést.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Lehetővé teszi az erotikus beszélgetéseket a ChatGPT azoknál, akik igazolják, hogy felnőttek
Sam Altman kedden az X-en azt írta, hogy a korhatáros beléptetés bevezetése után a rendszer támogatja majd a felnőtt tartalmú beszélgetéseket, sőt, zöld utat adnak a felnőtt ChatGPT-alkalmazásoknak is.


Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója azt ígéri, hogy a ChatGPT hamarosan erotikus beszélgetéseket enged azoknak, akik igazolják a korukat. A cég decemberre tervezi az életkor-ellenőrzés bevezetését, ami ennek a feltétele – írta a The Verge.

„Ahogy szélesebb körben bevezetjük a korhatáros beléptetést és a ‘bánjunk a felnőtt felhasználókkal felnőttként’ elvet, még többet is engedünk, például erotikát a hitelesített felnőtteknek” – írta Altman kedden az X-en.

A hónap elején az OpenAI azt is jelezte, hogy a megfelelő életkor-ellenőrzés és kontrollok után a fejlesztők „felnőtt” ChatGPT-alkalmazásokat is készíthetnek.

Közben Elon Musk xAI-ja flörtölő MI-társakat indított, amelyek 3D-s anime figurákként jelennek meg a Grok appban.

Az OpenAI új ChatGPT-verziót is ígér, amely „inkább úgy viselkedik, mint amit az emberek a 4o-ban kedveltek”. Egy nappal azután, hogy a GPT-5 lett az alapértelmezett modell, a cég visszahozta opcióként a GPT-4o-t, miután többen panaszkodtak, hogy az új modell kevésbé volt személyes.

Altman szerint az OpenAI korábban szigorúbbra vette a ChatGPT-t, hogy óvatosan kezelje a mentális egészséggel kapcsolatos helyzeteket, de ez sok olyan felhasználónak rontotta az élményt, „akiknek nem voltak mentális egészségi problémáik”. A vállalat azóta olyan eszközöket adott a rendszerhez, amelyek „jobban felismerik”, ha valaki lelki válságban van.

Az OpenAI létrehozott egy „jóllét és MI” tanácsot is, nyolc kutatóval és szakértővel, akik a technológia és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálják. Az Ars Technica azt írta, hogy a testületben nincs öngyilkosság-megelőzési szakértő, miközben több ilyen szakember nemrég további védőintézkedéseket kért az öngyilkossági gondolatokkal küzdők számára.

„Most, hogy sikerült mérsékelni a súlyos mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, és új eszközeink vannak, a legtöbb esetben biztonságosan enyhítjük a korlátozásokat” – állítja Altman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk